Hidrológiai tájékoztató, 1987

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula-dr. Schweitzer Ferenc: Adatok a Pest környéki dombvidék pliocén hévforrás tevékenységéhez

az egykori vízföldtani, vízkémiai és éghajlati adottságok játszottak szerepet. Azok a tavak, amelyekben a mészkő felhalmozódott, helyi erózió-bázisok voltak és így a környezet talajvizével szoros hidrológiai kapcsolatban álltak, vagyis a talajvíz a tavak felé áramlott és annak fő megcsapolóiként funkcionáltak. A fóti feltárás esetén például az egykori tó a fekvő homok felett helyezkedett el és az vízzel telített volt, mert máskülönben nem lettek volna meg e tó kialakulásának vízföldtani előfeltételei. Továbbá a tavak környezetében sík-lapos felszínt kell feltételezni, mert egyébként a környező területekről a felszíni vizek hordalékanyagot szállítottak volna be és ezek az üledékképződésben kimutathatók lennének. A mészkőképződéshez szükséges anyagot a tavak eredeti karbonáttartalmán túlmenően valószínűleg a talajvíz és a talaj vízforrások szállították, amelyet a víztartó kőzetből oldottak ki. A mészkőképződést elősegítette még a száraz éghajlat is, amely rendszerint kedvez a vizek ásványi sókban történő feldúsulásának. 2.2. Hévforrás eredetű édesvízi mészkő. A Mogyoródtól délre emelkedő dombvonulatnál az autópálya közelében kavicsbányák találhatók, amelyeket csak részben művelnek. A felhagyott kavicsbányánál (1. ábra) jelentős mennyiségben utólagosan cementált kavicstömbök (2. kép), illetve a bányafalban rétegesen fellépő cementáció 2. kép. A hévforrás okozta cementáció deltakavicsban (Mogyoródi kavicsbánya) figyelhető meg. A Budai- és Gerecse hegységi édesvízi mészkövek fekü kavicsainál az ilyen jelenségek rendkívül gyakoriak és hévforrás tevékenységgel magyaráztuk [4]. Pécsiné Donáth E. geokémiai vizsgálatai szerint a kavicsszemcsék közötti hézagokban levő halvány kék ásvány nagy tisztaságú, rendkívül kevés nyomelemet tartalmazó kalcit (szóbeli közlés), amely a cementációs jelenségen túlmenően szintén hévforrás tevékenységre utal. A kavicsbánya előterében kisebb-nagyobb tömbökben — nem szálban — édesvízi mészkő fordul elő, amelynek kifejlődése már hasonló a Budai-hegységiekhez. A mészkő kemény, helyenként likacsos, máshol tömött. A biogén elegyrészek nagyon gyakoriak. Kifejlődése és szövete alapján teljesen eltér az előző pontban leírt Fót melletti tavi édesvízi mészkőtől. A kavicsos összlet genetikailag deltakavicsnak minősíthető, amelyet a rétegzettség szemléletesen bizonyít. Az édesvízi mészkő rétegtani helyzetét az egyes mészkőtömböknél megfigyelhető cementált kavics rögzíti, vagyis az édesvízi mészkő közvetlenül a kavicsos összlet felett települt. A hévforrás eredetű édesvízi mészkő valószínűleg egy kisebb forrástóban képződött. A hévforrásos kavicscementációs jelenségek vizsgálata során szerzett tapasztalatokra támaszkodva megállapítható, hogy a mogyoródi bányánál a cementációt és az édesvízi mészkövet olyan felszálló vizű hévforrás okozta és rakta le, amely alulról, a kavicsos összleten keresztül tört a felszínre. A karbonát anyag kicsapódását az okozta, hogy a feltörő hévíz gazdag volt oldott anyagokban, főleg kalciumban és feltételezhetően C0

