Hidrológiai tájékoztató, 1988

2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Csikász Sándor: A Kiskörei Vízlépcső üzemelési tapasztalatai, fenntartási feladatok

A VIZITERV tanulmányban rögzíti az alvízi utófenék kimélyülésével kapcsolatos megállapításait és javaslatait. 1977. A Tiszán egy nagy és egy kisebb árhullám van. Nagy erővel folynak a tározótér rendezési munkák. A duzzasztómű 2-es nyílásában az alvízi oldalon felszakad a kopóbeton. Először csak a jég hatásának hiszik, majd a, BME vizsgálata igazolja a nem előírásszerű kivitelezést is. Az évek folyamán keletkezett szivárgóhiányosságokat ebben az évben megszüntetik, a szivattyútelepeket átállítják automatikus üzemire. Befejeződnek a II. ütem duzzasztás előállítása miatt szükséges töltésépítési munkák a tározó felső szakaszán. 1978. Három kisebb árhullám érkezik a Tiszán. Másodlagos zajlásnál a jég leeresztésekor a táblák kiemelt állapotban vannak. A nagy tömegben érkező táblajég eltorlaszolja az l-es és 2—3-as nyílásokat, melyet csak jégtörőhajóval sikerül megbontani és megszüntetni. Nemsokára ugyanez az eset bekövetkezik a 4-es és 5-ös nyílásokban. Üzembe helyezik a 12 nyílású hullámtéri duzzasztóművet. Megkezdődik a tározó feltöltése, egyidejűleg új üzemrend, a II. ütem ideiglenes utasítás lép életbe. A kétféle üzemmód — mederduzzaszítás, tározós duzzasztás — között jelentős vízkormányzási különbségek vannak. Hajózási havária történik a felvízen; a MAHART egyik Z—400 tonnás önjáró uszálya helytelen manőverezés következtében szabályosan kettétöri a felvízi vezetőmű 13-as számú oszlopát, a kár kb. 1,0 millió forint, személyi sérülés nem történik. A tározó vizének kismértékű ideiglenes romlásáról számol be a vízminőségvizsgáló laboratórium. Megállapítást nyer, hogy a jobb partii tározóiész feltöltődése alulról a Kis-Tisza vonalán keresztül történik, ebből következően nem átfolyás megy végbe, mint ahogyan azt korábban feltételezték. A tapasztalatok alapján a VITUKI modellkísérlet elvégzésére kap megrendelést. 1979. A Tiszán az eddig észlelt második legmagasabb árhullám vonult le, februárban Kiskörén pedig ekkor mérik az eddigi legmagasabb vízállást, 908 cm-t. Karbantartási munkák során felfedezik, hogy a táblamozgató szegmenskarok hegesztési varratai megrepedtek, a tartó ezen felül több helyen deformálódott. A másodlagos zajlás ismét gondot okoz, az alul átvezetett jégtáblák meghibásodásokat okoznak a táblák korrózióvédő rétegén, helyenként horpadások keletkeznek. Az árvizet követő időszakban eddig nem tapasztalt mértékű rézsűbecsúszások keletkeznek a Kisköre alatti folyószakaszon. A VITUKI modellkísérletét követően elhatározás születik, hogy a tározó vízminőségének javítása érdekében öblítőcsatornákat építenek a friss Tisza-víz közvetlen bejutása érdekében. A kiskörei főbb üzemelési tapasztalatok ekkor azon felül, hogy a mű vízgazdálkodási szempontból gyakorlatilag hibátlanul üzemelt — a következők: — az akadálymentes üzemeltetéshez több kisebb berendezés hiányzik, egyes műszerek, jelzőrendszerek nem megbízhatók, — az alvízi kimélyülés fokozódott és közelebb került a résfalhoz, egyidejűleg jelentős a lerakódás a hajózsilip alatti medertérben, — a hajózsilip revíziós munkához hiányzik a támkapu leemelő berendezés, a vízvonalfűtés nincs kiépítve minden táblán, illetve ahol ki van építve, ott is hatástalan (a beépítés szintje nem egyezik a duzzasztási szinttel), — az üzemrendben nincs kapaszkodó a jeges üzemmódok különbözőségére, és úgy néz ki, hogy a mederbecsúszásokhoz az aivízen köze van a két vízlépcső üzemrendjének. A VITUKI végrehajtja az ellenőrző hidraulikai méréseket és korrigálja a kiskörei számított vízhozamgörbét. 