Hidrológiai tájékoztató, 1987

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula-dr. Schweitzer Ferenc: Adatok a Pest környéki dombvidék pliocén hévforrás tevékenységéhez

Adatok a Pest környéki dombvidék pliocén hévforrás tevékenységéhez DR. SCHEUER GYULA*—DR. SCHWEITZER FERENC** "Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat "MTA Földrajztudományi Kutató Intézet 1. Bevezetés A Pest környéki dombvidéken igen gyakoriak az édesvízi mészkövek, amelyekkel kapcsolatban az irodalomban számos leírást találunk [1, 2, 3, 5, 6, 7, 10]. Az utóbbi években hazai és a környező országokban végzett édesvízi mészkőkutatásainkra támaszkodva kiterjesztettük a vizsgálatainkat e területen található édesvízi mészkövekre is. Vizsgálataink alapvető célja volt az édesvízi mészkövek genetikájának tisztázása. Ennek érdekében több előfordulást és feltárást felkerestünk. A begyűjtött mintákat a BME Ásvány- és Földtani Tanszékén dr. Kertész Pál egyetemi docens ásvány- és kőzettanilag is megvizsgálta. 2. Édesvízi mészkőtípusok és kapcsolatuk a hévforrás tevékenységgel Az irodalmi adatok szerint [2, 3, 5, 6, 7, 10] a Pest környéki édesvízi mészkövek Budapesttől Aszódig követhetők és jelentős számú előfordulásban mutathatók ki. A Budai-hegységi karsztos hévforrás eredetű édesvízi mészkövekkel történő összehasonlítás céljából a Fót és Mogyoród környéki irodalomban közölt [2, 3, 6, 7] édesvízi mészkőelőfordulásokat kerestük fel és vizsgáltuk (1. ábra). Az előfordulások nagy részénél a feltártsági vi0 I tkm] 1. ábra. Helyszínrajz a vizsgált édesvízi mészkő előfordulások feltüntetésével 1. Fóti homokbánya, 2. Mogyoródi kavicsbánya szonyok nagyon kedvezőtlenek voltak. A Fót melletti homokbányánál azonban a fejtés során teljes vastagságáben feltárták az édesvízi mészkövet és így ennél az előfordulásnál mindenre kiterjedő megfigyelések történhettek. Ezen túlmenően Mogyoródtól délre, ma már felhagyott kavicsbányánál végzett vizsgálatok szolgáltattak újabb adatokat. 2.1. Tavi édesvízi mészkő. A fóti homokbánya jobb oldalán a bányafalban kedvező feltártsági adottságok mellett tanulmányozható az édesvízi mészkő (1. kép). Ez az előfordulás azonosítható Noszky J. [2] által Fót—Mogyoród között leírt édesvízi mészkő kibukkanásokkal. A mészkő szürke, helyenként barnás. Keménysége változó. Gyakran találhatók benne édesvízi csigákra jellemző 1. kép. Tavi édesvízi mészkő feltárás (Fót) kőbelek. Jól rétegzett kőzet, vastagsága 2,0—2,5 m. A felső része darabos, töredezett, az alsó rész már összeállóbb. Fekvője iszapcsíkos, keresztrétegzett homok. A BME Ásvány- és Földtani Tanszéken végzett kőzetvizsgálatok szerint a kőzet típusos tavi édesvízi mészkő, azaz nem forrásvízi mészkő. Ez a helyszíni megfigyelés alapján is rögtön megállapítható, mert kifejlődése, szövete teljesen eltér a Budai-hegységi hévforrás eredetű édesvízi mészkő előfordulásokétól. A feltárás rétegszelvényét a 2. ábra szemlélteti. A vizsgálati eredmények alapján rögzíthető, hogy e mészkőféleség keletkezésében hévforrás tevékenységnek nem volt szerepe. A korábbi vizsgálatokkal egyezően [3, 5, 6, 7] tavi lerakódás, és keletkezését hévforrás működéstől független tényezőkkel kell magyarázni. Véleményünk szerint a tavi édesvízi mészkő keletkezésében [ml 0,0 'fi 2,0 3,0 4,0 5,0 2. ábra. Tavi édesvízi mészkő feltárás rétegszelvénye a fóti homokbányában 1. Talaj, 2. Futóhomok, 3. Darabos tavi édesvízi mészkő, 4. Rétegzett tavi édesvízi mészkő, 5. Mésziszap (tavi kréta) alsó része homokos, 6. Folyóvízi homok 26