Hidrológiai tájékoztató, 1988
1. szám, április - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Déri József: Aszályvizsgálatok
A tapasztalatok szerint az aszály okozta terméskiesés mértékét számottevően befolyásolják a talaj vízjárás dinamikáját meghatározó nyomásviszonyok. Különös figyelmeit érdemelnek a szabad felszínű és a nyomás alatti talajvizek utánpótlódási viszonyai. Az aszályos tenyészidőszakokban a talajvízszín apadási folyamatát az ismert exponenciális függvény írja le. Ennek alapján határozható az apadási jelleggörbe paraméterei, nevezetesen a talaj vízmélység-duplázódás időtartama. Ez jelentős mértékben függ a talajvíz nyomás-jellemzőitől, amit a 4. táblázat adatai szemléltetnek. A 4. táblázat ban szereplő talaj vízszínapadási paraméterek gyakorlatilag azonos kezdeti mélységű (H 0 = 350 4. táblázat A talajvíz nyomás-jellemzői Átlagos és szélsőséges aszályos évek 1952 1968 1976 Talajvízszint-mélység duplázódási időtartam (hónap) az aszályos tenyészidőszakban szabadrészlegesen nyomás felszínű nyomás alatti alatti talajvíz talajvíz talajvíz h = 0 cm 50 om < h h < 100 cm h > 100 cm 6,4 7,7 6,1 9,6 12,1 11,6 42,5 19,9 14,0 cm), de eltérő nyomású (h, cm) talajvizekre vonatkoznak. Szembetűnő, hogy a nyomás-viszonyok számottevően befolyásolják az aszály-haitású apadás intenzitását, ami azt jelenti, hogy az aszály okozta terméshozamkiesés becslésénél figyelembe kell venni a talajvíz nyomás-viszonyait. Feltűnő az is, hogy a talajvízadó rétegre jellemző nyomás mértékének növekedésével az apadási jelleggörbe paraméterének a változási tartománya növekvő tendenciát mutat. Az egyes aszályos években kialakuló talajvíz apadási jelleggörbe-paraméterek nagyfokú változékonyságát előidéző hatótényezők kutatása az időszerű feladatok közé tartozik. Aszálykárhatás-függvények szerkesztése és elemzése Az 1943-tól 1984-ig terjedő időszakban bekövetkezett mezőgazdasági aszályok alapadatainak egységes számbavétele [1] lehetővé tette az Alföld jellegzetes talajvízjárási régióira és a termesztett növénytípusaira vonatkozó többváltozós, nemlineáris aszálykárhatás-függvények szerkesztését. A függvények illesztési paramétereinek a meghatározását elektronikus számítógép segítségével végeztük. A terméshozamkiesés és az aszályos időszakok talajvízháztartási és hidrometeorológiai jellemzői közötti összefüggések szorosságát mérő mullikorrelációs tényező a kukorica, a cukorrépa és a lucerna esetében általában +0,8 és +0,9 feletti értékeket mutat. A búza esetében +0,3 és +0,7 körüli értékek adódtak. A vizsgálatok eredményei szerint (5. táblázat) a legszorosabb függvénykapcsolat a cukorrépa esetében adódott. A vizsgált három talajvízjárás-típus közül a közepes mélységű (200 < H„ < 300 cm) kezdeti talajlajvízszint esetében alakult ki a legszorosabb összefüggés (r > +0..91). Ez azt jelenti, hogy az aszályos évek5. táblázat Az aszály hatására bekövetkező (V) terméshozam-kiesést becsülő függvény illesztési paraméterei IlleszNönvény- ^ «P u s méter jele Tenyészidőszak-kezdeti talajvízszint, H 0 IlleszNönvény- ^ «P u s méter jele 100—200 cm 200—300 cm 300 cm IlleszNönvény- ^ «P u s méter jele illesztési paraméter-értékek búza a b c d e r +1,63 —0,09 +0,08 —0,61 +1,98 +0,65 +3,17-lO" 5 +1,11 +0,33 —0,17 +2,44 +0,71 +1,90 +0,12 +0,12 —0,07 +0,49 +0,33 kukorica a b c d e r +0,017 +0,60 +0,09 —0,43 +2,21 +0,84 +3,00-10-« +2,41 +0,15 —0,19 +2,64 +0,91 +9,3-103 +0,61 +0,33 —0,20 +1,36 +0,72 cukorrépa a b c d e r +0,047 +0,41 +0,12 —0,38 +1,94 +0,90 +2,87-101 +1,83 +0,22 —0,29 +2,26 +0,96 +7,7-103 +0,62 +0,30 —0,22 +1,50 +0,80 lucerna a b c d e r +0,22 +0,25 +0,15 —0,41 +1,77 +0,90 +8,49-10-' +1,76 +0,24 —0,49 +2,42 +0,95 +7,4-103 +0,70 +0,27 —0,28 +1,53 +0,78 Értelmezés: V = a H 0 b • AH' • P^ • T t« V = terméshozamkiesés, %, H„ = tenyészidőszak-kezdeti italajzvís2int, cm, AH = talaj vízszintcsökkenés a tenyészidőszakban, cm, P, = csapadékösszeg a tenyészidőszakban, mm, Tj = átlagos léghőmérséklet a tenyészidőszakban, °C r = korrelációs tényező. 16
