Hidrológiai tájékoztató, 1989

2. szám, október - BESZÁMOLÓK - Marczell Ferenc: Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság Vízügyi Történeti Bizottsága tevékenységéről

asiA • Melléklet az 1/b ponthoz Lk nC^oL -fco»

Join I«l-b» Ci

aCK£ dunni ÍLA^oncti uCioítLüta , TdontTít £uc(íin oluitotfcal^ lU. MSÍ-l^ nvUlLÖ• A It-Ä-tonm' ov XattU-jdm-ji' ttr ^»jiL^-oih l^-tcs-uK. , e-'c-ö víldg^dborMt^ rtM^l^öcfott. . Irodaié : 2í<do\pett lext'k-on .íi"9.< Lcndcuróf frAho

s (Sárvár), '•»«lati«*»' ú'^cL evHawii ircx<^ harcin CX.IL wmlc^ISM ut-2-ojé.. ^SA-tc'l kqteaatt' -ftluOj-jeJ-S, I^CTJO! ev UoSÁzvxt*' Tt-lu^etótcg ;il.+M UalättoW U^.o. vjtie-to)'«. • MeA/«t- VvM. (iiDd/li ^ U^Uj^t, -txiVv-áhj^SSá. xu.-fcc) , v/cü,W.ct <v »to' moMaöv. . Wentót UaílrL . t 141 A. okti^er H

t.ßp-) •• M. aLltifajj; lej<ilLOii ll-Ji o. J8i8. fwarcALit A +«-je.r vncg^ei A olo<v

^ kxS'j^gonki o. I

t>Mnc\ jp.-i, t» lti.it- £o öl Exeílect^oben elOn^ot*-, c, -iáS~ h^ijAból tSo Ö££2coí<i'ft . A ui> 4,lon-tötU, ícvcalwvái o^c-ion^abb rtSjt.t »'s 'Puriof^l^'J

6- Icőr/v jeleit. jjW- (. matón& IC . ÍTÍS-fc«« ••tynolult^ Mirh

ó-gt

Afc efitt^ • A J at hnArít-U: hoSSJA-. (JirotO •ncoalsrí^-. A -JL,rtf I koronatt^^ = 5

1 C

1"

