Hidrológiai tájékoztató, 1987

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Prakfalvi Péter: Nógrád megye Általános Rendezési Tervének 1...100 000-es méretarányú földtani megalapozása, különös tekintettel a vízföldtani adatokra

T f • Itodd ">v 1' V 2. ábra. Nógrád megye (eredetiben 1:100 000-es méretarányú) hidrogeológiai (II.) térképrészlete: Oligocén, miocén és negyedidőszaki feltételezett vízadó képződmények elterjedése 1. Az oligocén kori, 2. A miocén kori, 3. A negyedidőszaki feltételezett vízadó képességű képződmények elterjedése meghatározó jelentőségű szerkezeti vonalak. A legutóbbi időkben a következő fúrások tártak fel — sajnos kis mennyiségű — langyos,vizet: Nógrádszakái Nsz—3 (200—300 m

u/d szabad kifolyású, gázos, 28—30 °C); Nsz—4 (84 m

3/d kifolyó víz, gázos, 28,5 °C); Sámsonháza 16/a (46 l/min. kifolyó víz, gázos 37 °C); Hollókő (60—130 l/min. szivattyúzott). Az Etesi-árok távlati vízbázisként volt nyilvántartva, de az 1985—86-os Karancskeszi 95/A; 96-os fúrások nem jártak számottevő eredményei. Hasonló kis vízhozamot (56—60 l/min. mértek az Egyházasgerge—2. szénkutató fúrásban is [3], A feltüntetett kénhidrogénes, szénsavas fúrások szénhidrogén indikációként értékelhetők. Nógrád megye mostoha vízföldtani adottságai arra hívják fel a figyelmet, hogy a meglevő vízkészleteinkkel gazdaságosan bánjunk és óvjuk a szennyeződésektől. IRODALOM [1] Bartkó L.—Szebényi L.: Hatvan—salgótarjáni iparvidék hidrogeológiai helyzete. 1951. MAFI. Émo. T. F. Sz.: 148. [2] Hámor T. et al.: Jelentés a Sámsonháza 16/A. sz. fúrás földtani eredményeiről. 1985. MAFI. AD. T.: 13012. [3] Józsa G.: Jelentés a Karancskeszi 95/A.; 96. sz. fúrás hidrogeológiai vizsgálatáról. 1986. MAFI. Émo. T. F. Sz. 2618. [41 Lorberer A.: Salgótarján vízellátásával kapcsolatos hidrogeológiai és vízkészletgazdálkodási vizsgálatok. Vízügyi Közlemények, 57. 1. 1976. 84—110. [5] Schrétcv Z.: Salgótarján környékének hidrogeológiai viszonyai. Hidrológiai Közlemények, II. 1. 1919. 82—102. (A Földtani Közlöny XLIX. kötet melléklete). 30