Hidrológiai tájékoztató, 1988
1. szám, április - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Déri József: Aszályvizsgálatok
A beszéd végén lehűlt a lepel dr. Vitális Sándor szobráról és megkezdődött a koszorúzás. Elsőnek Társaságunk koszorúját helyezték el, majd a megye, a város párt és állami szervezetei nevében koszorúztak a vezetők. Elhelyezte koszorúját a két vízügyi igazgatóság, a Szénbánya Vállalat, a Nógrád megyei Vízművek, az Északmagyarországi Regionális Vízmű Vállalat képviselője. Végül a család nevében gyermekei koszorúzták meg az emlékművet. A bensőséges és ünnepélyes emlékműavatás a bányászzenekar hangjai mellett ért véget. Társaságunk a szakma legnagyobbjainak megbecsüléséhez ezzel a szoborállítással is tevékenyen járult hozzá. Dr. Juhász József Aszály vizsgálatok* DÉRI JÓZSEF Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont A növénytermesztés intenzifikálása szükségessé tette az extenzív gazdálkodás időszakában, kialakult alapfogalomrendszer és mezőgazdasági kárelhárítási stratégia továbbfejlesztését, ugyanis az intenzív növénytermesztés aszállyal szembeni érzékenysége fokozódott. Ezzel egyidejűleg megnőtt az igény a talaj vízszíncsökkenés előrejelzése és az aszályhatás-vizsgálatok iránt is. A kísérleti eszközök (liziméterek) és parcellák segítségével meghatározták a talajvízmélység-optimumokat növény és talajtípusonként [4], továbbá vizsgálták a talajvízmélység hatását evapotranszspirációra [5] és módszert dolgoztak ki a talaj vízszín optimális helyzetének a meghatározására. Az utóbbi időben végzett többtényezős aszályhatásvizsgálatok szerint kiemelkedő jelentőségű az aszályos időszak hőmérsékletének, valamint a talajvíz nyomásviszonyainak (feszített tükrű, szabadfelszínű) a meghatározására. A mezőgazdasági aszály definíciói és jellemzői Vezessük be az alábbi jelöléseket: Pi (mm) «= az aszályos évi tenyészidőszak csapadék-összege, Pi (mm) ~ az aszályos évek tenyészidőszakaiban mért csapadékösszegek átlaga, BE (mm) = a vizsgált növény csapadékból kielégíthető vízszükséglete, a vizsgált növény optimális hőszükségséglete, az aszályos évi tenyészidőszak átlagos léghőmérséklete, az aszályos évek tenyészidőszakainak átlagos léghőmérséklete, az aszályos év tenyészidőszakának kezdő időpontjában mért talajvízszint, az aszályos évek tenyészidőszakának BT o p, (°C) Ti (°C) Ti (°C) Ho (cm) H u (cm) kezdő időpontjában mért talajvízszintek átlaga, H o l„ (cm) = a vizsgált növény esetében meghatározott optimális talajvízszint [4], V (%) . = aszályhatású terméshozamkiesés [3]. Az előbbi jelölések figyelembevételével az általános mezőgazdasági aszályról beszélünk akkor, ha Pi < BE, T, ^ BT op t, H 0 > H„pt, V > 15—25%. Kritikus mezőgazdasági aszály akkor alakul ki, ha egyidejűleg jelentkezik a légköri és a talajaszály. A talajaszály súlyosságában döntő szerepet játszik a téli aszály és a tavaszi (talajfagy, ami a H 0 alakulásában meghatározó tényező. Az aszályos évek tenyészidőszakaiban kialakuló léghőmérséklet is fontos aszály-tényező. A tapasztalatok szerint mezőgazdasági aszályt okozó csapadékhiány meleg és hideg ten yészidős zakók ban egyaránt előfordulhat. A hideg aszályok gyakorisága nagyobb, mint a * Az MHT Vízgazdálkodási Szakosztálya, Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztálya és a MAE Növénytermesztési Társaságának Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztálya rendezésében 1987. április 15-én tartott előadóülésen elhangzott előadás alapján készült tanulmány. meleg aszályoké, bár a hideg aszály esetében a ter més hozamkiesés mértéke kisebb, mint a meleg aszályoké. Az aszályhatás-vizsgálatokban a léghőmérséklet változásait mindenképpen indokolt figyelembe venni. A meleg és a hideg aszály egyszerűsített kritériumrendszere az 1. táblázat szerint fogalmazható meg. A magyarországi felmérések eredményei szerint [1] a meleg és a hideg aszályok «setében Magyarországon növényitípusonként a 2. táblázat szerinti terméskiesések következtek be az elmúlt négy évtizedben. A meleg és a hideg aszályok hidrometeorológiai jellemzőit a 3. táblázat foglalja össze. 1. táblázat A meleg és a hideg aszály egyszerűsített kritérium-rendszere Az aszály meleg, ha hideg, ha Pi < Pl < BE Pi < P t < BE T L < T, > T o p, T t > Tj < Top, 2. táblázat A meleg és a hideg aszályhatályú terméshozam kiesések Magyarországon Növény,típus V (%) termés hozam-kiesés Növény,típus meleg aszály •hideg aszály Növény,típus min. | max. min. max. Búza 25 34 14 18 Kukorica 36 46 18 22 Cukorrépa 38 47 13 17 Lucerna 37 44 14 18 3. táblázat A meleg és a hideg aszályok hidrometeorológiai jellemzői Hidrometeorológiai jellemzők a ttenyészidőszakban Hideg aszály Csapadék (P,, mm) Hőmérséklet (T l t °C) Talajvízszint (H„, cm) Talavízszinitcsökkenés (—AH, cm) 184 19,8 206 69 250 17,4 206 52 15
