Hidrológiai tájékoztató, 1989

2. szám, október - BESZÁMOLÓK - Marczell Ferenc: Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság Vízügyi Történeti Bizottsága tevékenységéről

asi­A • Melléklet az 1/b ponthoz Lk nC^oL -fco» Join I«l-b» Ci aCK£ dunni ÍLA^oncti uCioítLüta , TdontTít £uc(íin oluitotfcal^ lU. MSÍ-l^ nvUlLÖ­• A It-Ä-tonm' ov XattU-jdm-ji' ttr ^»jiL^-oih l^-tcs-uK. , e-'c-ö víldg^dbo­rMt^ rtM^l^öcfott. . Irodaié : 2í<do\pett lext'k-on .íi"9.< Lcndcuróf frAho s (Sárvár), '•»«lati«*»' ú'^cL evHawii ircx<^ harcin CX.IL wmlc^ISM ut-2-ojé.. ^SA-tc'l kqteaatt' -ftluOj-jeJ-S, I^CTJO! ev UoSÁzvxt*' Tt-lu^e­tótcg ;il.+M UalättoW U^.o. vjtie-to)'«. • MeA/«t- ­VvM. (iiDd/li ^ U^Uj^t, -txiVv-áhj^SSá. xu.-fcc) , v/cü,W.ct <v »to' moMaöv. . Wentót UaílrL . t 141 A. okti^er H t.ßp-) •• M. aLltifajj; lej<ilLOii ll-Ji o. J8i8. fwarcALit A +«-je.r vncg^ei A olo<v ^ kxS'j^gonki o. I t>Mnc\ jp.-i, t» lti.it- £o öl Exeílect^oben elOn^ot*-, c, -iáS~ h^ijAból tSo Ö££2coí<i'ft . A ui> 4,lon­-tötU, ícvcalwvái o^c-ion^abb rtSjt.t »'s 'Puriof^l^'J 6- Icőr/v jeleit. jjW- (. matón& IC . ÍTÍS-fc«« ••tynolult^ Mirh ó-gt Afc efitt^ • A J at hnArít-U: hoSSJA-. (JirotO •ncoalsrí^-. A -JL,rtf I koronatt^^ = 5 1 C 1" 51 3 írójáig : Zqwadowwty (• 4S-«. hető el. Jelenleg 207 személyről készült el a kiadványi kézirat első változata, míg további 20 személy anyaga van elkészítés alatt. Több mint 100 személy alapanya­ga hiányzik. Melléklet a 2/b, ponthoz „Társaságunk kitüntetettjel" kiadvány kéziratából minta. (Első fogalmazvány) Frank Melanie Született 1901-ben Sopronban. A mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1952). 1921—25 között a Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Főiskola Erdőmérnöki Karának kémiai tanszékén, 1928—29-ben a Főis­kola könyvtárában, majd 1930-tól 39-ig a Főiskola Növénytani Intézetében dolgozik. 1938-ban az Intézet fürgedi Talajbiológiai Laboratóriuma vezetésével bízták meg. 1939—50 között a Kis­újszállási Növény- és Talajélettani Kísérleti Állomás vezetője, 1940-ben pedig a kísérleti gazdaság vezetője is. 1951-től 57-ig — nyugdíjba meneteléig — a szarvasi öntözési és Talaj javítási Kutató Intézet, illetve az öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet igazgatója. Nyugdíjasként is folytatta kísérleteit és ku­tatásait Kisújszálláson és Gödöllőn. Fő munkaterületei: növény- és talajélettani kutatások, talaj­mikroorganizmusok, növények hő- és vízigénye, öntözővíz­szükséglet, a vízadagolás módja és időpontja, a rizstermesztés agrotechnikája, a rizs betegségei, a nagyüzemi szántóföldi ön­tözés kultúr- és agrotechnikai feltételei, fű- gyepnövény és rizsnemesités, a transzspiráció és evapotranszspiráció értékei, az öntözés hatékonysága stb. Szakirodalmi tevékenységét kb. 70 tanulmány, értekezés, is­meretterjesztő cikk, publikáció (részben társszerzőként) jelzi. Kutatási témaköreiből számos előadást tartott különböző in­tézmények rendezvényeinek keretében és a Gödöllői Agrár­tudományi Egyetem öntözési tagozat