1980. Egy magas és egy közepes árhullám vonul le a Tiszán. Mivel az üzemrend még nem változott, a mederrézsű becsúszások szaporodnak a Kisköre alatti szakaszon. A VIZITERV tanulmányt készít a II. kiépítési ütem üzemelési tapasztalatairól és javaslatot tesz a további üzemelésre. Megkezdődnek a revíziós munkák, ebben az évben az l-es és 5-ös nyílás elzáró és mozgató szerkezeteit újítják fel. Megépül a tározóban az első öblítő csatorna, a III. számú. 1981. Ismét egy magas árhullám érkezik a Tiszán, előtte és utána nagy erővel folynak a tározórendezési munkák: cserjeirtás, tuskórobbantások, öblítőcsatornák építése stb. Megrongálódik a hullámtéri duzzasztó alvízi energiatörő burkolata és a mögöttes terepen jelentős kimosások keletkeznek, a szegmenskarok meghibásodása miatt. Elvégzik az l-es és 5-ös nyílásokban a hiánypótlási munkákat és a tervek szerint megjavítják a szegmenskarokat. 1982. Közepes árhullám vonul le a Tiszán. Elvégzik a 3-as és 4-es nyílás revízióját. Folytatódnak a tározó rendezési munkái. Ismételten felülvizsgálják a tározómenti szivattyútelepek és, szivárgók üzemvízszintjeit és a szükséges módosításokra megtörténnek az intézkedések. 1983. Egy kisebb árhullám van ebben az esztendőben. OVH-beszámoló jelenik meg a kiskörei vízlépcső és öntözőrendszerei I. és II. ütem állami nagyberuházás megvalósításáról és működéséről. A beruházási költségek megoszlása főművenként: — vízlépcső 1,915 millió Ft — böge és tározó 1,916 millió Ft — főcsatornák 1,168 millió Ft összesen: 4,999 millió Ft Helyreállítják a hullámtéri duzzasztó alvízi utófenekét és a mögöttes árvízlevezető szelvényt. A duzzasztómű utófenék biztosításában kiegészítő munkákat végeznek a jobb parti részen. VITUKI vizsgálja az üzemi híd útpálya-dilatációR meghibásodásait. Elvégzik a 2-es és 5-ös nyílások revízióját és az 5-ös nyílás jobb oldali támcsapágy javítását, valamint az ideiglenes elzáró szerkezetek revíziós munkáit. Megtörténik a vízlépcső első komplex felülvizsgálata. Az üzemelés tapasztalatainak összegzése, javaslatok a jövőre nézve Az egységes üzemelő szervezet kialakítása, kezdve a megfelelő képzettségű szakmunkásoktól a tapasztalattal rendelkező műszakiakig, már az üzeminduláskor szükséges. Akik üzemeltetnek egy vízlépcsőt, azok már az építés idején ismerjék meg a művet, vagy műveket, és legyen folyamatos véleményezési joguk a tervezést illetően. Nem megvetendő dolog, ha eleve olyan szakemberek kerülnek az új vízlépcső szervezetébe, akik már voltak üzemeltetők, ezzel sok apró hiba elkerülhető. Az üzemelési utasítás betarthatóságának legfontosabb feltételei között az adatszolgáltatás (milyen adat mikor, kitől, vagy kinek) körének megállapítása, és az ezt kiszolgáló hírközlő hálózat megfelelősége nagy súllyal szerepel. Ebből következik, hogy a hírközlő és távjelző hálózatnak ki kell épülnie még a mű üzembe helyezése előtt. Igen szigorúan be kell tartani és tartatni a kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseket, legyen ez akár az előrejelzéssel, az erőmű-üzemeltetéssel, vagy éppen a hajózással kapcsolatos. Az üzemrendet, az üzemelési utasítást és az ezzel kapcsolatos jogokat és kötelességeket egy nagyobb szervezeten belül úgy kell kialakítani, hogy a közvetlen üzemelésért felelős egységnek minél kevesebb esetben kelljen döntésért másokhoz fordulnia. Ennek tükörképe a felügyeletet és ellenőrzést gyakorló egységek, vagy személyek számának ésszerű csök31