Hidrológiai tájékoztató, 1989
1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula: Adatok az algériai Hammam Meskoutine-i hévforrások vízföldtani viszonyaihoz
1. kép. A Hammam Meskoutine-i forráscsoport egyik forrása. A feltörési helyeken a hévíz 20—30 cm magasságig buzog fel A hévízben oldott főbb sók mennyisége az FTV vizsgálata szerint a következő: Na ++K + 249,1 mg/l Ca + + 181,2 mg/l Mg + + 50,2 mg/l HCO3- 434,3 mg/l Cl" 341,8 mg/l SO 4~ 203,7 mg/l H 2S 1,7 mg/l (átvett adat) A közölt értékek szerint a vízben a kationok közül uralkodó a nátrium és a kalcium. Az anionok közül pedig a klorid és a hidrogénkarbonát a szulfát mellett. A kémiai összetétel szerint a forrásvíz nátrium, kalcium, kloritos, hidrogénkarbonátos, szulfátos vizek csoportjába sorolható. A C0 2 gázt csak kisebb mennyiségben mutattak ki a vizsgálatok. A forrásvíz genetikailag csak részben termális karsztvíz, amelyhez feláramlása során vetők mentén más típusú (nátrium-kloridos) vizek keverednek, így összetett víz alakul ki. Az igen nagy vízhőmérséklet pedig valószínűleg azzal magyarázható és származtatható, hogy a forrás környezetében szubvulkanitok nyomultak be azokba a kőzetekbe, amelyek a forrás hidrodinamikai rendszerét alkotják. Típusát tekintve a forrás saját maga által felhalmozott üledékanyagokon keresztültörő felszálló vizű források csoportjába tartozik. A forrás hírnevét a nagy hőmérsékletén és balneológiai jelentőségén túlmenően azoknak a különleges és 2. kép. A fennsík peremén lefolyó forrásvizekből képződő igen látványos édesvízi mészkőlerakódás szép édesvízi mészkőlerakódásoknak köszönheti, amelyet a kalciumban gazdag forróvíz környezetében megfigyelhetünk (2. kép). A forrásvizek felszínretörésekor már rögtön erőteljes karbonátkiválás tapasztalható. Így pl. a karbonátanyag gyorsan bevonja azokat a tárgyakat, amelyeket a forrásvízbe helyeznek el a látogatók. A legszebb és legérdekesebb felhalmozódás a völgyoldalban látható, amely kb. 40 m hosszú és 20 m magasságú (3. kép). E festői szépségű lerakódás turisztikai látványosság. Megfigyelhetők a hófehértől az egészen sötétvöröses barnáig színeződött kiválások. A képződési formák is változatosak. Vannak szószékszerű tetaráták, oszlopok, hosszan lefutó gerincek és bordák, továbbá, kisebb-nagyobb beboltozódásos üregek. E nagy formákon kívül természetesen kisebb alakulati fői-mák is előfordulnak, mint pl. a mikrotetaráták, amelyek a nagy formák felületén képződtek, növelve ezzel szépségüket. 3. kép. Különböző alakulati formák (beboltozódásos üregek, oszlopok, gerincek), amelyek eltérő színűek, a vakító fehértől a sötét rozsdavörösig mindenféle színárnyalat előfordul A forrásterület másik látványossága és vízföldtani érdekessége és ritkasága azok az édesvízi mészkőkúpok, amelyek hol önállóan, hol csoportosan, hol pedig összefüggő mezőt alkotva jelennek meg (4. kép). A helyszínrajzon „A"-val jelzett területen pl. 50—60 db 4. kép. Egykori forrásfeltöréseket jelző édesvízi mészkőkúpok csoportja
