Hidrológiai tájékoztató, 1987

1. szám, április - Garád Róbert: 25 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Soproni Területi Szervezete

Vízgazdálkodási Társulat, a Heves megyei Tanács, a Településtisztasági Vállalat. Az elmúlt 30 év alatt az egri csoportnál, illetve a me­gyei szervezetnél az elnöki, illetve titkári feladatokat a következők látták el: 1957—1962. Elnök: Fogel Elemér Vízmű Váll. főmérnöke Titkár: Kóta Imre Vízmű Váll. mérnöke 1962—1971. Elnök: dr. Zetényi Endre tanszékv. főisk. tan. Titkár: Kóta Imre irodavezető főmérnök 1971—1977. Elnök: Kocsmár János Vízmű Váll. igazg. Titkár: Árvái János Vízmű Váll. mérnöke 1977—1987. Elnök: dr. Kovács Sándor Vízmű Váll. igazg. Titkár: Hegedűs Sándor szakaszm. vezető Területi szervezetünk foglalkozik az ágazaton belül szinte minden szakágazati feladattal, de az ágazati ha­tármenti területeket is érintve a közegészségügy, a te­lepüléstisztaság, a balneológia és a környezetvédelem terén is megpróbálunk nyitni. Az már természetessé vált, hogy a mezőgazdasági szervezetek társai vagyunk, sok közös rendezvényünk volt az Agrártudományi Egye­sület Megyei Szervezetével, de ezt mondhatjuk el az Építéstudományi Egyesületről, az Urbanisztikai Társa­ságról, illetve más tudományos egyesületekkel végzett közös munkánkról vagy rendezvényeinkről is. Ki lehet itt emelni a meg-megújuló mezőgazdasági-vízgazdálko­dási rendezvényeket, a Bányászati és Kohászati Egyesü­lettel 1983-ban szervezett közös nagy rendezvényünket, a balneológusokkal rendezett 1981. évi „Termálvíz komplex hasznosítása" című nagyrendezvényünket, amelyek talán jelzik azt, hogy társaságunk nem befelé forduló, hanem a megye érdekeinek megfelelően kész a más ágazatokkal, illetve tudományos egyesületekkel való együttműködésre. Munkánk gerince az évenkénti 8—12 rendezvény. Eb­ben 1—2 nagy rendezvény, 8—10 előadó ülés, ankét sze­repel. Rendszeresek a külföldön járt tagtársak élmény­beszámolói. Nem nagy számban munkabizottsági tevé­kenységet is végzünk. Ez utóbbinak eredménye a kez­deményezésünkre elindított visontai külfejtéses bánya­víznek Gyöngyös város vízellátására való igénybevétele. Erre a kezdeményezésre területi szervezetünk készített tanulmánytervet és ennek alapján már ma 3000 m 3 vizet kap Gyöngyös naponta, ami később 12 000 m 3/d-re emel­kedik. Ugyancsak a mi munkabizottságunk készített ta­nulmánytervet Kerecsend, Demjén, Egerszalók, Eger­szólát, Egerbakta települések kisregionális vízellátására, amely már szintén a megvalósulás időszakába került. Költségvetésünk a területi szervezetek közül a legki­sebbek közé sorolható. Ezt lényegesen emelni nem tud­juk, hisz megyénkben a nagy vízfogyasztó üzemek szá­ma kevés. Az egyesületi munkán túl fontosnak tartot­tuk azt, hogy a legtöbbet dolgozó tagtásainknak, az egyesületi életben legaktívabban részvevőknek külföldi tanulmányutat biztosítsunk. Így juthatott el több mun­katársunk a szibériai vízierőművekig, illetve a nyugat­európai vízilétesítményekig. Munkánk során a Magyar Hidrológiai Társaság és a megye céljainak, gazdasági fejlődésének megvalósításán munkálkodunk, tagjaink érdeklődésének, szakmai igé­nyének sokoldalú kielégítésére törekszünk. Hegedűs Sándor 25 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Soproni Területi Szervezete Minden forma, keret, előírás, megnyilatkozás — némi gyarló belenyugvás is. Ezt érezzük, amikor a Magyar Hidrológiai Társaság Soproni Területi Szervezete el­múlt évtizedeit vázlatosan