Hidrológiai tájékoztató, 1987

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Prakfalvi Péter: Nógrád megye Általános Rendezési Tervének 1...100 000-es méretarányú földtani megalapozása, különös tekintettel a vízföldtani adatokra

re alkalmas vízadó rétegek nem rendelkeznek természetes védőréteggel, akkor a felszíni eredetű szennyeződés (műtrágya, kommunális hulladék) bejut a vízadókba. Igen jól kirajzolódik Salgótarján vízellátásának egy részét biztosító nagymélységű kutak sorozata a város környékén. Ezek túlnyomó többsége kettős, porozitású oligocén kori homokkőből kapja a vizét. Lorberer A. [4] igen mélyrehatóan tárgyalja a kutak egymásrahatásának káros vízcsökkentő szerepét és az öregségi vizek szenynyező hatását. Az eddig feltárt vízhozam csökkenésének okai mellett meg kell még említeni egy legújabban, kimutatottat is [7] a biológiai okkeresedést, ami ismételten a felszíni szennyeződés ivóvízkárosító szerepére hívja fel a figyelmet. A második (16. sz.) hidrogeológiai térképváltozat (2. ábra) a különböző korú és feltételezetten vízadó képességű képződményeket tünteti fel. Itt is jól kirajzolódik a folyókhoz, patakokhoz csatlakozó, de könnyen szennyezhető, fiatal korú üledékek elterjedése. Fel kell hívni a figyelmet egy ismert, de nem köztudomású adatra, ami az oligocén és miocén kori rétegek ivóvízminőségét befolyásolja. Ezekben a rétegekben csak ott van jóminőségű víz, ahol a fedőjükben nem található meg a riolittufa, mivel abból származtatják a vizek szódatartalmát [1]. A harmadik (17. sz.) térképváltozat a mélyföldtan és a hegységszerkezet vízföldtani jelentőségét hangsúlyozza (3. ábra). Kiemelésre kerültek a hévízkutatás szempontjából 29 nVy 1. ábra. Nógrád megye (eredetiben 1:100 000-es méretarányú hidrogeológiai (1.) térképrészlete: Víztermelő és -feltáró fúrások és fontosabb források 5 [km] A kút mélység t g max 6 § q vízhozam V A 10-50 0 50-200 0 > 200 0 meddő a "S5 10-50 a m 0 50-200 4 a 0 > 200 J||í meddő S foglalt forrás •D I Jc fi 53 •g-s o c £ B ?• N -ír o « o O t-