Hidrológiai tájékoztató, 1987

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Prakfalvi Péter: Nógrád megye Általános Rendezési Tervének 1...100 000-es méretarányú földtani megalapozása, különös tekintettel a vízföldtani adatokra

Nógrád megye Általános Rendezési Tervének 1:100 000-es méretarányú földtani megalapozása, különös tekintettel a vízföldtani adatokra PRAKFALVI PÉTER Magyar Állami Földtani Intézet Északmagyarországi Területi Földtani Szolgálat, Salgótarján A Magyar Állami Földtani Intézet (MAFI) Északmagyarországi Területi Földtani Szolgálata Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén fejti ki tevékenységét, elsősorban mint hatóság a szövetkezeti bányák megkutatásában, valamint kutatás - és termelésszervezésben. Ezentúl egyéb földtani irányú munkák szervezésével, ellenőrzésével, környezetföldtani és természetföldtani feladatokkal foglalkozik. Hasonló munkát végez a MÁFI többi Területi Szolgálata is, így lefedve az egész ország területét készülnek el az átfogó anyagok. 1972 óta — a Központi Földtani Hivatal (KFH) rendelete alapján — a szolgálatok végzik a különböző szintű rendezési tervek szakmai felülvizsgálatát. E véleményezésekből az derült ki, hogy a rendezési tervek nem használták fel a rendelkezésre álló földtani és környezetföldtani adatokat (pl. olyan helyre javasoltak nagymélységű vízkutató fúrást, ahol ezt a földtani adatok kizárták; új országutat, vagy távvezetéket megkutatott ásványvagyon felett tervezték átvezetni, gazdasági megfontolás nélkül stb.). A problémákat kiküszöbölendő a KFH, ÉVM együttműködés eredményeként az ÉVM utasításokkal szabályozza a rendezési tervek elkészítésének, egyeztetésének, jóváhagyásának, karbantartásának és módosításának rendjét [11]. A 7/1983. (Ép. Ért. 23.) ÉVM számú utasítás 4. § (2) „Az előzmények és vizsgálatok összefoglaló értékeléséhez fel kell dolgozni a tervezési terület műszaki és természeti — ökológiai adottságait, értékelni kell a fejlesztési lehetőségeket és korlátokat, a korábbi fejlesztési koncepciók a tervek megvalósulását." A 9007/1983. (Ép. Ért. 23.) ÉVM számú közleménye a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről: „A területfelhasználás tervezése során különös figyelemmel kell lenni a földben rejlő ásványi nyersanyagoknak, a termőföldnek, az ökológiai adottságoknak, a tájpotencálnak fokozott védelmére, az energiagazdálkodásra és a környezetvédelemre." Az idézett sorok, mint érintett szakhatóságot a következőkre késztettek: Kell egy olyan összefoglaló térképsorozatot készíteni, amelyen a rendelkezésünkre álló adatokat feldolgozzuk, könnyen értelmezhető és használható formában kivitelezzük. Az 1983-as rendelet előtt csak a saját munkánkat — úgymint különböző rendezési tervek véleményezését — elősegítő 1:100 000-es méretarányú térképsorozatot készítettünk. A rendeletet követően, ahhoz alkalmazkodva, a kiemelt jelentőségű város, városkörnyéket 1986-ban kezdtük el feldolgozni 1:25 000-es méretarányban. 1983-ban Nógrád megye 1:100 000-es méretarányú általános rendezési tervének földtani megalapozását készítettük el a következő felsorolás szerinti 26 térképváltozatban, alvállalkozók és külső munkatársak segítségével. 1. Fedett földtani térkép (MÁFI Ter. Szolg.). 2. Megkutatottsági térkép (A földtani térképezés helyzete) (Ter. Szolg.). 3. Geofizikai megkutatottsági térkép (MINGEO GMK). 4. Fúrásponttérkép (Ter. Szolg). 5. Domborzati térkép (Ter. Szolg). 6. Lejtőkategória térkép (Vízgazdálkodási Iroda). 7. Reliefenergia térkép (Magyar Tudományos Akadémia, Földrajztudományi Kutató Intézet, 1969.). 