Hidrológiai tájékoztató, 1988

2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Csikász Sándor: A Kiskörei Vízlépcső üzemelési tapasztalatai, fenntartási feladatok

[9] Pécsi M. szerk.: A dunai Alföld. Magyarország tájföldrajza 1. kötet. Akadémiai Kiadó, Bp., 1967. [10] Schaf arzik F.: A Budapesti Duna paleohidrografiája. Földtani Közlöny, XLVIII. 1918. 184—200. [11] Szabó J.: Budapest geológiai tekintetben. Különlenyomat a magyar orvosok és természetvizsgálók 1879-lki évi vándorgyűlésének munkálataiból, Bp., 1879. [12] Tőry K.: A Duna és szabályozása. Akadémiai Kiadó, Bp., 1952. [13] Vágás I.: Megemlékezés a Duna 1838. évi pesti árvizének 150. évfordulóján. Hidrológiai Tájékoztató, 1988. április, 6—8. [14] Vitális Gy.: A régi térképek vízföldtani tanulságai a XVI—XVIII. sz. közepe közötti térképek tanulmányozása alapján. Hidrológiai Közlöny, 66. 1986. 4—5. 282—289. A Kiskörei Vízlépcső üzemelési tapasztalatai, fenntartási feladatok DR. CSIKASZ SÄNDOR Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Szolnok A Kiskörei Vízlépcső és főművei című beruházás előkészítéséről és megkezdéséről az 1961. évi II. törvény rendelkezett. A betruházósi progam 1964-ben készült el. A beruházói tevékenységet az OVH megbízása alapján az OVIBER látta és látja el. A vízlépcső és tározó kezelője és üzemeltetője a Középrtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság. A vízlépcső feladata: — az árvizek biztonságos levezetése, — az öntöző- és iparivíz-szolgáltatás, — közel állandó hajóút biztosítása Kisköre és Tiszalök között, — a hajózás biztonságos lebonyolítása a hajózsilipen keresztül, — fölös víz hasznosítása villamosenergia-termelésre a rendelkezésre álló esés mellett, — az élővíz továbbengedése az alsó szakaszra. A duzzasztómű, erőmű és hajózsilip a Tisza kiskörei kanyarulatának átvágásában épült, az elhelyezkedés a jobb partról indulva: az erőmű 4 db egyenként 140 m

3/s vízemésztő képességű, vízszintes tengelyű turbina. A duzzasztómű 5 db emelt küszöbű nyílásban egy-egy billenőtáblás szegmens, melyek 11 m vízoszlopot tarthatnak. A duzzasztó küszöbmagassága 80,20 m A.f., a duzzasztó táblák olajhidraulikus működtetésűek, két részből tevődnek össze, a fixtáblából és a hozzá felül csuklósan kapcsolódó billenő táblából. A táblák mozgatása kézi vezérléssel történik. A hajózsilip hasznos befogadó mérete kereken 83 m X H m. A hajózsilipkamra feltöltése és ürítése a kamra hossztengelyével páa-huzaimosan elhelyezett tölitő-ürítő rendszer segítségével történik, a hajózsilip tám.kapuinak vezérlése pedig az alvízi oldalon épült vezénylő toronyból történhet. Mindhárom műtárgyat szerves egységbe foglalja az üzemi híd a rajta kiépített úttal. A főműtárgytól közel délkeleti irányban, attól mintegy 300 m-ire épült meg a 12 nyílásos hullámtéri duzzasztómű. A beruházó részletes üzemelési és karbantartási utasítást adott át a kezelőnek, valamint üzemrendet, amelyben szabályozta a duzzasztó tenyészideji és tenyészidőn kívüli működtetését az akkori feltételrendszer ismeretében, amely vízjogi engedély formájában is megjelent. Az 1970-es évek közepétől belvízkárok keletkeztek a térségben, beleértve a tározó és öntözőrendszerek környezetét is. Olyan feltételezések is voltak ekkor, hogy a helyzet kialakulásában a vízlépcső üzemének is jelentős szerepe van. Ennek ellentmondott a bögevédelmi rendszer ellenőrzött működése, melyek eredményeként a töltésekkel párhuzamosan kiépített szivárgórendszer a talajvíz járását gyökeresen megváltoztatta, a talajvízszín a közepes vízszín közelében állandósult és az áramlásirány a tározó felé fordult, A tározó menti talajvízjárás függetlenségét a Tiszától az is bizonyítja, hogy a talajvíz tartós csökkenése észlelhető a kutakban több esetben akkor is, amikor a Tisza vízszínében nincs jelentős változás, az tartósan magas. A belvízproblémák megoldásának itt járható útja a talaj nedvességszabályozása, komplex meliorációs beavatkozással. A vízlépcső megvalósítását lépcsőzetes kiépítéssel irányozták elő. Az első 650 cm kiskörei duzzasztott vízállásnál 20 millió m

