Hidrológiai tájékoztató, 1987

1. szám, április - DIPLOMATERV PÁLYÁZATOK - Pétery Kristóf: Kartogramkészítés lehetőségei személyi számítógéppel

4.2. A IV. és az V. telep fedőrétegeinek vízvédelmi terve. A IV. és az V. telep fedőrétegeinek vízvédelmét kétlépcsős vízszintsüllyesztéssel célszerű megoldani. Az első lépcsőt az akna kihajtását megelőzően a felszínről építjük ki, elemei búvárszivattyús kutak. A második lépcső a lejtaknából épül ki a visszamaradó vízoszlop lesüllyesztésére. Elemei ferde tengelyű kutak. 4.2.1. A vízszínsüllyesztés első lépcsőjének méretezése. A méretezést a 3.2. fejezetben leírt módon végeztem el, az ismert összefüggések felhasználásával. A számítások eredményei szerint 95 napos víztelenítési időt feltételezve a kiemelendő vízhozam a IV. telepi fedőhomok esetében 1690 l/min., az V. telepi fedőhomok esetében 13 800 l/min. Az ehhez szükséges kútszám 6, illetve 10 db, mindkét esetben 0,3 m-es kútátmérőt feltételezve. A kutakat úgy kell telepíteni, hogy téglalap alakú zárt kútgalériát alkossanak. A kutak a lejtakna haladásával megegyező irányban besűrítendők. A vízelvezetéshez szükséges cső belső átmérője a IV. telepi fedőhomok esetében 0,13 m, az V. telepi fedőhomok esetében 0,38 m. 4.2.2. A vízszínsüllyesztés második lépcsőjének tervezése. A második lépcsőben a hidraulikai és kapillaritási okok miatt visszamaradó vízoszlopot csapoljuk le, ferde tengelyű 9,0—10,0 m hosszú, 1,5 m szűrőhosszú kutakkal. Ez a módszer az aknaszakasznak a homokréteg feküjéhez közelítő részén kap nagyobb szerepet. A lejtaknából történő víztelenítés hozama a IV. telep feletti hozamokból 70—100 l/min., az V. telep felettiből 50—80 1/ min. 5. A területet átszelő vágatpár bányavízvédelmi célú hasznosítása A mélyítés alatt álló lejtősaknát és a későbbiekben mélyítendő függőleges aknát a tervek szerint 60 m A.f.-i szinten induló, a függőleges akna felé enyhén emelkedő vágatpár köti majd össze. A vágatpár vízvédelmi szempontból veszélytelen rétegekben halad. E bányatérség fölött elhelyezkedő, V. telepet fedő homokréteg vetők közötti részei 55,0—60,0 m vastagságúak A vágatból 5,0—60,0 m hosszú főtekutakkal a homokréteg víznyomása a védőrétegnek megfelelő szintre sülylyeszthető. A főtekutakban 1,5 m hosszú, 50 mm átmérőjű hasítékos szűrőt kell elhelyezni, amelyen a perforáció 2 mm X80 mm. A vágatban a vizet csorgák vezetik a zsompba. A méretezés során a szivárgási tényezőből, a kutak telepítési távolságából, a nyomásvezetőképességi tényezőből, a vízszínmagasságból számítottam a vízszín és a vízhozam időbeli változását, valamint a víztelenítés idejét. A számítások szerint az egymástól 10 m-re telepített főtekutak 35 nap alatt leürítik a víztárolót, így az V. telep lefejtését nem veszélyezteti a rétegvíz. 6. A vízvédelem káros környezeti hatásai A vizsgált területen vízelvonással vagy a befogadó károsításával jelentkező közvetlen vízkárról nem beszélhetünk, hiszen az emelt víz jó minőségű, a depresszió pedig nem éri el a lakott területeket. A víztelenítés a felszínen kőzetmozgási jelenségeket idéz elő, esetünkben ez sem okoz gondot, mivel az ilyen veszélynek kitett terület nincs beépítve. 