Hidrológiai tájékoztató, 1988

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Erdelics Barnabás-Demcsákné Balczó Ildikó-Király István-dr. Szlávik Lajos: A tunyogmatolcsi Holt-Szamos vízminősége és javítási lehetőségei

6. A makrovegetáció elterjedése A Holt-Szamos medrének egyes szakaszai részben vagy teljes szélességben náddal és egyéb vízi növényekkel (hínár, sás, káka stb.) benőttek (2. kép). A makrovegetáció elterjedése különösen a Keleti-övcsatorna betorkolása és az ökörítófülpösi Szamos balparti töltés közötti szakaszon jelentős. Nádaratás a holt-mederben nem folyik, így az elszáradt nád folyamatos szervesanyag utánpótlást jelent a víztérben, elősegítve ezzel az eutrofizálódást. Feltétlenül károsan hat a vízminőségre a torkolati 700 m-es összefüggő nádállomány, amely a zsilip felé történő intenzívebb vízáramlást megakadályozza. E nádtorlasz mögött halmozódott fel az a nagy iszapmennyiség, amely az l-f-000 fm-es szelvényben átlagosan eléri a 2. kép. A Holt-Szamos náddal erősen benőtt szakasza a 17 + 000 fm szelvénytől kezdődően 2,5 m vastagságot. A holt-meder szervesanyag-tartalmát tovább növelik a vízszéleken levő félig, vagy teljesen, elpusztult fák, a letört száraz ágak (3. kép). 7. A vízminőség-javítás lehetőségei A mélyreható vizsgálatok szerint a holtág utóbbi években tapasztalat kritikus állapotát részben a holt meder természetes elöregedési folyamatának, részben a külső, szokatlanul nagy szervesanyag és növényi tápanyag terhelésnek kell tulajdonítanunk. Az okok között meg kell említenünk a vízfrissíités háinyát a Tyukodi Konzervgyár szennyező tevékenységét, a vízgyűjtőről bemosódó nitrogén, és foszfor tartalmú műtrágyák és egyéb, közvetlenül vagy közvetve mederbe jutó szennyező anyagok károsító hatását. A Holt-Szamos elsősorban belvíztározóként hasznosított, s e célnak a jövőben is, prioritást kell biztosítani. Ugyanakkor el kell érni, hogy javuljanak a magasabbrendű élővilág létfeltételei. A vízminőségi célállapot meghatározásánál minimális elvárás a holtág biológiai állapotának stabillá tétele. A feltáró vizsgálatok eredményeképpen a Holt-Szamos rehabilitációjára olyan műszaki beavatkozásokat lehetett kialakítani, amelyek megvalósulása esetén a holtmeder vízminőségének javulására számíthatunk. A műszaki lehetőségeket a tervezők ütemezték: első ütemben részben üzemeltetési szabályok betartását javasoltuk effektív munkálatok elvégzésével. A hidrológiai feltáró munka alapján javasoltuk, hogy miaiden. évben a lefolyásra kerülő belvízből többször fel kell tölteni a holtmedret a megemelt üzemvízszintre, átmosási céllal. Ebben az ütemben javasoltuk a partmenti közvetlen szilárd és folyékony szennyezőforrások megszüntetését, makrovegetáció (sás, nád) rendszeres letermelését és elszállítását. A szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet szakembereinek véleménye alapján javasoltuk a halászati hasznosítás jól átgondolt okszerű módosítását. Szükségessé válna a torkolati, 700 fm hosszú erősen feliszapolódott meder kotrása és az itt levő összefüggő sás, nád teljes letermelése is. Javaslatunk szerint az I. ütemben elvégzendő munkák 11,7 millió Ft kiadást jelenítenének. A hosszabb távú II. ütemben rendkívül fontosnak tartjuk, hogy megteremtődjön a holtmeder biztonsági vízpótlási lehetősége. A környező lehetőségeket megvizsgálva, leggazdaságosabbnak a tunyogmatoicsi öntözőfürtből való vízpótlást találtuk. Itt kisebb földmunkálatok, átereszek megépítésével lehetőség van 1,5—1,8 m

3/s vízmennyiség szivattyús pótlására az élő Szamosból. A holt-mederben felhalmozódott nagymennyiségű fenékiszap részbeni eltávolítását ütemeztük elő hosszabb távon, ez azonban már 100 millió Ft nagyságrendű kiadás, A tanulmányban a vízminőségi célállapot meghatározása kapcsán a holtág biológiai állapotának stabillá tételét irányoztuk elő, hogy a halászati hasznosítása biztonságos lehessen, továbbá szerényebb jóléti funkciók ellátásának feltételeit biztosítsa a holt-meder. Megítélésünk szerint már az I. ütemben előirányzott munkák következetes végrehajtásától is jelentősebb eredményt várhatunk. 3. kép. Elszáradt, korhadt fa a holtágban 47