Hidrológiai tájékoztató, 1989

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula: Adatok az algériai Hammam Meskoutine-i hévforrások vízföldtani viszonyaihoz

Az elkészült csatorna jóval könnyebbé tette a hajózást, azonban még mindig maradtak nehézségek. Így 2 dm-nél mélyebb merülésű hajók nem használhatták, éjjel nem lehetett hajózni, továbbá a víz nagy sodrása miatt erős gépeket vagy vontatókat kellett alkalmazni. A szakemberek további terveket is kidolgoztak a csatorna javítására, amit azonban az I. világháború már megvalósíthatatlanná tett. A hajózás megkönnyítésére és az olcsó elektromosenergia-termelés megvalósítására Jugoszlávia és Románia 1964. szeptember 7-én megkezdte a világ hatodik legnagyobb teljesítőképességű erőművének építését, amit 1972. május 16-án már át is adtak. Az új erőmű létesítésével a római és a múlt századi magyar szabályozás emlékei és létesítményed mindmind víz alá kerültek. Jugoszláv oldalon a két megmaradt római kori táblát kivésték és a Derdap erőmű előtti parkban állították fel, a Traianus-tábla eredeti helyét külön kis tábla jelöli az út mentén. A Széchenyi utat jelölő emléktábla víz alatt van, Baross Gábor emléktáblája megcsonkítva alig láthatóan hirdeti azt a hatalmas munkát, amit a múlt században a magyar mérnökök és munkások a közép-európai hajózás megkönnyítésére végeztek. FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM [1] Bendefy L.: Adalékok a Vaskapu szabályozásának múltjáról. Hidrológiai Tájékoztató, 1987. ápr. 33—34. [2] Gonda B.: Az aldunai Vaskapu és az ottani többi zuhatag szabályozása. Földrajzi Közlemények, XX. V.—VI. 1892. 265—353. + I.—V. rajzlap. [3] Hoszpotzky A.: A Vaskapu szabályozási munkák ismertetése. Bp., 1900. [4] Ihr ig D.: Hajóval a Dunán Budapesttől a Vaskapuig. A Duna és a Vaskapu Vízlépcső a vizimérnök szemével. II. kiadás. Bp., 1972. [5] Schafarzik F.: Az aldunai Kazán-szoros geológiai viszonyairól. Földt. Int. Evi Jel. 1891. 95—104. Bp., 1892. [6] Schafarzik F.: A kis Vaskapu kőzetei. Földt. Közi., 28. 1898. [7] Schafarzik F.: Az aldunai Vaskapu-hegység geológiai viszonyainak és történetének rövid vázlata. Földt. Közi., 33. 1903. 327—365. [8] Töry: A Duna szabályozása. Akadémiai Kiadó, Bp., 1952. [9] Tőry K.: Az Al-Duna szabályozása. Vízügyi történeti Füzetek. 5. 1—79. Bp., 1972. Adatok az algériai Hammam Meskoutine-i hévforrások vízföldtani viszonyaihoz DR. SCHEUER GYULA Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat Algéria is igen gazdag ásvány- és hévforrásokban, amelyek túlnyomóiészt a Parti Atlasz területén fakadnak. Ezek közül rendkívül nagy hőmérsékletével (98 -°C) — Algéria legmelegebb vizű forrása — nagy hozamával, gyógyhatásával és a vízből kivált édesvízi mészkő látványos formáival kiemelkedik a méltán híres Hammam Meskoutine-d forráscsoport. A forráscsoport Algéria keleti részén Guelma város közelében a Parti Atlasz Constantine-i hegységének délkeleti oldalán fakad (1. ábra). 1. ábra. Áttekintő helyszínrajz az ismertetett forráscsoport helyének feltüntetésével A források tágabb környezetében nagy felszíni elterjedésben különféle kifejlődésű mezozóos kőzetek ismeretesek, továbbá ezekre települve harmadidőszaki képződmények. A harmadidőszakban a kőzetek erősen meggyűrődtek, majd kiemelkedtek. A negyedidőszakban is jelentős szerkezeti mozgások voltak vulkáni tevékenységgel. A mai folyók és patakok mély völgyei, valamint a földrengések gyakorisága azt jelzik, hogy a hegység ma is emelkedik és a hegységképző erők ma is működnek. A terület éghajlata mediterrán. A csapadék túlnyomó része a téli hónapokban esik le. A nyár nagyon meleg és alig van csapadék. A forrásterület tágabb környezetében az évi csapadék mennyisége 500 mm körül változik. A helyszíni megfigyelések szerint forrásvíz több helyen (2. ábra) tör fel nagyobb vastagságú (15—20 m) 19 2 9 2

5 50 [m] 2. ábra. A Hammam Meskoutine-i források vázlatos áttekintő helyszínrajza 1. Forrás, 2. Édesvízi mészkőkúp, 3. Édesvízi mészkőgerinc, 4. Jelenlegi édesvízi mészkőképződés helye, 5. Édesvízi mészkő elterjedési területe, 6. Épület édesvízi mészkőlerakódáson keresztül erőteljes „forrással" és gőzképződéssel (1. kép). A forrásvíz jelentős része használat nélkül elfolyik. A forrásvíz befogadója a Bouhamdane patak. A víz egy részét gyógyászati célokra hasznosítják. A forrás hozama becslés alapján 10 000—12 000 1/min-ra tehető. A forrás vizének hőmérséklete 97—98 °C és a vízkémiai vizsgálatok szerint a nagyobb oldott sótartalmú vizek csoportjába sorolható. (CHETÁIBI ANN ABA; SKIKDA ^GÜELMA /hammanT^ NESKOUTINE CONSTANTINE; SQUK-ACHRAS 41