Hidrológiai tájékoztató, 1989

2. szám, október - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Thoma Frigyes: Egyik, vagy két szembenlevő oldalánál nyitott téglalap alakú szeleplemez párolgáscsökkentő alakhatásgörbéjének numerikus meghatározása adott meteorológiai körülmények esetére

1. ábra. Az UJo redukciós alakhatásgörbe és a vele történő méretezésre alkalmas alakzatok Példa az alakhatásgörbe numerikus meghatározására Meteorológiai adatok: Vízhőmérséklet: Levegőhőmérséklet: Relatív páratartalom: T, = 28 °C T, = 28 °C R = 40% Kiindulási adatok, szeleplemez méretek: -- 11,340 mmHg; Páranyomások: E, = 28,35 mmHg, E« • Párakoncentrációk: E'(t«i) = 0,00002725 g/cm

3, EWi = 0,0000109 g/cm

3; Molekuláris diffúzió állandó: D„, = 0,482 cm

2 s~' (részletezve a korábbi tanulmányok [4, illetve 5] szerint: c -A E dt D

n = 12 • 17,01 • 0,1 2 590 000 A E' dx 0,000007881081 0,00001635 0,00001635 1 = 0,482 cm

2 s1) Lemezméretek: 1 = 120 cm, sz = 90 cm, h = 6 cm (víz feletti magasság). Párahidraulikai számítás A párahidraulikai számítások a korábbi tanulmányunkban leírt alapelvek szerint történtek [1], Ezért az alábbiakban a numerikus számítást lerövidítve, magyarázó szöveg nélkül adjuk közre. Szeleplemez felület: F = 120x90 = 10 800 cm

2 Kiáramló keresztmetszet: F

k

i = 90 • 6 = 540 cm

2 Beáramló keresztmetszet: Fbt = 10 800—540 = 10 260 cm

2 Beáramló páramennyiség: N

b, = 0,482 • 10 260 • 1 • AE"> = 4945,32 • AE"> ahol: AE'" = E'(t«i)—E'(tei) • Rt (lásd 1. táblázat). Kiáramló páramennyiség: Nki = 0,482 • 540 • 1 • AE"' = 260,28 • AE'" ahol: zlE

p"' = E'(tei) • Rk—E'

(4O»> (lásd 1. táblázat). Az „R

d" dúsított rel. páratartalom meghatározásához szükséges szerkesztési vázlat a 2. ábrán látható. 23