Hidrológiai tájékoztató, 1989

2. szám, október - BESZÁMOLÓK - Marczell Ferenc: Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság Vízügyi Történeti Bizottsága tevékenységéről

mér ránk egyiptomi csapásul, elég nagy katasztrófa volt az az egy is, amely elöntött bennünket." Majd később: „A műszakiak alusznak, a lakosság izgatott. Csak a nagy mozdulatlan csönd, a békák vartyogása és a hangos építési tilalmak ülnek a városon." Mikszáth Kálmán azonban volt annyira becsületes író, hogy kezdeti bizalmatlanságát feladva, tévedéseit belátva, a város sikeres újjáépítése után igazságot szolgáltatott Tisza Lajosnak és a műszaki munkák vezetőjének, Lechner Lajosnak. •Simády Béla dr. elnöki megnyitója annak a reményének adott kifejezést, hogy a száz évvel ezelőtti helyzethez hasonlóan a mai vízépítések mai következménye is éppen úgy fordul majd, mint az akkori, és a mai írók is be fogják látni műszaki tévedéseiket — ha a Mikszáth Kálmánhoz hasonló írói, vagy újságíró becsület vezeti őket. A szekcióülésekre egyébként bejelentettek és elfogadtak 25 előadást, amelyek közül a legtöbbet a környezetvédelmi szekcióban tartottak meg. Az árvízvédelem és folyószabályozás területén az ÉDU KÖVIZIG (Győr) előadói a régi Duna-meder szabályozásának kérdésével és a Szigetköz árvízvédelmének problémáival foglalkoztak. Szegedi részről a Maros tiszai betorkollásának rendezését hozták az ülés elé. A vízrendezés és vízhasznosítás szekciójában az előadók érdeklődése megoszlott különböző területek, elsősorban vízhasznosítási gyakorlati kérdések között. Egy itteni, és három, környezetvédelmi szekcióban elhangzott előadást a Szegedi Széchenyi István Gimnázium vízgazdálkodási tagozatos tanulói tartottak. A környezetvédelmi szekció érdekes témája volt Szerdahelyi Noémi (Budapest, VIZITERV) előadásának tárgyköre: a vízfolyás-rendezés természetbe illő megoldásának javaslata. Hasonló kérdéseket fejtegetett a folyószabályozás szekcióban Albert László, Gaál Róbert, Czotter Róbert (Szombathely, NYU KÖVIZIG) előadása is. A környezetvédelmi szekció szintén sokrétű tárgyai közül a szegedi Tisza és Maros vízminőség-kutatások eredményeinek ismertetése emelhető ki még. összegezésben megállapítható, hogy az ifjúsági tudományos konferencia színvonalas vitafórumot teremtett résztvevőinek. Dr. Vágás István Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság Vízügyi Történeti Bizottsága tevékenységéről* A Történeti Bizottság 1972-ben szerveződött és első (alakuló) ülését 1973. május hó 29-én tartotta. Itt fogalmazódott meg először, hogy a Bizottságnak mi lenne a feladata, mit kellene tennie a vízügyi múlt emlékeinek feltárása, megőrzése és feldolgozása érdekében. Itt is elhangzott — mint már oly sokszor, oly sok helyen és olykor hiába —, hogy a múlt ismerete, a múlt tapasztalatainak felhasználása nélkül nincs jelen és nem lehet jobb jövő. Ez a gondolat nem talált süket fülekre Társaságunknál, hiszen Bizottságunkon kívül létrehozta a Szeniorok Tanácsát is. A Történeti Bizottság közel két évtizedes időszakára esik a Magyar Vízügyi Múzeum és az Országos Vízügyi Levéltár létrejötte, valamint számos intézményi gyűjtemény, kiállítás, múzeum megszületése, melyekben — reméljük — Társaságunk tagságának kezdeményezése is tükröződik. A