Hidrológiai tájékoztató, 1989

2. szám, október - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Gábri Mihály: Dinamikus szemlélet érvényesítése a fejlődő országok részére készített öntözés-fejlesztési tervekben

giai, mezőgazdasági, mérnöki, társadalmi-gazdasági stb. mozgásokat, változásokat és helyzeteket, melyek a sivatagosodás, a sivatagosítás és az éhínség elleni harcban befolyásolják (alátámasztják) a vízügyi tervezők, majd menedzserek munkáját. A cél érdekében a tervezőnek ezzel a dinamikus szemlélettel kell munkája minden lépését végezni. a) Általában minden olyan jelenséget fel kell ismerni, és minden olyan adatot össze kell gyűjteni és ki kell értékelni, amely a múltban, amily messzire csak lehet, és a jelenben a szárazságra és a sivatagosodásra mutat — az ökológiai viszonyok, — a technikai (mezőgazdasági és műszaki) viszonyok, — a társadalmi-gazdasági viszonyok (ideértve a szervezést és menedzselést is) területén. b) Az időjárás vonatkozásában az általában rendszeresen felhasznált statisztikai közepek, max. és min. értékek, gyakorisági és valószínűségi értékekkel együtt most már fel kell ismerni a döntő időjárási jelenségek fejlődési irányzatát (-ait) a messzi múltban és a jelenben is, annak az eldöntésével, vajon jelenleg és a tervezett jövőben csökkenő vagy erősödő ez az irányzat, mennyi ilyenfajta irányzat lépett már fel a múltban, mikor, mekkora számszerű értékkel és milyen hatással a jelenlegi kiértékelésre. c) Ugyanezt kell elvégezni a folyók, tározók, tavak megfigyelési adatainál (vízhozam, vízállás, vízmozgás stb.). d) A tervezés időpontjában létező talajvízálláson és a kitermelhető (vagy/és pótlandó) vízmennyiség meghatározásán felül össze kell gyűjteni a talajvízszintek változásainak adatait, amilyen hosszú időre csak lehet, és az előzőekhez hasonlóan kell vizsgálni. A közelben húzódó vízfolyások pozitív és negatív hatásait fel kell ismerni, továbbá a régi, vagy új tározókból a talajfelszín alatt kiszivárgott vizet a tározó alatti területen való felhasználása érdekében értékelni kell. e) A mezőgazdasági adatok feltárása során (részben az ilyenkor kötelezően előírt „Kérdőívek", részben személyes bejárás segítségével) a következőket kell megállapítani: — mi a változás (ha van) az állatállomány létszámában és összetételében hosszú idő során, mi lehetett ennek az oka: természetes szaporulat, bevándorlás, kihalás, betegség, legelőcsökkenés stb.; — mekkora (volt) a természetes legelőnek (a múltban) a legkedvezőbb eltartóképessége, mi számban és összetételben az állattenyésztés jelenlegi trendje; — hasonló feltárást és értékelést kell elvégezni a mezőgazdasági műveléssel, növényzettel kapcsolatban az előbbiek szerint. f) A társadalmi-közgazdasági viszonyok megszokott, előírásos feltárását ki kell bővíteni oly messzire a múltban, amennyire lehet, a népesség számszerű, öszszetételi stb. változásával, a pénzügyi, a piaci, az infrastrukturális helyzet vizsgálatával a kérdőívekben leírt tartalommal. Meg kell állapítani: történt-e, van-e bevándorlás, elvonulás, mi (volt) ennek az oka, mi volt a népesség legkedvezőbb lélekszáma és összetétele és milyen körülmények között, mi a lakosság hajlandósága az öntözéses project iránt, mint birtokos, mint munkaerő és mint menedzser. Vajon a jelenlegi, vagy a tervezett — telepítendő lakosság száma, összetétele és a project iránti hajlandósága kielégíti-e az előirányzott öntözőrendszer kiszolgálásának, szervezésének és menedzselésének a megnövekedett igényét? Hasonló, de értelemszerűen alkalmazkodó összehasonlító elemzést kell végezni a környezetvédelmi, vízgazdálkodási tervezés minden egyes szakmai (környezet, ökológia, technika stb.) ágazatában. 