hallgatóinak. Társulati kitüntetései: Schafarzik Ferenc emlékérem (1978), Tiszteleti tag (1981). Marenzi Ferenc Károly őrgróf Született 1859-ben Laibachban (Ljubjana, Jugoszlávia), meg­halt Budapesten 1940-ben. 1878-ban a bécsújhelyi katonai akadémiát végezte el, és mint hivatásos katonatiszt változatos életpálya után 1916-ban tábornokként ment nyugdíjba. Ugyanebben az évben Schafar­zik Ferenc ajánlására a Magyarhoni Földtani Társulat tagjai sorába választják és már 1916-ban hírlapi cikkeiben javasolja egy hidrológiai társulat alapítását. Bár többen ezt nem tartot­ták a Mh. F. T. keretébe illőnek, mégis Lóczy Lajos, báró Eötvös Lóránt és Marenzi szorgalmazására 1917-ben a Hidroló­giai Szakosztály megalakult. Folyóirata, a Hidrológiai Közle­mények az első években a Földtani Közlöny mellékleteként jelent meg, de már 1921-ben a szakosztály külön folyóiratot alapított Hidrológiai Közlöny néven. Az 1928. évi tisztikarban az egyik társelnök Marenzi volt. iroaalou,'. TéAh A .(Verl?-.) Áldás i* ^ " WUsuj^K"!- ÍW. Irodalmi munkássága főképpen katonai és gazdaságpolitikai téren mozgott, de számos cikket írt a „Pester Lloyd" hasáb­jain hadigeológiai és hidrogeológiai kérdésekről is. Társasági kitüntetése: Tiszteleti tag (1929). c) A hangarchívumok összeállítása, hangfelvételek gyűjtése több helyen is megindult, több intézményi gyűjtemény őriz hanganyagokat. A legtöbbet — mely­nek gyarapításába Bizottságunk bekapcsolódott —, az esztergomi Vízügyi Múzeum őrzi. Gyűjteményében mintegy 120 személlyel folytatott beszélgetésről van hangszalag. A megkérdezettek (beszélők) között van egykori dunai aranymosó, idős gátőr, vízmester, mér­nök egyaránt. Az utóbbi 2—3 év alatt évente 8—10 új felvétel készült. Szükséges lenne a visszaemlékező be­szélgetések számát gyarapítani. 3. Vízügyi műtárgyak dokumentációs anyagának ösz­szegyűjtésében eddig végzett munka E feladat megoldásában Bizottságunk tevékenysége nem tekinthető jelentősnek, mivel ez — a vonatkozó rendelkezések szerint — „állami feladat". A megépült műtárgyak terveit, dokumentációit — általában — három vagy négy helyen őrzik: a tervezőnél, a beru­házónál, az üzemeltetőnél és esetleg a kivitelezőnél. Az épülő műtárgyak dokumentációinak egy része nem olyan amit érdemes lenne központilag külön gyűjteni. Az állami rendelkezéseknek megfelelően a megőrzésre érdemes dokumentációk az Országos Vízügyi Levéltár­ba kerülnek. Itt őrzik a régi, megmentett terveket (az első, egy több mint 200 éve készült vízimalom kézira­tos rajza), továbbá a VIZITERV teljes tervtárát, több száz polcfolyóméteren. 4. A történeti anyagok méltó elhelyezésének és bizton­ságos őrzésének, valamint pontos nyilvántartásának személyi és tárgyi feltételei a) A Magyar Vízügyi Múzeum és az Országos Víz­ügyi Levéltár (ma már Országos Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár) gyűjteményének elhelyezése, őrzése, nyilvántartása stb. az állami költségvetésben a Környe­aetgazdálkodási Intézet keretében — a többi állami köz-

Next

/
Thumbnails
Contents