Hidrológiai tájékoztató, 1987

2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Csikász Sándor: A Zagyva jobbparti töltésroskadás az 1+324-1+350 tkm szelvényekközött

lított. Jóllehet a megbízás a Zagyva-torkolat—jászberényi vasúti híd közti szakaszra vonatkozott, a belterületi szakaszokra — különösen Szolnok város esetében — a légifényképezésre alapozott módszer nem szolgáltathatott eredményt. A már említett kutatási programnak megfelelően azonban közben elkészült az altalaj (mentett oldali sáv) horizontális geoelektromos feltárása, ennek birtokában a szakasz geohidrológiai hossz-szelvénye és erre alapozva a mértékadó keresztszelvényekben a töltés állékonysága is megállapításra került. Ezen utóbbi mérések és számítások közül az eseményt megelőzően csak a horizontális geoelektromos hossz-szelvény volt KÖTIVIZIG birtokában, melyből megállapítható volt, hogy az 1 + 340 tkm környezetében a mentett oldali altalaj felszín alatti 2—5 m-es vastagságban a környező rétegeknél jobban vízáteresztőnek minősíthető. Miközben folytak a talajfeltárások az okok kiderítése érdekében, egyrészt levéltári kutatást indítottunk, másrészt a töltés mentén lakó idős embereket kerestük fel árvízi emlékeik felelevenítése okáért. A levéltárban talált térképek és rajzok (a szolnoki vár alaprajza az 1687-es hadjáratról készült rézkarcsorozatból; Mikoviny Sámuel kéziratos térképe Szolnokról 1742-ből stb.) azt bizonyították, hogy a védvonal e szakasza helyén vízvezető árok csatlakozott, mely a település jelentős részének csapadék- és szennyvizeit vezette a folyóba. Az események szemtanúi pedig azt állítják, hogy a töltés megépítése előtt (1919— 20) ezen a helyen vályogvető, majd szemétgödör is. volt, melyet a töltésépítés előtt temettek be és hogy a feltöltés kétszer is megsüllyedt, mielőtt a töltést ráépíthették volna. A környéken még meglevő ásott kutak vízszintjére árvíz idején jól mérhető hatást gyakorol a Zagyva vízállása (magas vizek tartománya). A Tisza szolnoki szelvényében a levonult árhullám apadó ága a szokásosnál meredekebb volt, az apadás mértéke június 1. és június 10-e között 4,9 m volt, ami a természetes apadásnál (sokévi átlag) nagyobb. A talajmechanikai feltárások (10 db 0 55 mm fúrás 3,5—15,1 m mélységben, 9 db geoelektromos verőszondázás 9—10 m mélységben, szárnyas nyírószondás mérések 2 db) és laboratóriumi, valamint ásványtani vizsgálatok alapján megállapítható volt a roskadás helyén a töltés és az alatta elhelyezkedő talajtömb rétegződése és összetétele (1. ábra), és a feltárt talaj féleségek jellemzői. A talajfeltárásban részt vettek a VITUKI Műszaki Fejlesztési Intézet Árvízvédelmi és Vízépítési Földmű Osztálya munkatársai és a KÖTIVIZIG Talajmechanikai Laboratóriuma; ásványtani vizsgálatokat végzett VITUKI megbízás alapján a BME Ásvány- és Földtani Tanszéke. Megjegyzem, hogy 1970. január—1985. június között 17 db 700 cm-es szolnoki vízállást meghaladó árhullám vonult le a Tisza e szakaszán. És végül egy idézet a helyreállítási munka építési naplójából (17. oldal): „A beszakadás helyén földkitermelés közben régi cserépedényeket, szétoxidálódott lemezedényeket találtunk (3,5 m mélységben)". 2. Megállapítások és következtetések A feltárási és laboratóriumi munkák, valamint az árvízi tapasztalatok alapján a roskadást előidéző okokat a következőkben foglaltuk össze. Bebizonyosodott a környéken lakó idős emberek azon állítása, hogy a töltésépítést megelőzően ezen a helyen szemétlerakó hely, illetve vályogvető gödör volt, azaz a töltés hordott altalajra épült. A csatlakozó családi házas településrész nincs csatornázva, a felszíni vizek egy része a gátlábnál gyülekezik össze. A töltés roskadását semmilyen korábbi árvízvédelmi, vagy építési megfigyelés nem indokolta. Az altalaj — hordott — leggyengébb része a növényi maradványos, puha állapotú igen laza tömörségű kövér agyag réteg, melynek átlagos vastagsága a roskadás szelvényében 1,0—1,2 m, nyírószilárdsága igen alacsony a mért adatok szerint. A településrész alatti mérhető talajvíztükör és a Zagyva meder közti átlagos magasságkülönbség közel 5,0 m 30,0 m-es távolságon belül. Az altalaj összetételéből adódóan a meder felé történő vízáramlás, az évek során fokozatosan elmosta a töltés alatti fellazult réteget és ez határállapotát elérve leroskadt a felette levő töltéstesttel együtt, a közvetlen kiváltó ok pedig feltételezésünk szerint a gyors apadás volt. Furas szama: m B.f. 3 04,60 7 2 8700 03,80 1 8710 U 342 szelvény (12,0) 115.2) 7 2 1. ábra. A talajmechanikai feltárás alapján szerkesztett rétegszelvény a töltésroskadás középvonalában (a töltéstengelyre merőlegesen) 1. Sárgásbarna gyökérmaradványos, sárgásszürke szerves-nyomos. szürke rozsdabarna-eres és szerves-nyomos kövér agyag; 2. Szürkéssárga homokköves kövér agyag, szürkéssárga és világosszürke homoklisztes kövér agyag; 3. Kékesszürke szerves-nyomos kövér agyag és kövér agyag; 4. Világos szürkéssárga agyagos homok; 5. Világosszürke közepes agyag és homoklisztes közepes agyag; (i. Kékesszürke közepes agyag; 7. Sötétsárga és barna kövér agyag feltöltés 29