Hidrológiai tájékoztató, 1987

1. szám, április - Garád Róbert: 25 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Soproni Területi Szervezete

Vízgazdálkodási Társulat, a Heves megyei Tanács, a Településtisztasági Vállalat. Az elmúlt 30 év alatt az egri csoportnál, illetve a megyei szervezetnél az elnöki, illetve titkári feladatokat a következők látták el: 1957—1962. Elnök: Fogel Elemér Vízmű Váll. főmérnöke Titkár: Kóta Imre Vízmű Váll. mérnöke 1962—1971. Elnök: dr. Zetényi Endre tanszékv. főisk. tan. Titkár: Kóta Imre irodavezető főmérnök 1971—1977. Elnök: Kocsmár János Vízmű Váll. igazg. Titkár: Árvái János Vízmű Váll. mérnöke 1977—1987. Elnök: dr. Kovács Sándor Vízmű Váll. igazg. Titkár: Hegedűs Sándor szakaszm. vezető Területi szervezetünk foglalkozik az ágazaton belül szinte minden szakágazati feladattal, de az ágazati határmenti területeket is érintve a közegészségügy, a településtisztaság, a balneológia és a környezetvédelem terén is megpróbálunk nyitni. Az már természetessé vált, hogy a mezőgazdasági szervezetek társai vagyunk, sok közös rendezvényünk volt az Agrártudományi Egyesület Megyei Szervezetével, de ezt mondhatjuk el az Építéstudományi Egyesületről, az Urbanisztikai Társaságról, illetve más tudományos egyesületekkel végzett közös munkánkról vagy rendezvényeinkről is. Ki lehet itt emelni a meg-megújuló mezőgazdasági-vízgazdálkodási rendezvényeket, a Bányászati és Kohászati Egyesülettel 1983-ban szervezett közös nagy rendezvényünket, a balneológusokkal rendezett 1981. évi „Termálvíz komplex hasznosítása" című nagyrendezvényünket, amelyek talán jelzik azt, hogy társaságunk nem befelé forduló, hanem a megye érdekeinek megfelelően kész a más ágazatokkal, illetve tudományos egyesületekkel való együttműködésre. Munkánk gerince az évenkénti 8—12 rendezvény. Ebben 1—2 nagy rendezvény, 8—10 előadó ülés, ankét szerepel. Rendszeresek a külföldön járt tagtársak élménybeszámolói. Nem nagy számban munkabizottsági tevékenységet is végzünk. Ez utóbbinak eredménye a kezdeményezésünkre elindított visontai külfejtéses bányavíznek Gyöngyös város vízellátására való igénybevétele. Erre a kezdeményezésre területi szervezetünk készített tanulmánytervet és ennek alapján már ma 3000 m

3 vizet kap Gyöngyös naponta, ami később 12 000 m

3/d-re emelkedik. Ugyancsak a mi munkabizottságunk készített tanulmánytervet Kerecsend, Demjén, Egerszalók, Egerszólát, Egerbakta települések kisregionális vízellátására, amely már szintén a megvalósulás időszakába került. Költségvetésünk a területi szervezetek közül a legkisebbek közé sorolható. Ezt lényegesen emelni nem tudjuk, hisz megyénkben a nagy vízfogyasztó üzemek száma kevés. Az egyesületi munkán túl fontosnak tartottuk azt, hogy a legtöbbet dolgozó tagtásainknak, az egyesületi életben legaktívabban részvevőknek külföldi tanulmányutat biztosítsunk. Így juthatott el több munkatársunk a szibériai vízierőművekig, illetve a nyugateurópai vízilétesítményekig. Munkánk során a Magyar Hidrológiai Társaság és a megye céljainak, gazdasági fejlődésének megvalósításán munkálkodunk, tagjaink érdeklődésének, szakmai igényének sokoldalú kielégítésére törekszünk. Hegedűs Sándor 25 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Soproni Területi Szervezete Minden forma, keret, előírás, megnyilatkozás — némi gyarló belenyugvás is. Ezt érezzük, amikor a Magyar Hidrológiai Társaság Soproni Területi Szervezete elmúlt évtizedeit vázlatosan összefoglaljuk. A statisztikai adathalmozás helyett rámutatunk a társadalmi háttérre, a megérett, szükségszerű helyzetekre. Izgalmas, Sopront megértő, műszaki világ szeretne itt kibontakozni, csodák nélkül, a mindennapi emberek környéket féltő szeretetével. A városnak évtizedek előtt a legfontosabb gondja az ivóvíz volt. Az 1892-ben épült galéria vezeték 2000 m