2 gázban. A kimutatott pliocén hévforrás tevékenységet vizsgálva rögzíthető, hogy genetikailag nem hozható összefüggésbe a Budai-hegység édesvízi mészköveket felhalmozó hévforrásokkal, mert arra az adott terület vízföldtani viszonyainak ismerete — a vízvezető karbonátos kőzet nagy mélysége, és erre települő vízzáró rétegek többszáz m vastagsága — legkevésbé enged következtetni. Az utóbbi időben Vitális Gy.—Hegyi I.-né [8, 9, 10] a a környező területeken a miocén vulkánossághoz kapcsolódó kiterjedt hévforrás tevékenységgel összefüggő hidrotermás jelenségeket mutatott ki. Megállapították, hogy gyakorlatilag a középső-miocéntől kezdve a pleisztocén végéig lejátszódott hévforrás tevékenység nyomai mind a triász mészkőben, mind a vulkáni összletben, valamint a fedőképződményekben kimutathatók. Ezért feltételezhető, miután az egykori mogyoródi hévforrás, közelében jelentős elterjedésben vulkánitok vannak a felszínen és a riolittufa összletben édesvízi mészkőrétegek is települnek [5] — ami a vulkánitok képződésével egyidejű hévforrás tevékenységre utal —, hogy a mogyoródi édesvízi mészkövet lerakó hévforrás a miocén vulkánossághoz kapcsolódó posztvulkáni tevékenység pliocénben lezajlott megnyilvánulásának tekinthető. 3. Megállapítások 3.1. A megfigyelések és vizsgálatok szerint egyértelműen lerögzíthető, hogy a Pest környéki dombvidéken a fóti és mogyoródi édesvízi mészkőelőfordulások alapján genetikailag kétféle édesvízi mészkő típus különíthető el. 3.2. A kétféle édesvízi mészkőféleség a következő: Az első tavi édesvízi mészkő, amelyhez tartozó előfordulások kisebb-nagyob sekélymélységű tavakban képződtek. A másik édesvízi mészkő típus már valóban hévforrás működéshez kapcsolható, mivel megjelenési formái, kőzetfizikai adottságai, továbbá az ilyen típusú édesvízi mészköveket kísérő jelenségek is (kavicscementáció) megtalálhatók környezetükben. 3.3. A tavi édesvízi mészkövek keletkezésében a talajvíznek, talajvízből táplálkozó forrásoknak lehetett szerepük, míg a források által lerakott édesvízi mészkövek esetében alulról feltörő, nagy oldott sótartalmú hévforrásokkal kell számolnunk. E források genetikailag a miocén vulkánosság utóvulkáni tevékenységéhez kapcsolhatók, és nem hozhatók összefüggésbe a Budai-hegységi karsztos hévforrás működéssel. 3.4. A pesti dombvidéken Noszky J. [2] részéről leírt és részünkről is megerősített pliocén hévforrás tevékenység újabb érdekes adat a vizsgált terület paleohidrogeológiai viszonyaihoz. Az ismertetett megfigyelési eredmények teljesebbé teszik a területre vonatkozó ismereteinket. IRODALOM [1] Jámbor A. et al.: Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani térképsorozatához. L—34—II. Budapest. MÁFI kiadvány. Bp. 1966. [2] id. Noszky J.: Levantei forrásmeszek a pesti oldalon. Földtani Közlbny, 55. 1925. 4. 238. [3] Pécsi M.: A Pesti síkság geomorfológiája. In: Budapest természeti képe. Akadémiai Kiadó, Bp. 1958. 248-282. [4] Scheuer Gy.—Schweitzer F.: A kavicstermelést befolyásoló hévíz okozta cementációs jelenségek. Építőanyag, 37. 1985. 8. 205—209. [5] Schréter Z.: Budapest és környékének geológiája. In: Budapest természeti képe. Akadémiai Kiadó, Bp. 1958. 98—116. [6] Szentes F.: Aszód távolabbi környékének földtani viszonyai. Magyar Tájak Földtani Leírása IV. Bp. 1943. [7] Szentes F.: Budapest Duna balpart távolabbi környékének földtani viszonyai. Kézirat. Bp. 1950. VIII. 5. MAFI Adattár. T.: 124. [8] Vitális Gy.—Hegyi I.-né: Hidrotermális és metaszomatikus jelenségek a dunai andezit hegységgel határos mészkőterületeken. Hidrológiai Közlöny, 53. 1973. 5. 213—221. [9] Vitális Gy.—Hegyi I.-né: Hidrotermális kőzetelváltozások a dunai andezithegységgel határos dolomitterületeken. Hidrológiai Közlöny, 54. 1974. 12. 562—569. [10] Vitális Gy.—Hegyi I.-né: Adatok a Budapest térségi édesvízi mészkövek genetikájához. Hidrológiai Közlöny, 62. 1982. 2. 73—82. 27