Hidrológiai tájékoztató, 1988

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Erdélyi Mihály: A Duna-Tisza köze déli része, és a Bánság vízföldtani vázlata

2. ábra. A Bánság vízföldtani vázlata 1. Pleisztocénnél idősebb képződmények. 2. Homok. 3. Lösz. 4. „Alföldi" lösz, löszös iszap (felsőpleisztocén, holocén). 5. Vörösagyag. 6. Homokos kavics, nyirok, vörösagyag. 7. Bazalt (pleisztocén). 8. Völgytalp. 9. Negyedidőszakl képződmények vastagsága fúrásokban (m) Az erdészeti létesítmények vízellátása céljából az akkori földművelésügyi minisztérium 5 mélyfuratú kutat fúratott: 55, 187, 199, 175 és 200 m-es talpmélységgel. A nyugalmi vízszint ugyanebben a sorrendben 27,0, 52,7, 47,4, 32,4, és 51,9 m volt a felszín alatt. 2. Magas helyzetű löszterületek A lösz kőzetanyagát a szél főleg a pleisztocén folyóvízi homokból fújta ki. Erre mutat az, hogy a lösz az egykori szélirány mentén finomodik, homoktartalma csökken és vastagodik. A homokkal határos részén hézagos, vékony és legtöbbször erősen homokos. Ez érvényes a mi Kiskunhalas környéki és a bácskai löszeinkre éppúgy, mint a Delibláttal határos lösz övezetre. A két terület közötti különbség az egykori szélirányban van. A bácskai löszt északnyugati szél fújta ki és szállította anyagát dél-délkelet felé. A délbánsági löszt pedig délkeleti szél fújta ki, ezért a terület délkeleti részén hiányzik, itt a homok a Duna völgyével löszterület nélkül érintkezik. A hulló por a homokhátságról legmesszebbre északnyugat felé jutott el. 2.1. Délbácskai löszhátság. A lösz anyaga dél felé finomodik. Északi részén vékony, gyakran erősen homokos, egyenes futóhomok gerincek tagolják. A lösztakaró is dél felé vastagodik, legvastagabb déli szegélye mentén, a Telecska peremén. A löszön viszonylag kevés a talajvíz. A csapadékvíz lassan szivárog be és jóval kisebb hányada, mint a homokon. Minősége és mennyisége csak ott jobb, ahol homok ablakain át jobb az utánpótlódása. Legrosszabb mennyiségileg és minőségileg ott, ahol a lösz vastag, azaz déli sávjában. 55