Hidrológiai tájékoztató, 1987
2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Csikász Sándor: A Zagyva jobbparti töltésroskadás az 1+324-1+350 tkm szelvényekközött
Az ásványtani vizsgálat alátámasztotta azt a feltevést, hogy a feltételezett csúszólap mentén tartós egyirányú vízáramlás volt a talajrétegben (az alatta és felette levő rétegektől eltérő ásványos keverék). Végkövetkeztetésként megállapítható volt, hogy a tönkremenetel félbemaradt progresszív törés volt, amely feltehetőleg kettős csúszólap között játszódott le. A törés után tartós kúszási folyamat volt megfigyelhető, ami a mozgást elősegítő és akadályozó erők viszonylagos egyensúlyára utal (stabil — labil állapot). 3. A helyreállítás Az okok tisztázásával egyidőben készült a kiviteli terv és haladt az építés is az alábbiak szerint. A töltés a mentett oldali felszínig (87,10 m B. f.), illetve az altalaj a 81,00 m B. f.-i szintig — ez utóbbi rész 15 m szélességben — elbontásra került a tört támfallal együtt és ellenőrzött anyagnyerőhelyről megtörtént a föld visszatöltése a vonatkozó előírásoknak megfelelően (bekötés, tömörítés). A vízoldalon 85,00—86,00 m B. f. koronaszinttel 5,0 m széles leterhelő padka épült, melyet folyásirány szerint lefelé és fölfelé is meghosszabbítottunk. A padka lábvonala és a kisvízi meder között szűrőszövettel kombinált terméskő bordák épültek, melyeket a terméskő vezetőműbe kötöttünk be, egyidejűleg védő terméskő szórást alkalmaztunk a Zagyva meder jobb parti rézsűjén (2. ábra). Az új töltésszakasz és behordott altalaja védelme érdekében a töltés mentett oldali lábvonalával párhuzamosan — 3,0 m-en belül — 1,2—1,8 m mély szivárgó épült (kavicságyazat, műanyag dréncső szűrőszövettel) 2 db gyűjtőaknával, lehetővé téve a szivattyús mentesítést. Végül megépült a támfal és a töltést begyepesítettük. Hasonló eset, a birtokunkban levő adatok ismeretében, igazgatóságunk területén még nem fordult elő, így érthető, hogy az okok felderítésére a szokásosnál több gondot fordítottunk. A magunk részére levont tanulságok a következők: — a töltés—ősmeder keresztezések felderítésére a városi belterületi szakaszokon valószínűleg csak az ilyen irányú levéltári kutatások adnak lehetőséget, remélhetően eredményeket is, valamint a talajradar (VITUKI) alkalmazása; — a vízlépcsők érvényben levő üzemrendjébe (Kisköre) további — részletesebb — utasításokat kell beépíteni, hogy a vízlépcsők alatti szakaszokon közel a természetes apadáshoz hasonló értékek legyenek mérhetők (ez egyrészt ismét indokolja a csongrádi vízlépcső mielőbbi megépítését, másrészt tanulság a magyarországi Duna szakaszon tervezett vízlépcsők tervezett üzemrendjéhez) nagyobb vízállástartományban mint az eddigiekben volt; — a töltések és altalajuk már folyamatban levő általános feltárási munkákat, majd az ezt követő helyreállítási munkákat a gazdasági lehetőségekhez képest a legnagyobb igyekezettel kell végezni az árvízvédelmi biztonság növelése érdekében. ' • 3 /> 2 m B f. 90.0 75,0 0 5 [m] ' 2. ábra. A töltésroskadást követően helyreállított töltés és hullámtéri rész keresztszelvénye 05,0 ÍS OS. 02. drénárok 15 06 OS 85 OS 17: helyreállítás vonala károsodás határvonala 30
