Hidrológiai tájékoztató, 1988

1. szám, április - MEGEMLÉKEZÉSEK - Tamásné dr. Dvihally Zsuzsa: Megemlékezés Maucha Rezső, halálának 25 éves évfordulóján - Dr. Juhász József: Dr. Vitális Sándor szoboravatása

Dr. Maucha Rezső (1884—1962) (Dr. Tóth János felvétele) gek alapján jutott el a végkövetkeztetésig, adta átfogó szintézisét a hidrobiológiái, elsősorban produkciós­biológiai kérdéseknek. Ugyanakkor azonban elméleteit egyszerű, mindenki számára érthető módon tudta meg­magyarázni azokon a tanfolyamokon, amelyeket inté­zete szervezett a tógazdák és gyakorlati haltenyésztők számára. Ebben az időszakban már tevékenyen részt vett a magyar tudományos élet irányításában is. Elnökségi tagja volt a Magyar Hidrológiai Társaságnak, a Magyar Biológusok Egyesületének, elnökségi tagja a Magyar Tudományos Akadémiának és egy időben elnöke az MTA Biológiai Osztályának. Ö szervezte meg az MHT Limnológiai Szakosztályát és a tihanyi Hidrobiológus Napokat is. Külföldi kapcsolatai igen széleskörűek voltak. Részt­vett a II. Adria-kutató expedícióban. A német Thie­nemannal, o svéd Naumannal, a svájci Minderrel, az osztrák Ruttnerrel és a finn Järnefelttel együtt ala­pító tagja volt az első világháborút követő években megalakult Nemzetközi Limnológiai Társaságnak, a SIL-nek, mely ma már világméreteket öltő, többezres taglétszámú tudományos egyesület és az édesvízkutatás irányító fóruma. A SIL-lel való szoros kapcsolata ré­vén Maucha a hidrobiológia kialakulásának és gyors fejlődésének irányításában közvetlenül és aktívan részt vett. Űj utakon járó elméleteinek és munkásságá­nak elismerését jelentette az a megtiszteltetés, hogy a Társaság a harmadik kongresszusát 1930-ban Buda­pesten rendezte meg Maucha szervezőtitkári közremű­ködésével. Legmegtisztelőbb külföldi tisztségei: a párizsi SIL-kongresszus (1937) óta a Nemzetközi Hid­rokémiai Bizottság állandó elnöke, a helsinki kongresz­szus óta (1956) pedig alelnöke lett a SIL-nek. Alapító tagja és fizikai-kémiai előadója volt a Nemzetközi Dunakutató Munkaközösségnek és az österreichische Donaustation kuratoriumának, 1949-ben pedig a Nem­zetközi Hidrokémiai Szabványosító Bizottság titkára lett. 1952 után intézetének, majd 1957-től kezdve, egészen 1962. január 19-én bekövetkezett haláláig az MTA Magyar Dunakutató Állomásának tudományos tanács­adójaként dolgozott. Közel 100 cikkén és elsősorban külföldön megjelenő könyvein szakember generációk nőttek fel. Munkái ma is ismertek, klasszikusnak számító cikkeire — sajnos el­sősorban külföldön — ma is sokszor hivatkoznak. Két­ségtelen, hogy vízvizsgáló módszereinek egy részét ma, az elektronikus terepműszerek korában már nem hasz­nálják, de elméletei, megállapításai ma is helytállóak. Csillagdiagramját, tótipizálási módszerét ma is világ­szerte alkalmazzák. Az optimális fényintenzitásra vo­natkozó elmélete, az algák szervesanyag termelésének intenzitásával foglalkozó kísérletsorozatai, az egyes termelésbiológiai szintek energiaviszonyaival foglalko­zó számításai előremutattak, vitára késztettek, olykor vitára késztetnek ma is és új szemléletet hoztak a hid­robiológiába. Maucha élete és munkássága ma is követendő példa számunkra. Invenciója, szorgalma, rendkívül nagy tu­dása, a pontos mérési adatok tisztelete és a nagy ösz­szefüggések keresése a bölcs tudósra jellemzőek. Derűs, szeretetreméltó egyénisége, példamutatóan szerény magatartása, a fiatalok első lépéseihez nyújtott sok se­gítsége pedig a munkatársainak szárnyakat adó önzet­len embert idézi fel számunkra. Tamásné dr. Dvihally Zsuzsa Dr. Vitális Sándor szoboravatása Társaságunk szép kezdeményezése, hogy tudomány­területünk nagyjairól köztéri emlék állításával is meg­emlékezik. Az 1987. évi salgótarjáni VII. Vándorgyű­lés kitűnő alkalom volt arra, hogy dr. Vitális Sándor professzorról, társaságunk leghosszabb ideig működő elnökéről mellszobrának felállításával emlékezzünk meg. Salgótarján és a salgótarjáni szénmedence volt ipari működésének egyik meghatározó területe. Itt nemcsak a város vízellátásával, hanem a szénbányá­szat bányaföldtani feladatai megoldásával is örökre be­írta nevét a terület legkiválóbb fejlesztői közé. Javaslatunkat Nógrád megye és Salgótarján város állami és párt vezetői, a Nógrádmegyei Szénbánya, va­lamint a Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat vezetői egyaránt örömmel üdvözölték, megvalósítását erkölcsi és anyagi támogatásukkal hatékonyan előse­gítették. A mellszobrot (1. kép) Mészáros Mihály szobrászmű­vész készítette. A szobrot Salgótarjánban a Bányászati Múzeum előtti kis parkban állítottuk fel a Szénbánya Vállalat hozzájárulásával. A szállítás, felállítás, parkosítás munkáit a Városi Tanács és a Középdunavölgyi Víz­ügyi Igazgatóság vállalta és végezte. A szobrot a VII. Országos Vándorgyűlés keretében avatta fel Bencsik Béla, a Társaság elnöke. Az avató ünnepségen jelen volttak a megye és a város állami és pártvezetőségének képviselői, a Szénbánya Vállalat, a Középdunavölgyi és az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság, a Nógrád megyei Víz- és Csatornamű, az Északmagyarországi Regionális Vízmű és Vízgazdálko­dási Vállalat vezetői, valamint nagy számban társasá­gunk tagsága és vezetősége. 13

Next

/
Thumbnails
Contents