3/d víztermelése a bővítések során 1980-ra 20 000 m

3/d-re növekedett. A víz szempontjából jelen van a Fertő tó. Ez a tó számunkra évezredes magyarságunk Ázsiából — tudat alatt — idehozott és megőrzött, fájó ellentmondásait is jelenti. Sopron amúgy víz nélküli világát pótolja a maga sekélységével, szeszélyes kiterjedésével. A Területi Szervezet tudta, ismerte a tó fontosságát és a kiépülő osztrák kapcsolatok is ezt bizonyítják. Az itt élő szakemberekben nem volt hiány, és a magyar, budapesti kapcsolatokon kívül nagyon sok nemzetközi szakember kereste a helyi egyetemi és vízügyi élet kiválóságait. Területi Szervezetünk 1961 májusában alakult, az akkori MTESZ keretei között. A vízkutatás már komoly méreteket öltött, és a Fertőn is megjelentek a fehér vitorlások. Szerencsére Varga Lajos, a biológiai tudományok doktora elfogadta a Területi Szervezet elnöki tisztségét, és megindult az a társadalmi munka, mely évtizedekre meghatározta a Területi Szervezet életét. Az anyagi és akkori határszéli megkötöttségek útvesztőiben nehezen bontakoztak a fantáziadús elképzelések. Szükség volt a Területi Szervezet működésére, mert az események alakultak, és az új nemzedék is korszerűbbet igényelt. Herke Paula segítségével 17 fős műszaki egység alakult. Boronkai Pál városi főmérnök pedig a tanácsi segítséget biztosította. Az egyetemi közösségből Vendel Miklós segítette Varga Lajos elnök igyekezetét. Megkönnyítette az előkészítő munkákat az a körülmény, hogy az 1961-es megalakulás előtt már 1958-tól működött a Pichler János által szervezett Fertő tó Tudományos Bizottság, mely budapesti és soproni részleggel működött. Már 1957 őszén a soproni MTESZ keretei között „Fertő táj" kiállításra is sor került, ahol Varga Lajos előadását a város minden rétege meghallgatta, mert a tó mindig foglalkoztatta az ott élő embereket. A MTESZ elnöksége a tudományos egyesületek egész sorát felkérte a Fertő vidék népszerűsítésére. Ebben az időszakban bontakoztak ki az osztrák kapcsolatok. Koenig, Löffler, Wenbelberger professzorok látogatták meg Területi Szervezetünket, és előadásaikkal gazdagították mindennapi életünket. 1962-ben már a magyar szakemberek is felkeresték az osztrák területeket. A fejlődés időszakában aránylag váratlanul 1963. május 10-én meghalt első elnökünk Varga Lajos, aki Társaságunk Schajarzik emlékéremmel kitüntetett alelnöke is volt. Nyomdokaiba Boronkai Pál lépett. 1963-ban a Magyar Hidrológiai Társaság vezetősége, mind „egyik leglelkesebb csoportról" számolt be az országos találkozókon. A Területi Szervezet szakemberei sok mindennel foglalkoztak. Éveken át úgy akarták megoldani a súlyosan jelentkező vízhiányt, hogy ipari víznyerésre törekedtek. A Sopron melletti brennbergi völgy egykori vasúti töltését kívánták víztározásra felhasználni. Mintegy félmillió m

3 lágy víz hasznosítását tervezték. A dokumentációk elkészültek, a kivitelezés is megtörtént. A zöld környezetben szépen tükröződő víz sorsát csakhamar eldöntötte az akkori határhelyzet. A kirándulók csak korlátozottan látogathatják. További 43