összefoglaljuk. A statisztikai adathalmozás helyett rámutatunk a társadalmi háttérre, a megérett, szükségszerű helyzetekre. Izgalmas, Sopront megértő, műszaki világ szeretne itt kibontakozni, csodák nélkül, a mindennapi emberek környéket féltő szerete­tével. A városnak évtizedek előtt a legfontosabb gondja az ivóvíz volt. Az 1892-ben épült galéria vezeték 2000 m 3/d víztermelése a bővítések során 1980-ra 20 000 m 3/d-re növekedett. A víz szempontjából jelen van a Fertő tó. Ez a tó számunkra évezredes magyarságunk Ázsiából — tudat alatt — idehozott és megőrzött, fájó ellentmondásait is jelenti. Sopron amúgy víz nélküli világát pótolja a maga sekélységével, szeszélyes kiterjedésével. A Területi Szer­vezet tudta, ismerte a tó fontosságát és a kiépülő oszt­rák kapcsolatok is ezt bizonyítják. Az itt élő szakemberekben nem volt hiány, és a ma­gyar, budapesti kapcsolatokon kívül nagyon sok nem­zetközi szakember kereste a helyi egyetemi és vízügyi élet kiválóságait. Területi Szervezetünk 1961 májusában alakult, az akkori MTESZ keretei között. A vízkutatás már komoly méreteket öltött, és a Fertőn is megjelentek a fehér vi­torlások. Szerencsére Varga Lajos, a biológiai tudomá­nyok doktora elfogadta a Területi Szervezet elnöki tiszt­ségét, és megindult az a társadalmi munka, mely évti­zedekre meghatározta a Területi Szervezet életét. Az anyagi és akkori határszéli megkötöttségek útvesztőiben nehezen bontakoztak a fantáziadús elképzelések. Szük­ség volt a Területi Szervezet működésére, mert az ese­mények alakultak, és az új nemzedék is korszerűbbet igényelt. Herke Paula segítségével 17 fős műszaki egy­ség alakult. Boronkai Pál városi főmérnök pedig a taná­csi segítséget biztosította. Az egyetemi közösségből Vendel Miklós segítette Varga Lajos elnök igyekezetét. Megkönnyítette az előkészítő munkákat az a körül­mény, hogy az 1961-es megalakulás előtt már 1958-tól működött a Pichler János által szervezett Fertő tó Tu­dományos Bizottság, mely budapesti és soproni részleg­gel működött. Már 1957 őszén a soproni MTESZ keretei között „Fertő táj" kiállításra is sor került, ahol Varga Lajos előadását a város minden rétege meghallgatta, mert a tó mindig foglalkoztatta az ott élő embereket. A MTESZ elnöksége a tudományos egyesületek egész so­rát felkérte a Fertő vidék népszerűsítésére. Ebben az időszakban bontakoztak ki az osztrák kapcsolatok. Koenig, Löffler, Wenbelberger professzorok látogatták meg Területi Szervezetünket, és előadásaikkal gazdagí­tották mindennapi életünket. 1962-ben már a magyar szakemberek is felkeresték az osztrák területeket. A fejlődés időszakában aránylag váratlanul 1963. má­jus 10-én meghalt első elnökünk Varga Lajos, aki Társaságunk Schajarzik emlékéremmel kitüntetett alelnöke is volt. Nyomdokaiba Boronkai Pál lé­pett. 1963-ban a Magyar Hidrológiai Társaság vezetősé­ge, mind „egyik leglelkesebb csoportról" számolt be az országos találkozókon. A Területi Szervezet szakemberei sok mindennel foglalkoztak. Éveken át úgy akarták megoldani a súlyosan jelentkező vízhiányt, hogy ipari víznyerésre törekedtek. A Sopron melletti brennbergi völgy egykori vasúti töltését kívánták víztározásra fel­használni. Mintegy félmillió m 3 lágy víz hasznosítását tervezték. A dokumentációk elkészültek, a kivitelezés is megtörtént. A zöld környezetben szépen tükröződő víz sorsát csakhamar eldöntötte az akkori határhelyzet. A kirándulók csak korlátozottan látogathatják. További 43

Next

/
Thumbnails
Contents