Hidrológiai tájékoztató, 1988
1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Erdelics Barnabás-Demcsákné Balczó Ildikó-Király István-dr. Szlávik Lajos: A tunyogmatolcsi Holt-Szamos vízminősége és javítási lehetőségei
5,0 — I— 7,5 —(— 2. ábra. A Tunyogmatolcsi Holt-Szamos tározó jelleggörbéi jelentős fejlesztéseket hajtott végre, ugyanakkor nem gondoskodott szennyvizeinek kellő tisztításáról. A gyár által kibocsátott szennyvíz átlagos mennyisége naponta 2474 m 3, melynek befogadója a 0,01 m 3/s augusztusi 80%-os tartósságú vízhozammal rendelkező Keletiövcsatorna, ami a szennyező anyagokat a Holt-Szamosba vezeti. Az elfolyó szennyvíz minősége a mindenkori termelés függvényében jelentősen ingadozik. A gyár szennyező tevékenysége folytán évente 120—680 t KOId-ben mérhető szerves anyag, 0,1—5,4 t szervetlen nitrogén, és 0,03—0,8 t foszfor kerül a Holt-Szamos alsó szakaszába. A szennyvíz szabad NH : ) tartalma esetenként sokszorosan meghaladta az élővilág számára elviselhető értéket. Az évente kibocsátott növényi zsírolaj mennyisége némelykor meghaladta a több tonnát. A Holt-Szamos mentén levő diffúz szennyezők közül jelentős a holtág mentén fekvő 5 község (Ökörítófülpös, Fülpösdaróc, Géberjén, Győrtelek, Tunyogmatolcs), melyek egyikében sincs szennyvíz-csatornázás. Számításaink szerint e községekből naponta közel 600 m 3 szenny-víz kerül szikkasztással a talajvízbe, s vizsgálataink szerint talajvízáramlással ez részben a tározóba kerül. A vízgyűjtőről műtrágyázás következtében évente mintegy 2,6 t nitrogén és 12,2 t foszfor jut a holt mederbe. Nem elhanyagolható szennyező források a holtág partélének közelében található és nem megfelelően telepített sertésólak, trágya és szemétdombok sem, ahonnan szennyezés érheti a holtág vizét. Helyenként műtrágyatároló, kacsatelep okozhat káros vízszennyezést. 3. A Keleti övcsatorna vízminősége A Holt-Szamos tápvizénele minőségét hosszú évek óta két tényező határozza meg. Egyrészt a külföldi területről érkező vizek minősége, másrészt a Tyukodi Konzervgyár szennyvizeinek hatása. A vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy a víz minősége a határszelvényben jelentős mértékben ingadozik, oxigéntartalma 2,5—9,1 mg/1, KOIp-ben mérhető szervesanyag tartalma 11—22,4 mg/l, ammóniumion tartalma 0,8—6,8 mg/l között változik. A víztér biológiai állapota nagymértékben instabil. A csatorna vízminősége a konzervgyári szennyvíz hatására jelentős mértékben romlik. Emelkedik szerves szennyezettsége, csökken oxigénellátása. Nyár végétől a csatorna medrében általában kritikus helyzet alakul ki. A víz oxigéntartalma 4 mg/l alá süllyed, a mederben a szennyvízbevezetéstől a torkolatig anaerob viszonyok alakulnak ki. A víz kémhatása nagymértékben ingadozik, jelentősen csökken az élőlények faj és egyedszáma, romlanak az öntisztulás feltételei. Nagy a csatorna vizének szervetlen növényi tápsókínálata, s — mint a Holt-Szamos tápvize — nagymértékben elősegíti a holtág trofitási szintjének emelkedését. 4. A Holt-Szamos vízminősége A holtág egészére jellemző, hogy annak vize az évek során tápanyagokban nagymértékben feldúsult, eutrofizálódott. A víztérben ősszel és télen, gyakran lép fel oxigénhiány, különösen a vízfelület befagyása esetén. Nyáron és ősszel gyakran válik a víz oxigénben túltelítetté, ugyanakkor éjszaka jelentős mértékben csökken a víz oxigénellátása, s gyakran oxigénhiány lép fel. A víztér szerves szennyezőanyag tartalma jelentősen emelkedett. A szennyezőanyag terhelés, növekedése különösen az utóbbi öt évben volt jelentős. Hasonlóképpen emelkedett a szervetlen nitrogén mennyisége is. Késő őszi és, téli időszakban a nitrifikációs folyamatok lelassulásával, az ammónia-tartalom jelentős növekedése mutatható ki, melynek egy része a pH-tól függően szabad NH 3 formájában jelenik meg a vízben. A szervetlen ortofoszfát-ion mennyisége az évek során megnégyszereződött. Az eutrofizációs folyamatok legszembetűnőbb megnyilvánulási formája a víztér egyre fokozódó algásodása. A holtág algaflóréját, annak öszszetételét, illetve változásait a 3. ábra szemlélteti. 5. A Holt-Szamos mederiszapjának minősége A holt-meder 1986. évi állapotfelvétele szerint az iszap vastagsága 0,1—2,6 m között változik. A mederben levő teljes iszapmennyiség 917 ezer m 3, melynek 67%-a a tunyogmatolcsi zsilip és a Keleti-csatorna torkolata közötti 10,4 km hosszú szakaszon halmozódott fel, míg 14,7 km hosszú felső szakaszon az iszapmenynyiség 33%-a található. Az iszap laboratóriumi vizsgálata szerint a holtmeder talajának szervesanyag-,tartalma 3—17,4%, nitrogén tartalma 0,2—0,9 mg/100 g talaj, foszfor tartalma 0,4—3,2 mg/100 g -talaj, kálium tartalma 2,5—25,1 mg/ 100 g talaj között változik. Seb erjén 1SK IMS Tunyogmatolcs »«< 19Í5 I I B# V. •.•.'• Cyonophyta Euglenophyta Hü pyrrophyta tH~BiJ J Chlorophyta J-_J Chrysophyta 3. ábra. Az algaösszetétel éves relatív változása a Holt-Szamos vizében 46
