Hidrológiai tájékoztató, 1987

1. szám, április - Garád Róbert: 25 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Soproni Területi Szervezete

kép. A Sopron melletti brennbergi völgy víztározója (Garád R. rajza, 1986) megoldásokat kellett keresni. Napjainkban, a tározó mint a szállodaipar pisztrángosa működik, a külföldi vendégek szolgálatában. 1965-ben mind az osztrák, mind a magyar tudományos körök tevékenysége nyomán előkészületek történtek egy Fertő bibliográfia kiadására. Lászlóffy Woldemár szerkesztésével Sopronban több mint 35 szakember bekapcsolódott az adatgyűjtésbe, és évek múlva, 1972-ben nyomtatásban megjelent ez a munka. Magyarul és németül szolgálja a kutatókat, és különösen külföldön örültek a kiadványnak. Ez az önzetlen összefogás nagyban növelte a Területi Szervezet szakmai tekintélyét. A szakemberek tevékenységének eddigi legszebb gyümölcse az 1030. és a 2051/67. (IX. 17.) sz. Kormányhatározat megjelenése volt. Pichler János Fertő tervei így valóságos élettel telítődtek. A „Fertői Regionális" fejlődés megindult, és minden téren láthatóvá váltak az előnyös változások. Megindultak a Balf gyógyfürdő építkezései. Szállodák, fedett uszoda létesült, és az egész környék megújult. Területi Szervezetünk szakemberei nemcsak társadalmi területen dolgoztak. Közéleti tevékenységük átfonta a vízügyi élet minden ágát. A balfi kénes forrásokat vizsgálva számon tartották a dr. Firbás Oszkár munkacsoport 42 állandó, 22 időszakos forrás területeit. Az évente szervezett „Műszaki Hetek" előadásai a MTESZ tagegyesületeinek közreműködésével szerveződtek. 1969ben már 13 000 m

3 volt a napi vízfogyasztás, és a külső városrészekben megkezdődtek az új lakótelepek építkezései is. Hargitai Nándor, a Vízmű Vállalat akkori igazgatója a vízszerzési lehetőségekről számolt be a Területi Szervezet tagjainak. Az akkor felújított soproni sörgyár is kérte szakembereink segítségét. 1970 januárjában meghalt Boronkai Pál, és utána Vendel Miklós akadémikus vezette a Területi Szervezet munkáját. 1971. május 25-én ünnepelte Területi Szervezetünk fennállásának 10 éves jubileumát. Ekkor már a Fertő táj utat, vizet, villanyt kapott, és a győri vízügyi kotróhajó formálta a tó sokrétű alakját. 1971 tavaszán a Területi Szervezet az osztrák TV útján értesült Koenig osztrák professzor felhívásáról, hogy a Területi Szervezet nyújtson segítséget a Fertőmedgyes— Ilmitz között tervezett Fertő híd építésének megakadályozására. Az összefogás sikerült, és így a mai napig nem épült meg a közel 6 km hosszú és a tavat átszelő hídóriás. Természetvédelmi szempontok szóltak ellene. 1972-ben a város műemléki munkái szükségessé tették a régi házak, templomok megvédése érdekében az új falszárítási eljárások és a talajvíz épületekre való káros hatása kérdéseinek vizsgálatát, ötvennel több házat sikerült megmenteni, a Területi Szervezet kidolgoztatta a műszaki eljárások részleteit. Természetesen a Szervezetünk szakemberei jelen voltak az új technológiák bevezetésénél. A személyi öszszeköttetések révén befolyásolták az anyagi háttereket, és mindig megköszönték a vízügyi és tanácsi szervek tényleges segítségét. 1973-ban a soproni üzemek sürgették a nagy keménységű vizek miatt bekövetkező vízkövesedés, valamint a korrózió kérdéseinek vizsgálatát. Nemzetközi találkozó vitatta meg a kérdéseket, és a Területi Szervezet vállalta a szakemberek fogadását, a viták rendezését. 1974—75-ben fontos kérdéssé vált Sopron fürdő helyzete. Schneider Lipót mérnök tagtársunk egész életében foglalkozott az uszodákkal, részben munkacsoportjának köszönhető, hogy a Lőver fürdőnél sikerült alkalmazni a „Seche rendszerű" kovaföldes szűrési rendszert. Ezekben az években Pichler János és Fritz Kopj osztrák mérnök egyeztette a Fertő felmérésével összefüggő adatokat. Meghatározták az iszapvastagságot, a nádasterületeket, a vízmozgás hatásait. Állandó visszatérő kérdést jelentett a város vízellátása, a csatornázás, a szennyvíztisztítás. A felelős vezetőknek nagy segítséget nyújtott a Területi Szervezet erkölcsi súlya, tekintélye. A Soproni Városszépítő Egyesület elnöksége is mindig kész volt támogatni a felmerülő műszaki feladatokat. Együttes megbeszélések széles körben folytak. 1976-ban a Területi Szervezet foglalkozott Heinz Löffler osztrák professzor „Fertő" könyvével, és az újabb ismereteket a szakemberek befogadták. 1977-ben a város megünnepelte 700 éves évfordulóját annak a rendeletnek, mely Sopron városát szabad királyi várossá emelte. Számos avatásra került sor, de a soproni fedett uszoda megnyitása jelentette vízügyi szempontból a legkiemelkedőbb ajándékot. A Területi Szervezet erkölcsileg megkapta jutalmát. A Fertő tó ezekben az években már megfelel a környéken elvárható igényeknek. A Fertő-strand egyre bővül, és Fertőrákos szélén már 1979 óta működik az ÉDVÍZIG Fertő-tavi Kutatóállomása, ahol nap, mint nap mérik az egykor annyira „szeszélyes" tó mindennapi életét. 1965 óta a nemzetközi vízszínszabályozás is érezteti hatását, és az előbbi 50 cm-es vízmélység 120—150 cm-re növekszik. A múlt megbízhatatlan vízmozgásai megszűnnek, és a kívánt hasznosítási feltételek kialakulnak. 1978-ban szükségessé vált a Fertő-tavi beépítési terv módosítása. Területi Szervezetünk örömmel kapcsolódott a munkába. 1979. október 1—9. között a város illetékesei tagtársainkkal együtt szerepeltek azon a budapesti kiállításon, ahol az 50 éves balatoni emlékeket mutatták be a „Táncsics" géphajón. Sopron a Fertő múltjával beilleszkedett a kiállítási keretbe. A következő évben Fertőrákoson az osztrák hajósokat ünnepeltük a nagy találkozás alkalmával. Azóta az „Emlékregatták" Széchenyi szellemében minden évben bonyolódtak. 2. kép. Fertő-tavi részlet (Garád R. rajza, 1986) 44