Hidrológiai tájékoztató, 1987

2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Aujeszky Géza-dr. Scheuer Gyula: Adatok a Nyugat-Bükk karsztvíz készletére

1. táblázat A nyugat-bükki karsztvizek hasznosítása SorVízkivétel Vízkivétel formája Üzemelés Vízmennyiség m

3/d Vízadó Vízszám helye forrás fogl. fúrt kút módja Vízmennyiség m

3/d kőzet hasznosítás 1. É-bükki karsztforrások foglalatlan — — ! 2 000 permi mészkő — 2. Szalajkai források tárós — kifolyóvíz 8 000 triász mészkő ivó + ipari 3. Bélapátfalvai Mária forrás + táró táró 2 db szivattyús + kifolyóvíz 1 600 triász mészkő ivóvíz 4. Mónosbéli vízfő tárós ' — kifolyóvíz 2 000 triász mészkő ivóvíz 5. Eger Almár 2 db szivattyús 2 000 triász mészkő ivóvíz 6. Eger Berva karsztakna 2 db szivattyús 4 000 triász mészkő ivó és iparivíz 7. Eger Barátrét — 3 db szivattyús 4 000 triász mészkő ivóvíz 8. Noszvaj Forrókút — 1 db szivattyús 1 000 felsőeocén mészkő ivóvíz 8/a Síkfőkút Imre forrás galériás — kifolyóvíz ' 500 felsőeocén mészkő ivóvíz 9. Eger Petőfi téri forrás medencés aknás 5 db szivattyús -fgravitációs 20 000 felsőeocén mészkő ivóvíz, strand gyógyászat összesen: 7 15 db 45 100 delkezésre áll, azonban a szeszélyes vízutánpőtlódás miatt 20—30 m-es üzemi szintingadozások jelentkeztek. Mivel az elmúlt esztendők csapadékszegény időszaknak minősíthetők, az eddig kapott kedvező vízkitermelési adatok igazolták a korábbi, a vízkészletre vonatkozó megállapításokat. így jelenleg e területen még egyensúlyi helyzet állapítható meg. A kitermelhető karsztvíz további pontosítása érdekében karsztvízszín észlelő kúthálózat kialakítása van folyamatban és ha a későbbiekben kapott adatok azt valószínűsítik, hogy még esetleg kisebb (1000—1500 m

3/d) szabad karsztvízkészlet áll a rendelkezésre, akkor annak kitermelése további kutak telepítésével minden nehézség nélkül megoldható. 2.8. A noszvaji Forrókutat is a közelmúltban foglalták, és vizét a környező területek vízfogyasztói hasznosíthatják. A foglalás a forrás közelében telepített fúrt kúttal történt. Az 5—6 éves üzemelési tapasztalatok eddig kedvező eredményeket szolgáltattak, mert a vízmű zavartalanul biztosítja a szükséges és igényelt vízmennyiséget a fogyasztók részére. A Forrókúti karsztrendszerhez kapcsolódóan még további karsztvíz kilépések ismeretesek. E források kisebb vízhozamúak, egyeseket kezdetlegesen foglaltak és vizük kisebb részét hasznosítják. Káros jelenségként értékelhető, hogy e források közül a legjelentősebbnek — Imre forrás (8/a.) — közvetlen környezetét beépítették, ezért vize elszennyeződhet és fertőződhet. 2.9. Az Eger belvárosában fakadó forrásokat többirányúan hasznosítják (ivó, strand és gyógyászat). Jelenleg a természetes nyomásviszonyok kihasználásával töltik a medencéket. A város vízellátása érdekében pedig kutakat üzemeltetnek. A kapott mérési eredmények jelzik, hogy a forrásterületen olyan egyensúlyi helyzet alakult ki az idők folyamán, hogy abban az esetben, ha a karsztrendszer tápterületén tartós, több évre kiterjedő száraz csapadékszegény időjárás következik be, akkor átmeneti nehézségek léphetnek fel. Ennek elkerülése és megelőzése érdekében indokoltnak látszik azoknak a forrásoknak korszerű foglalása, amelyek nem gyógyászati célokat szolgálnak. Ennek észszerű megvalósítása egyaránt szolgálná minden felhasználó igényének biztosítását, mert ezzel fokozottan védhetők lennének a gyógyforrások balneológiai értékei is, mivel egy központi forrásfoglalással vezérelhető és szabályozható lenne az egész forrásterület vízkivétele és a karsztvíz utánpótlódásból eredő egyensúlyi helyzet mindenkor betartható és megvalósítható lenne. 3. Megállapítások Az előzőekben ismertetett és tárgyalt vízkivételeknél tapasztalt üzemelési adatok szerint lényegében a Bükk hegység Nyugat-Blikkre eső részén a természetes vízkörforgalomból származó vízkészlet kitermelésre kerül. Megközelítően egyensúlyi helyzet áll fenn az utánpótlódás és a kitermelés között, mert egy-két esettől eltekintve, a konkrét mérések nem bizonyítottak káros vízszínsüllyedéseket, sőt egyes területeken még kisebb mennyiségű szabad kitermelhető vízkészletek is vannak. Véleményünk szerint az üzemelési tapasztalatok nyújtotta adatok megbízhatóan szolgáltatnak olyan alapadatokat, amelyekkel a karsztvízkészlet és a karsztvízforgalom meghatározható. A fentiek alapján egyértelműen megállapítható, hogy a Nvugat-Bükk természetes karsztvízforgalmából származó vízkészlet 50 000 m

a/d-bev adható meg sokéves átlagban, amelynek több mint 90%-át már hasznosítják. Természetesen ez az érték nem tartalmazza azt a karsztvízmennyiséget, amely a hegység peremi részeken feltételezhetően helyileg átadódik más víztartóknak. 27