teljesség igénye nélkül említhetjük a Szolnokon, Gyulán, Visegrádon, Sárvárott létesített múzeumokat, kiállításokat, a Nyíregyházán, Szegeden, Budapesten (több intézménynél) és egyéb városokban összegyűjtött, őrzött gyűjteményeket. Beigazolódott, hogy ott a legélénkebb a gyűjtőmunka, a feldolgozás, ahol az anyagok a helyi gyűjteményben maradnak, továbbá ott, ahol a vezetők hozzáállása nem fékezi, hanem buzdítja munkatársainak ezirányú buzgalmát. E rövid bevezetőben előadottak és elvek vezették a Társaságot, a Történeti Bizottságot gyakorlati munkájában, és irányították napi — váltakozó súlypontú — munkásságát. Bizottságunk munkájáról utoljára a múlt év nyarán számolt be az Intéző Bizottság debreceni kihelyezett ülésén. A mostani — soron kívüli — beszámoló néhány speciális kérdésre terjed ki, melynek összeállításához felhasználtuk a kapott szempontokat. 1. Esemény-gyűjtemény, nyilvántartás a) Az „Évfordulóink a műszaki és természettudományokban" című, az MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizottságának koordinációjában és szerkesz* Az MHT Intéző Bizottsága 1989. április 11-1 ülésén elhangzott beszámoló. tésében évenként megjelenő kiadványához bőséges anyagot adunk, amit a kiadvány — kis kivételektől eltekintve — tartalmaz. A kiadvány lektori átnézésében is közreműködünk. b) A vízügyi eseménygyűjtemény összeállítását 1988ban indítottuk el. Nagy munka- és időigényessége több évi szorgos kutatómunkát, koordinált tevékenységet igényel, és meg kell teremteni a létesítés anyagi hátterét is. Egy jól hasznosítható eseménynyilvántartáshoz (tudományterületenként, illetve szakáganként) minimálisan 20—25 000 adat (cédula) szükséges. Jelenleg 5000 cédulából áll a gyűjtemény, mely havonta 300— 500 cédulával gyarapodik. Jelenlegi probléma a cédulák megvásárlásához, illetve elkészíttetéséhez szükséges pénz előteremtése, mivel nem várható el senkitől sem, hogy ezeket tartósan, ingyen készítse (kutassa fel, írja ki és'rendezze). Megjegyzendő, hogy az adatokat tartalmazó források felkutatása, kijelölése és kiírásához szükséges idő kb. óránként 3—5 cédula. Az esemény-gyűjtemény elhelyezése a Vízügyi Múzeumban célszerű, mely hosszú távon tudja biztosítani az időszerű továbbfejlesztést és a kezelést, valamint a széles körű hozzáférést, hasznosítást, a későbbiekben a számítógépes, többcélú visszakeresés lehetőségét. Ezek alapján az eseménygyűjtemény létrehozásának költségeit közösen kellene előteremteni. A már elkészült cédulákból 1050 darabot a Múzeum megvásárolt. 2. Jeles vízügyi szakemberek beszámolói, hangarchívumok a) A jeles (és jeltelen) vízügyi szakemberek beszámolóinak gyűjtése nem megy könnyen, mivel legtöbben (szerénységből) tiltakoznak a jeles jelző ellen, és nem tartják magukat illetékesnek. Ennek ellenére sikerült néhány érdekes anyagot szerezni, illetve íratni. (Pl. Tőry Kálmán ostromnaplója, a Műegyetem hallgatóinak németországi viszontagságai és tragédiája 1944—45. Mantuano József visszaemlékezése stb.) b) Ugyancsak nehézséget okoz a tervbe vett „Társaságunk kitüntetettjeinek kiadványa" összeállítása. Az élő érdekeltek egy része (kb. 1/3-a) nem küldi el szakmai életrajzát többszöri írásbeli kérésre, szóbeli kérlelésre sem, pedig ezek nélkül a kézirat nem készít55