3 tározás, 1973-ban megvalósult építési ütem idején előrejelzett vízigény növekmények feltételezésével, a második ütem 700 cm kiskörei vízállásnál 100 millió m

3 tározás — 1978-ra, a harmadik ütem — 850 cm 300 millió m

3 — 1981-re, az akkor távlati duzaasztási szint 920 cm-es Kisköre-felső vízállás mellett 400 millió m

3 tározótér beállítása — 1984-re volt ütemezve. 1973. Előkészítő üzempróbák után májusiban ünnepélyesen üzembe helyezik a duzzasztóművet, a Jászsági- és a Nagykunsági-főcsatorna beeresztő zsilipéit és a főcsatonnák egy-egy szakaszát, egyidejűleg megkezdődnek a garanciális felülvizsgálatok és munkák. Tervezetten, gazdaságossági okokból is, nem építik ki a modell szerinti javasolt 220 m hosszú alvízi fenékbiztosítást, a kimosást a folyó energiájára bízva; azonban a kimosódás nem ott és nem olyan mértékű lett, mint ahogyan azt várták, amint majd a későbbiekben látjuk. Nehézségek vannak a vízkonmányzással egyrészt az érkező és a mért adatok pontosságát, másrészt azok időbeni beérkezését illetően. Megalakult az igazgatóság vízminőségvizsgáló laboratóriuma Kiskörén. A VITUKI megkezdi ellenőrző sorozatméréseit a vízlépcsőn és környezetében. A második félévben üzembe helyezik a hajózsilipet is. A téli jeges időszakban a táblák jégtelenítése sok gondot okoz, a táblák befagyását óránkénti mozgatással akadályozzák, a mozgatóelemekre ráfagyott jeget kézi erővel kell eltávolítani. 1974. Két közepes és egy kisebb árhullám okoz gondokat az utófenék kimélyülését illetően. A kimélyülés a jobb parti rézsűt — közvetlen a mű alatt — veszélyezteti és megbontja a megépített utófeneket az l-es és a 2-es nyílások előtt is. A további romlás megakadályozására tervet készítenek. Április és december között megtörténik az erőtelep próbaüzeme, majd üzembe helyezik. 1975. A Tiszán egy kisebb árhullám vonul le. Változatlanul folynak a garanciális felülvizsgálatok és a főmű beruházási munkái (hullámtéri duzzasztó, árvédelmi töltések stb.). Kiépítik a vízlépcsőn belül a diszpécserhálózatot. A VIZITERV tervei alapján megtörténik az utófenék kezdeti biztosítása, ezzel a kimélyülés középvonalát sikerül elmozdítani a jobb part mellől, de az tovább mélyül és erősen megközelíti az utófeneket lezáró résfalat. A hordalék jelentős része a hajózsilip alvízi kijáratában rakódik le, hajózási nehézségeket okozva. 1976. Ismét egy kisebb árhullám zavarja az üzemelést. Befejeződnek a szavatossági felülvizsgálatok, és végleg rögzítik a karbantartási, fenntartási munkák időrendjét. 30