8. Működő és felhagyott bányák, lignit, szén- és szénhidrogén prognosztikus területek (Nógrádi Szénbányák Vállalat, Ter. Szolg.). 9. Homok-, homokkő-, kavicsbányák és prognosztikus területek (Ter. Szolg.). 28 10. Magmás és biogén üledékes kőzetek katasztere és prognózis térképe (Ter. Szolg.). 12. Ipari, mezőgazdasági hulladékok, szeméttelepek és mezőgazdasági vegyszerraktárak: Geológiailag javasolt koniihunális hulladéklerakóhelyek, (KÖJÁL, Ter. Szolg.). 13. Felszíni szennyeződésérzékenységi térkép (Ter. Szolg.). 14. Vízrajzi térkép (Vízgazdálkodási Intézet). 15. Hidrogeológia I. Víztermelő és feltáró fúrások és fontosabb források (Ter. Szolg.) (lásd 1. ábra). 16. Hidrogeológia II. Oligocén, miocén, pannóniai és kvarter korú feltételezett vízadó képességű képződmények elterjedési térképe (Ter. Szolg.) (lásd 2. ábra). 17. Hidrogeológia III. A mélyföldtan és a tektonika vízföldtani jelentősége (Ter. Szolg.) (lásd 3. ábra). 18. Vízügyi védőterületek (Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (VITUKI). 19. Eróziós térkép (MTA Földrajztudományi Kutató Intézet). 20. Felszínmozgásos területek kataszteri térképe (Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat (FTV), Magyarhoni Földtani Társulat Északmagyarországi Területi Szervezete, Ter. Szolg.). 21. Alábányászottsági, aktív és potenciális felszínmozgásos területek térképe (Nógrádi Szénbányák Vállalat, MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Ter. Szolg.). 22. Meliorált területek térképe (Vízgazdálkodási Intézet), 23. Meddőkatasztetr (NME Miskolc, Ásvány-kőzettani Tanszék, FTV, Ter. Szolg). 24. Településfejlesztési koncepció I. Regionális szerepkör, ipari és mezőgazdasági funkció (Városépítési Tudományos és Tervezőintézet, VÁTI). 25 .Településfejlesztési koncepció II. Környezetvédelem, természetvédelem, üdülés, idegenforgalom (Ter. Szolg). 26.'Építésalkalmassági térkép (Ter. Szolg.). Nógrád megye köztudottan, kedvezőtlen vízföldtani adottságokkal rendelkezik. Több községben nincsen iható minőségű víz. A megye és a nagyobb városok vízellátásával több vállalat és szakember foglalkozott az évtizedek folyamán [1, 4 ,5, 8, 9, 10, 13, 14], Ezeket az eredeményeket felhasználva és az elkészült három vízföldtani térkép változat tapasztalatait figyelembevéve a következő fontos információk állapíthatók meg. Az első (15. sz.) térképváltozaton (1. ábra) a mélység és a vízhozam függvényében kerültek ábrázolásra Magyarország mélyfúrású kútjainak kataszterében szereplő (I—XI. kötet) és az azóta lemélyült vízkutató fúrások is (ábrázolhatóság miatt kútcsoportok is szerepelnek). A fúrások mélységéből és elhelyezkedéséből egyértelműen látszik, hogy a megye vízellátását főleg a Zagyva, az Ipoly, és a kisebb vízfolyások fiatal mederüledékének partiszűrésű, vagy talajvizet szolgáló kútjai oldják meg. Ezek az adatok igen nyomósán aláhúzzák ezt a tényt, hogy az előbb említett mederüledékek a szennyeződésre a legérzékenyebbek, így fokozott védelmük igen fontos. Ki kell emelni a legújabb adatok közül a Vízgazdálkokodási Intézet 1986-os [15] anyagának eredményét miszerint: az Ipoly teraszából nyert víz nem partiszűrésű víz, hanem talajvíz (nincs összefüggésben az Ipoly vizével). Ez méginkább azt támasztja alá, hogy a folyóvölgyeket védeni kell a szennyező forrásoktól, mert a korábbi nézettel szemben nem a folyóvíz tisztasága és a „part" szűrőképessége határozza meg a kitermelt víz minőségét. (Fontosnak tartanánk a Zagyvára is hasonló vizsgálatokat elvégezni.) Ugyanezen munka konkrét vízminta vizsgálatokkal bizonyította be, hogy a víztermelés-