Hidrológiai tájékoztató, 1989

2. szám, október - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Gábri Mihály: Dinamikus szemlélet érvényesítése a fejlődő országok részére készített öntözés-fejlesztési tervekben

désnél a Dow AP—45 és a Drewfloc AP—275 opálos vizet adott. jektamat FW 50 típusú hozamarányosan adagoló berendezés. 4. A vegyszerbevitel műszaki megoldása A derítőszert a körben keringetett technológiai szennyvízhez kell adagolni, az ülepítőbe érkező szennyvízcsatornába. Így a megfelelő vegyszer bekeverés hidraulikai úton biztosított. A vegyszer adagolását a visszatérő nyomóvezetékbe épített turbinás vízmérő vezérli, amelyhez egy membrán dugattyús adagoló berendezés csatlakozik. A vegyszeradagoló In5. összefoglaló értékelés Az elvégzett kísérletek alapján javasolt Separan AP—30 derítőszer alkalmazásával a műszaki megoldás biztonságos üzemvitelt, jelentős frissvíz-megtakarítást és vízszennyezőanyag kibocsátás-csökkentést eredményez. A javasolt vízrendszer üzemköltsége a jelenleginek csupán 20

n/o-át teszi ki. Dinamikus szemlélet érvényesítése a fejlődő országok részére készített öntözési tervekben GABRI MIHÁLY 1. Bevezetés Általánosan ismert tény, hogy az öntözéses gazdálkodás a civilizáció létezésével egyidős művészet és ma a világ jelentős részének számára a túlélés modern tudománya. Civilizációk fejlődtek ki az öntözött területeken és eltűntek a helytelenül folytatott öntözés következtében. A történelmi tapasztalatok bizonyítják, hogy arid és félarid viszonyok között a folyamatosan jövedelmező, intelligensen gyakorolt és irányított öntözött mezőgazdaság létfontosságú számos fejlődő nép színvonalas életviteléhez. Az utolsó évtized tragikus eseményei a közvélemény figyelmét az afrikai-ázsiai éhínségre terelték. A hazai vízügyi szolgálat már több, mint két évtizede dolgozik ivó, ipari vízellátási, vízrendezés-öntözési stb. projecteken e világrészek országaiban ott, ahol kevés a csapadék és/vagy kedvezőtlen az eloszlása. 1905-ben az aszály által előidézett éhínség 27 afrikai országot, mintegy 12 milliónyi lelket veszélyeztetett, és a helyzet egyre rosszabb. Az élelmiszer-szállítmányok és a szervezett jótékonyság nem végleges megoldás az említett országokban fellépő katasztrófa megoldására. 2. A javaslat indokolása Mi hát a tennivaló? Az aszály-éhínség helyzetére vonatkozóan bőségesen állnak rendelkezésre irodalmi adatok [5, 9, 2, 10, 11]. A szerzőnek módja volt betekinteni, illetve részt venni a VIZITERV-nek az Észak- és Dél-Jemen területére vonatkozó tervezési munkájába, továbbá öt éven át tanulmányozta Szudán és Nigéria vonatkozó viszonyait [6, 7], Megállapítható, hogy hazai tervezési munkánk magas színvonalú, megfelel a nemzetközi előírásoknak. Az említett tragikus események e munka bizonyos kiegészítését igénylik. Erre vonatkozóan a szerző javaslatot tett. Ezzel az ICID Magyar Nemzeti Bizottsága is egyetértett s az az 1987. év szeptemberi rabati 30. Kongresszussal egy időben megjelenő „State of the Art Publication No 4," ICID-kiadvány magyar összeállításában is szerepelt [8]. A javaslat az adott viszonyok között nemcsak a hazai, hanem a külföldi tervezők munkáit is elősegíti. E javaslatot a következőkben részletesebben is ismertetjük. A komplex, gondosan irányított vízgazdálkodásikörnyezetvédelmi projectek — közöttük első helyen az öntözések — a szárazsággal kapcsolatos éhínség okai feltárásának és megszüntetésének a leghatékonyabb (ha nem egyedüli) eszközei. A vízügyi tervezők növekvő figyelmet kell, hogy szenteljenek a természetes és az ember okozta rombolás, sivatagosodás okai feltárásának egy adott project területén. Néhány esetben az ember az áldozata a romló időjárási viszonyoknak, ami a termelendő emberi és állati táplálék mennyiségének káros csökkenését idézi elő. Az afrikai Szahel zónában 1950 óta a csapadék mennyisége állandóan csökken. A szubtrópusi területek csapadéksorozatai kvázi — periodikus természetűek, az ilyen sorozatok tartalmazhatnak olyan időszakokat, melyek statisztikailag jelentősek. Azonban ezek a sorozatok nyilvánvalóan véletlen jellegű változásokat tartalmaznak, nincsen előrejelzésű értékük. Más esetekben könnyű megállapítani az ember felelősségét [1, 3, 4], A leromlás okai között az emberi tevékenység hatásait (kutak, legelők, erdők stb. helytelen használata) is tanulmányozni kell. A gyarmati időkben a fejlődő városközpontokban a házak építésére és a tüzelésre nagy mennyiségű fa kellett, ez okozta a hirtelen fellépő erdőirtást. Ezzel egy időben a nomád törzsek kezdtek letelepedni, aminek következtében a piacra termelt növények területigénye ismét erdőirtást, eróziót stb. idézett elő. A II. világháború után ehhez járult a jelentős népszaporulat, a városok terjeszkedése és az állatállomány növekedése. A taposás, túllegeltetés a kritikus helyeken kiirtotta a növényzetet, tönkretette a fűtakarót. Felgyorsult a felszíni vízlefolyás: ez már nem pótolta eléggé a talajvizet, csökkent a talajvíz szintje, az erózió megtámadta a talaj felszínét. Fentiek közös hatásának eredményeként élelmiszerhiány, a városi lakosság elvándorlása s ezzel városi munkaerőhiány lépett fel a szóbanforgó területeken. A nyert új tapasztalatoknak megfelelően az arid és a fél-arid régiók vízgazdálkodási és öntözőrendszereinek komplex tervezése során a tervező, majd később az irányító (menedzser) új feladatokkal találja szemben magát. E feladatok megoldása érdekében javasoljuk a „dinamikus szemlélet" érvényre juttatását. 3. Javaslatok 3.1. A dinamikus szemlélet érvényesítése. A dinamikus szemlélet — jelen értelmezésben — nem valami képlet, vagy matematikai eljárás alkalmazása, hanem az egész tervezési munka során lépésről lépésre követendő feltáró-oknyomozó vezérelv követése, s a következmények figyelembevétele. A hagyományos tervezési módszer egyik fázisa az adott, rögzített állapothoz tartozó adatok hosszú sorának és magának az állapotnak a statikus és statisztikus kiértékeléséből és megítéléséből stb. áll. Az új szemléletnek megfelelően most a helyzethez tartozó előzmények folyamatának a dinamikáját és trendjét is fel kell ismerni. E felismerés szellemében megfelelően ki kell értékelni mindazokat a környezeti, ökoló-