Hidrológiai tájékoztató, 1988

1. szám, április - MEGEMLÉKEZÉSEK - Tamásné dr. Dvihally Zsuzsa: Megemlékezés Maucha Rezső, halálának 25 éves évfordulóján - Dr. Juhász József: Dr. Vitális Sándor szoboravatása

1. kép. Dr. Vitális Sándor mellszobra (Környei László felvétele) A Nógrádmegyei Szénbánya Vállalat bányász fúvószenekarának színvonalas közreműködése nagyban emelte a szoboravatás ünnepségét. Az egybegyűltek előtt Bencsik Béla, a Társaság elnöke a következő avatóbeszédet mondta. „Tisztelt Ünneplő Közönség! Kedves Barátaim! A szívből jövő tisztelet és meghatottság érzése vesz erőt rajtunk, amikor itt állunk dr. Vitális Sándor leleplezendő szobra előtt, öt, aki számos fontos és magas tisztség ellátásán túl a műszaki társadalom kiemelkedő alakja volt, sokunk tanítómesterként, hivatali főnökeként vagy éppen atyai tanácsadójaként tisztelhettük és tiszteljük. A földtan kiemelkedő művelőjeként tartja Öt számon a tudományos közvélemény, aki hosszú alkotó élete során a népgazdaságot érintő számos fontos geológiai és hidrogeológiai feladattal kapcsolatba került. Selmecbányán született, a szakterülete szeretetét már ottani elemi és középiskoláiban oltották belé, míg felsőfokú képesítését a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerezte meg. Sokrétű, alkotó szakmai tevékenysége olyan óriási területre terjedt ki, hogy alig van lehetőség ennek rövid áttekintésére, hiszen dolgozott vállalati geológusként, irányító feladatokat látott el az ország nyersanyag kutatásában, nagy szerepet vállalt a szakmai intézmények megszervezésében, részt vett az egyetemi ifjúság oktatásában, széleskörű társadalmi szerepet játszott a tudományos egyesületekben, kapcsolatba került a földtan, a vízügy szinte minden területével. A nyersanyagkutatásban a kőszén, de később valamennyi más ásványi nyersanyag kutatása összpontosult a kezében, ö indította el a radioaktív anyagok rendszeres kutatását, a recski érckutatást, a bándi és az istenmezei bentonit kutatást, de különleges szerepet játszott a hidrológia területén is. Kutatásai újait hoztak a földtanban, a hidrogeológiában, de emellett konkrét vízellátási feladatok megoldásában is utat mutatott. Számos bányatelep és város (Komló, Petőfi,bánya vagy éppen Salgótarján), ipartelep (ajkai alumínium kohó, szerencsi és selypl cukorgyár, vagy a Salgótarjáni Üveggyár) ivó- és ipari vízellátása fűződik nevéhez. Nagy szerepet vállalt a héviz- és gyógyvíz-hasznosításában, Neki köszönhető a sikondai, a pünkösdfürdői és a kisterenyei héviz feltárása is. A hidrológia területén elért eredményeit jelzi az a magántanári képesítés, amelyet „Magyarország hidrogeológiája" tárgykörben szerzett. Számos közleménye közül jónéhány az itteni szűkebb földrajzi környezet problémáival foglalkozik. Néhány cikkét említem: Salgótarján vízellátása, Hidrológiai adatok Salgótarján és környékéről, Üj gyógyvíz Kisterenyén, Salgótarján vízföldtani adottságai és így tovább. A tudományos testületekben játszott szerepe rendkívül gazdag, sokoldalú és irányt mutató volt. Tagja volt az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesületnek, a Magyarhoni Földtani Társulatnak, és megalakulásától kezdve a Magyar Hidrológiai Társaságnak. A Földtani Társulatnak 1952—1954 között elnöke, a Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályának, illetve a Magyar Hidrológiai Társaságnak 1944—1951-ig, majd 1961—1976-ig, összesen 22 évig volt elnöke. Elnöki tevékenysége a mai napig meghatározó szerepet játszik mindnyájunk számára. A Társaság életének háború utáni újjáélesztésében kimagasló érdemeket szerzett. Elnökségének ideje alatt vált Társaságunk a magyar műszaki közélet egyre elismertebb fórumává, amelynek tevékenységét az országos irányító szervek is egyre inkább igényelték. Sokat, és igen eredményesen fáradozott a különböző műszaki szakterületek egymáshoz közelebbre hozásában, a különböző szakmai kérdések megoldása interdiszciplináris megközelítése érdekében. Vezetésével kialakult Társaságunkban a szakmai feladatokat éles megvilágításba helyező, szókimondó kritikai szellem, amely — és ez nem ellentmondás — bensőséges, családias légkörrel párosult. Fölényes szakmai tudása, emberekkel bánni tudása mindnyájunkat lenyűgözött. Sokoldalúságát bizonyítja, hogy szakmai és közéleti tevékenysége nemcsak a Magyar Hidrológiai Társaságra korlátozódott. így — többek között — tagja volt az Akadémia Vízgazdálkodástudományi Bizottságának, a Kőolaj, Földgáz és Vízbányászati Bizottságának, a Magyar UNESCO Bizottságnak, a Központi Földtani Hivatal Földtani Tanácsának, elnöke a Hidrológiai Szakbizottságnak, tagja a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, hogy csak a legfontosabbakat említsem. 1959-től a föld- és ásványtani tudományok doktora fokozatot nyerte el, és számos magas kitüntetésben részesült: kétszeres tulajdonosa a Munka Érdemrend arany fokozatának, a Vízgazdálkodás és az Oktatásügy Kiváló Dolgozója, MTESZ Dij és plakett, Szocialista Munkáért Érdemérem, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület z. Zorkóczy Samu Emlékérem bronz fokozatának tulajdonosa, Kossuth-díjas. A szakmai-tudományos érdemein túl nem lenne teljes a kép Vitális Sándorról, emberi tulajdonságainak említése nélkül. Rokonszenves egyénisége tette teljessé előttünk az alkotó embert, akinek önzetlensége, példátlan puritánsága és becsületessége, természetes és nem mesterkélt szerénysége mindnyájunk számára követendő példakép. Hallatlan érzéke volt a bonyolult problémák világos és pontos, közérthetően egyszerű megfogalmazásához, a lényeg, a legfontosabb láncszem megragadásához, de tökéletes ismeretében volt a megoldás minden részletének, zseniálisan látta előre a várható nehézségeket, s azok megelőzésének nagymestere volt. Hálás köszönetemet fejezem ki mindazon személyeknek, intézményeknek és szervezeteknek, akiknek fáradozása és áldozatkészsége eredményeként elkészülhetett e szobor. Rátekintve mesterünk arcmására, érezzük az Ö szellemének világító sugárzását, amely tovább vezet minket az ö nyomdokain, s azt hiszem, igen csekélyke viszonzás a szobor megalkotásában tett fáradságunk azért a gazdag adományért, amelyet életműve által kaptunk Tőle."