51

3 írójáig : Zqwadowwty (• 4S-«. hető el. Jelenleg 207 személyről készült el a kiadványi kézirat első változata, míg további 20 személy anyaga van elkészítés alatt. Több mint 100 személy alapanyaga hiányzik. Melléklet a 2/b, ponthoz „Társaságunk kitüntetettjel" kiadvány kéziratából minta. (Első fogalmazvány) Frank Melanie Született 1901-ben Sopronban. A mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1952). 1921—25 között a Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Főiskola Erdőmérnöki Karának kémiai tanszékén, 1928—29-ben a Főiskola könyvtárában, majd 1930-tól 39-ig a Főiskola Növénytani Intézetében dolgozik. 1938-ban az Intézet fürgedi Talajbiológiai Laboratóriuma vezetésével bízták meg. 1939—50 között a Kisújszállási Növény- és Talajélettani Kísérleti Állomás vezetője, 1940-ben pedig a kísérleti gazdaság vezetője is. 1951-től 57-ig — nyugdíjba meneteléig — a szarvasi öntözési és Talaj javítási Kutató Intézet, illetve az öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet igazgatója. Nyugdíjasként is folytatta kísérleteit és kutatásait Kisújszálláson és Gödöllőn. Fő munkaterületei: növény- és talajélettani kutatások, talajmikroorganizmusok, növények hő- és vízigénye, öntözővízszükséglet, a vízadagolás módja és időpontja, a rizstermesztés agrotechnikája, a rizs betegségei, a nagyüzemi szántóföldi öntözés kultúr- és agrotechnikai feltételei, fű- gyepnövény és rizsnemesités, a transzspiráció és evapotranszspiráció értékei, az öntözés hatékonysága stb. Szakirodalmi tevékenységét kb. 70 tanulmány, értekezés, ismeretterjesztő cikk, publikáció (részben társszerzőként) jelzi. Kutatási témaköreiből számos előadást tartott különböző intézmények rendezvényeinek keretében és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem öntözési tagozat hallgatóinak. Társulati kitüntetései: Schafarzik Ferenc emlékérem (1978), Tiszteleti tag (1981). Marenzi Ferenc Károly őrgróf Született 1859-ben Laibachban (Ljubjana, Jugoszlávia), meghalt Budapesten 1940-ben. 1878-ban a bécsújhelyi katonai akadémiát végezte el, és mint hivatásos katonatiszt változatos életpálya után 1916-ban tábornokként ment nyugdíjba. Ugyanebben az évben Schafarzik Ferenc ajánlására a Magyarhoni Földtani Társulat tagjai sorába választják és már 1916-ban hírlapi cikkeiben javasolja egy hidrológiai társulat alapítását. Bár többen ezt nem tartották a Mh. F. T. keretébe illőnek, mégis Lóczy Lajos, báró Eötvös Lóránt és Marenzi szorgalmazására 1917-ben a Hidrológiai Szakosztály megalakult. Folyóirata, a Hidrológiai Közlemények az első években a Földtani Közlöny mellékleteként jelent meg, de már 1921-ben a szakosztály külön folyóiratot alapított Hidrológiai Közlöny néven. Az 1928. évi tisztikarban az egyik társelnök Marenzi volt. iroaalou,'. TéAh A .(Verl?-.) Áldás i* ^ " WUsuj^K"!- ÍW. Irodalmi munkássága főképpen katonai és gazdaságpolitikai téren mozgott, de számos cikket írt a „Pester Lloyd" hasábjain hadigeológiai és hidrogeológiai kérdésekről is. Társasági kitüntetése: Tiszteleti tag (1929). c) A hangarchívumok összeállítása, hangfelvételek gyűjtése több helyen is megindult, több intézményi gyűjtemény őriz hanganyagokat. A legtöbbet — melynek gyarapításába Bizottságunk bekapcsolódott —, az esztergomi Vízügyi Múzeum őrzi. Gyűjteményében mintegy 120 személlyel folytatott beszélgetésről van hangszalag. A megkérdezettek (beszélők) között van egykori dunai aranymosó, idős gátőr, vízmester, mérnök egyaránt. Az utóbbi 2—3 év alatt évente 8—10 új felvétel készült. Szükséges lenne a visszaemlékező beszélgetések számát gyarapítani. 3. Vízügyi műtárgyak dokumentációs anyagának öszszegyűjtésében eddig végzett munka E feladat megoldásában Bizottságunk tevékenysége nem tekinthető jelentősnek, mivel ez — a vonatkozó rendelkezések szerint — „állami feladat". A megépült műtárgyak terveit, dokumentációit — általában — három vagy négy helyen őrzik: a tervezőnél, a beruházónál, az üzemeltetőnél és esetleg a kivitelezőnél. Az épülő műtárgyak dokumentációinak egy része nem olyan amit érdemes lenne központilag külön gyűjteni. Az állami rendelkezéseknek megfelelően a megőrzésre érdemes dokumentációk az Országos Vízügyi Levéltárba kerülnek. Itt őrzik a régi, megmentett terveket (az első, egy több mint 200 éve készült vízimalom kéziratos rajza), továbbá a VIZITERV teljes tervtárát, több száz polcfolyóméteren. 4. A történeti anyagok méltó elhelyezésének és biztonságos őrzésének, valamint pontos nyilvántartásának személyi és tárgyi feltételei a) A Magyar Vízügyi Múzeum és az Országos Vízügyi Levéltár (ma már Országos Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár) gyűjteményének elhelyezése, őrzése, nyilvántartása stb. az állami költségvetésben a Környeaetgazdálkodási Intézet keretében — a többi állami köz-