3.2. A tervcsomag kibővítése. Az említett értékelések ismeretében meg kell állapítani, hogy a folyamat milyen állapotában, irányzatában (csökkenő, közepes, erősödő) létezik ma a környezeti, ökológiai, technikai, társadalmi-gazdasági, menedzseri célja a projectnek. A végső javaslatokat a fejlesztési tervre és a korszerű menedzselésre csakis az előbb említett vizsgálatok és megállapítások alapján szabad a tervezőnek megadnia. A szokásos összeállítású tervcsomagnak — az előbbiekben említett gondolatokat részletesen kifejtő és megfelelő javaslatokat is tevő tervmellékleteken kívül — külön előírásokat kell tartalmaznia a sivatagosodás, éhínség elleni küzdelem és az azt irányító megfelelő menedzselés érdekében a következőkről is: — részletesen ki kell emelni és fel kell sorolni a project céljaira és lehetőségeire vonatkozó mindenfajta olyan tájékoztatást, melyet a helyszínen szervezetten oktatni kell, megismertetni azokkal a helyi lakosokkal és hatóságokkal, akik a szóbanforgó területen élni, dolgozni és irányítani fognak; — részletesen ki kell emelni és fel kell sorolni a project helyes üzeme és irányítása érdekében a helyi lakosság és hatóságok számára szükséges mezőgazdasági extenzionista (a fejlesztést irányító) és oktató munkát pl. a következőkben felsorolt, öntözési projekteknél fellépő tevékenységek, illetve jelenségek káros hatásának a a megismerésére és kiküszöbölésére is: — az öntözővíz helytelen használata; — a talajvíztartalék és a felszíni tározások kizsákmányolása; — az ismeretlen mennyiségű (sok vagy kevés) öntözővízigény; — a vízelvezető rendszer nem megfelelő kihasználása; — a szabályozatlan felszíni lefolyási viszonyok; — a termő/legeltetőterületet befedő növényzet indokolatlan csökkentése; — az üledékképződés és a feliszapolódás; — a termékeny felszíni terület vesztesége, vízveszteség a csatornákból való elszivárgás útján; — a talaj sótartalmának növekedése, a láposodás; — erdő- és bokorirtás (land clearing), túlművelés, túllegeltetés; — az ellenőrzés és szabályozás nélküli tüzifagyűjtés; — a legelő és a termőterület évenkénti (aratás után) fölégetése; — az állatállomány túlfejlesztése; — az előírt vetésforgó, vetésszerkezet indokolatlan megváltoztatása, vízigényes növények helytelen beállítása; — az előírt mezőgazdasági-műszaki munkák be nem tartása az üzemelés és fenntartás során; — az öntözési, vízelvezetési órarend önkényes megváltoztatása; — a tervben javasolt környezetvédelmi előírásoknak, a szél- és a napenergia maximális felhasználásának az elhagyása stb. A felsorolt fontos ismeretek oktatásának keretében a helyi lakossággal, a project jövendő irányítóival s ezek hatóságaival meg kell értetni a saját felelősségüket, melyet a project sikerével, egyéni gazdaságukkal, majd tágabb környezetük egészséges fejlődésével, vagy bukásával kapcsolatban viselnek. Végül a dinamikus szemléleten is alapuló javaslatokat kell tenni a project leendő irányítói, a helyi hatóságok és sok esetben a kormányzati szervek részére, hogy megtegyék a szükséges hatósági lépéseket, esetleg törvényhozási intézkedéseket: — a project létesítéséhez szükséges belső és külső pénzügyi, tárgyi (anyag, gép, felszerelés, külső-belső piac) és szellemi (külső-belső vállalkozók, szakértők) erőforrások biztosítása, — a vízjog, vízdíj, adók, kedvezmények, hitelek, — a helyi szervezések, az infrastruktúra (telepítés, hivatalok, út, vasút, vízi-légi közlekedés, hírközlés) megvalósítása, — a munkaerő-telepítés, egészségügy, oktatás, extenzionista munka, — a legeltető és itatóhelyek elosztása, a csordajárások szabadon hagyása, — valamint a project tervében előírt minden egyéb tevékenység érdekében. 14