Hidrológiai tájékoztató, 1989

1. szám, április - MEGEMLÉKEZÉSEK - Bencsik Béla: Ünnepi beszéd Sajó Elemér szolnoki szoboravatásán

Ünnepi beszéd Sajó Elemér szolnoki szoboravatásán* Sajó Elemér (1875—1934) szolnoki mellszobra Sajó Elemér őrszentmiklóson, 1875-ben született. Apja Sajó Károly középiskolai tanár, külföldön is isimert biológus-természettudós és kiváló gazda. Anyja Kvassay Jenőnek, a nagy víziméi-nőknek nővére. Sajó Elemér az érettségit 1893-ba,n tette le, majd 1898-ban szerzett mérnöki oklevelet. Vízámérnöki pályafutását 1898-ban a Ferenc-csatorna kirendeltségnél kezdte meg, ahol 1906-ig az óbecsei zsilip építésénél, majd az Alsóbega csatornázásónak tervezési és építésvezetési munkáinál szerez gazdag tapasztalatokat. Ennek birtokában dolgozza ki az építésvezetés gyakorlati szabályait. Ez az 1898—1906-ig tartó munka vízi szolgálatának első szakasza. Második szakasza a szolgálatának 1906-ban kezdődik, amikor a Soroksári Duna-ág rendezési munkálatainak kirendeltségéhez került. Kitűnő munkája hamarosan elismertté tette. A Soroksári Duna-ág felső torkolati hajózsilipének, a mai néven a. Kvassay hajózsilipnek tervezője, majd építésvezetője volt. Ö volt a hivatal tulajdonképpeni főnöke és irányítója. Ritka szerénységgel párosult képességével megszerzi munkatársai nagyrabecsülését. Ez a szerénység volt állandó sikereinek titka. Erre az időszakra esik a felső torkolati hajózsiliphez csatlakozó művek tervezése, építése is. Itt fejlődik ki * Lamp Hugó és Horváth Mihály visszaemlékezése nyomán. az építőanyagok, építési módszerek és a korszerű berendezések és eljárások iránti érdeklődése. Első dolga a hajózsilip betonmunkáinak korszerű elvégzése érdekében szükséges betonkeverési kísérletek végrehajtása. Ebből a célból a Csepel-sziget csúcsán cementkísérleti állomást épített. Sajó Elemér hozatta be országunkba az akkori legújabb rendszerű 500 tonnás hidraulikus sajtó első példányát, amely a betonkockák törésére szolgált. Itt végezte el sorozatos betonkeverési kísérleteit, amelynek eredményeként 1914-ben megjelent „A beton" című műve, amelyet Lamp Hugó társszerzővel együtt írt. Ez a mű a Magyar Mérnök és Építész Egylet nagy aranyérmét nyerte el. ő hozta be az országba az első cementbesajtoló berendezést, amelyet a Kvassay-zsilip alapgödrének víztelenítési munkálatainál alkalmazott sikerrel. Hoss.zú évtizedekig ezt a berendezést használták országszerte, különböző meghibásodott műtárgyak megerősítési munkálatainál. 1908-ban szabadtéri kisminta-kísérletet végzett annak a helynek közelében, ahol ma a VITUKI rnodellkísérleti laboratóriuma áll. ő alkalmazta hazánkban először a hengerelt vasszádpallókat, mint építőanyagot a Kvassay-hajózsilip főcsatornájában létesített függőleges partfáinál. A tassi hajózsilip és vízerőmű munkagödrének víztelenítésénél az ő kezdeményezésére alkalmazták első ízben hazánkban a Siemens rendszerű fúrókutas talajvízszín-süllyesztés módszerét. 1916-ban írja meg az „Arvízlevezető zsilipek repedezésének okai. Javaslat a repedések megakadályozására" című tanulmányát, amelyben az árvédelmi műtárgyiak pusztulásának legveszélyesebb okaival foglalkozik. A feladatot a haladó tudomány legkorszerűbb módszerével, a gyakorlati tapasztalatok, és a tudomány elméleti megállapításainak egybevetésével oldja meg. Az I. világháború, amelyet mint a kirendeltség főnöke, pénzszűkével küzdve vészel át, igen mostoha körülmények közé sodorta. 1919-ben állították fel a kikötőigazgatóságokat, amelyek hatáskörébe utalták a Soroksári Duna-ág rendezési munkálatait is. Ennek főnökségébe Sajó Elemért nevezték ki. A kikötő általános tervét Sajó Elemér elgondolásai szerint dolgozták ki. A munkálatok azonban az akkori pénzügyi viszonyok mellett vontatottan folytak. 1921-ben határozták el a budapesti ipari kikötő kormánybizottság felállítását. Itt kezdődik Sajó Elemér működésének harmadik korszaka, amely 1928-ig, a kikötő megnyitásáig tart. A kikötő kerettervének kidolgozásánál Sajó Elemér főként arra törekedett, hogy a jövőben a kikötő célszerű fejlesztésének lehetősége biztosítva legyen. Teljes mértékben sikerült is számítása, mert kereken 40 év múlva, amikor 1958. végén elkészült a jövő kikötőjének távlati terve, nem kellett egyetlen régi építményt sem elbontani azért, mert nem illett bele a tervbe. Sajó Elemér nagysága vízügyi szolgálatának 1928— 1934. évek közé eső utolsó, negyedik korszakában bontakozik ki a maga teljességében. Egymásután születnek messze világító szellemi termékei és alkotásai. A Földművelésügyi Minisztériumban két évig kerületi felügyelő volt, egyidejűleg pedig a Nemzeti Dunabizottságnak és a Dunai Vízügyek Műszaki Bizottságnak előadója lett. Az Országos Vízügyi Szolgálat élére 1930-ban került. 3