Hidrológiai tájékoztató, 1987

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Papp Ferenc: A Bátai szivattyútelep optimális kapacitásának meghatározása

szivattyútelep [m

3/ s] kapacitása 1. ábra. Haszon—költség elemzés a Bátai szivattyútelep optimális kapacitásának meghatározásához nyekkel, s ezáltal a számítás menetét, az alkalmazott elméleti, vagy empirikus módszerek helyességét folyamatosan ellenőrizni lehetett. Ilyenek voltak pl.: — a hóolvadás vízhozama, melynek 2%-os előfordulási valószínűségű értéke a szivatyútelepnél 24,5 m

3/s-ra adódott; — a Lajvér csapadékból keletkező mértékadó vízhozama, mely 3%-os előfordulási valószínűséggel a dombvidék lábánál 23,6 m

3/s, a szivattyútelepnél 14,6 m

3/s volt; — a síkvidéki területek mértékadó belvízhozama, mely 3%-os előfordulás valószínűség esetén 3,1 m

3/s, 10%-os valószínűséggel, de dunai fakadóvizekkel terhelve 6,4 m

3/s; — a belvízzel borított területek nagysága, mely 2%-os előfordulási valószínűségű hóolvadás és a jelenlegi 4,5 m

3/s-os szivattyútelepi kapacitás mellett 4600 ha. A gazdaságossági számítások eredményét az 1. ábra szemlélteti. Ennek előállítása 1985. évre vetített adatokkal történt mind az építési, üzemelési költségek, mind pedig a kiépítés révén elmaradó belvízkárok meghatározásánál. A grafikon ordinátája a haszon (elmaradó kár) és az összköltség hányadosát méri: 1-nél nagyobb értékei a gazdaságos kiépítést jelzik. A stabil teleprészre vonatkozó haszon-költség arányok igen jó közelítéssel egy olyan görbe mentén helyezkednek el, melynek 0—13,5 m

3/s közötti szakasza gazdaságos kiépítési lehetőséget mutat, maximuma pedig — a kiépítés optimuma — 6 m

3/s-nál van. A teljes kiépítés haszon-költség arányai a szivattyútelepi összkapacitás növelésével csökkenő tendenciát mutatnak. A görbék lefutásában a 10 m

3/s-nál jelentkező törést az ennél nagyobb kiépítés esetén belépő mederbővítési költségek indokolják. Az is természetes, hogy a mobil teleprész arányának növekedése a gazdaságosságot növeli. Ha azonban elfogadjuk a stabil teleprészre kapott 6 m

3/s-os optimumot, akkor az összkapacitás optimumát 10,5 m

3/s-nál kapjuk. A Bátai szivattyútelep és a hozzá csatlakozó medrek kiépítésének gazdasági optimumát, tehát a 6 m

3/s-os stabil és a 4,5 m

3/s-os mobil rész együttese adja. Ez az eredmény igen jól egyezik a bevezetőben említett VIZIG-es javaslattal. Összefoglalás A Középdunántúli VÍZIG megbízásából a VIZITERV foglalkozott a Bátai szivattyútelep optimális kiépítési kapacitásának meghatározásával. A vizsgálathoz kidolgozott módszer a VIZITERV belső műszaki fejlesztési munkájának eredménye, mely egyesíti a valószínűségi alapon történő hidrológiai és hidraulikai számítások, valamint a haszon-költség-elemzés eredményeit. A felépített hidrológiai modell jól jellemzi a szivatytyútelephez tartozó teljes vízgyűjtő lefolyási viszonyait, a számítás során kapott részeredmények (lefolyási idők, vízhozamok, belvíz-borítások stb.) jól egyeznek a ténylegesen mért adatokkal. A vizsgálat eredménye a szivattyútelep kiépítési optimuma, mely 6 m

3/s-os stabil és 4,5 m

3/s-os mobil rész együttes megvalósulása mellett várható. A kidolgozott eljárás megnyugtató módon segít eligazodni a korábban hagyományos módszerekkel végzett számítások eredményei és meglehetősen nagy szórást mutató javaslatai között, a végeredmény pedig jól alátámasztja a KDTVIZIG — főként helyi tapasztalatokon alapuló — kiépítési elképzeléseit.