7. Vízhasznosítás m A vizsgált területen sor kerülhet az emelt víz belső felhasználására (amennyiben a bánya saját vízigényét elégíti ki) és külső hasznosításra. Külső felhasználóként a Kazincbarcikai Regionális Vízmű jöhet szóba. A felszínre emelt vízzel jelentősen csökkenthetné a vízellátásban jelentkező problémákat. IRODALOM [1] Kutatási zárójelentés a Dubicsány—Sajóvölgy barnakőszén területről. Előzetes fázis. 1982. [2] NME Földtan-Teleptani Tanszék: A dubicsányi barnakőszén terület hidrogeológiai viszonyai és a kutató lejtősaknák vízvédelmi kérdései (Kutatási részjelentés). 1983. [3] Schmieder—Kesserü—Juhász—Willems—Martos: Vízveszély és vízgazdálkodás a bányászatban. Műszaki Könyvkiadó, 1975. [4] Ollős G.: Vízellátás és csatornázás. Tankönyvkiadó, 1917. [5] Juhász J.: Hidrogeológia. Akadémiai Könyvkiadó, 1976. [6] Juhász A.: A borsodi szénmedence keleti részének földtani ismertetése. Bányászati Lapok, 1961. 9. sz. 619—631. [7] Szepessy A.: Feketevölgy I—II. akna bányavízvédelme. Kézirat, 1976. [8] Juhász A.: A kelet-borsodi barnaszénmedence vízföldtani viszonyai. Bányászati Lapok, 1965. 10. sz. 677—690. [9] Balázs Z.—Juhász A.: Korrelációs vizsgálat a kelet-borsodi szénmedencében a vetők elvetési magassága és más jellemzői között. Bányászati Lapok, 1971. 3. sz. 181—184. [10] Rózsa L.: Az alapozás kézikönyve. Műszaki Könyvkiadó. 1977. [11] Zambó J.: Bányaművelés, feltárás és fejtés. Műszaki Könyvkiadó, 1965. [12] Kézdi A.—Markó I.: Földművek. Víztelenítés. Műszaki Könyvkiadó, 1974. [13] Schmieder A.: Vízvédelem — víztelenítés. Tankönyvkiadó, 1979. Kartogramkészítés lehetőségei személyi számítógéppel* PÉTERY KRISTÖF Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat 1. Bevezetés A diplomamunka tárgya a személyi számítógépek egy különleges grafikus alkalmazásának, kartográfiai felhasználhatóságának bemutatása volt. Az itt bemutatott módszerel készítettük el „Magyarország vízkészlet-gazdálkodási atlaszá"-nak néhány lapját, mintegy 67 db kartogram számítógépi kialakításával. A programcsomag kidolgozásának szempontjai: — a kartogramkészítés mind több lépését automatizálva, a kézi munkát minimálisra csökkentse, — alkalmas legyen bizonyos dinamikus változások ábrázolására is, • Az MHT 1986. évi Diplomaterv pályázatán főiskolai kategóriában III. díjat nyert diplomamunka kivonata. — a térképi tartalom aktualizálása gépi adatbázison (mágneses adathordozón) keresztül könnyen, gyorsan megvalósítható legyen, — a kartogramkészítés interaktív, dialóg üzemmódban történjen, hogy akár a számítástechnikában járatlan felhasználó is készíthessen kartogramot, — csökkentse a kartogramok készítésének költségeit a rövidebb átfutási idő és az egyéb költségek csökkentése révén, a minőségi színvonal megvalósításával, — olyan kartogramot állítson elő, amely nyomdai, esetleg más sokszorosításra közvetlenül alkaümas. A feladat megoldásánál M08X személyi számítógépet és C—ITOH mátrixnyomtatót használtunk. A felhasznált eszközök meghatározzák rendszerint a gazdaságosságot. Jelen alkalmazási példánkban egy kartogram előállításának ideje egy perc, a költséget a rövid előál11