Hidrológiai tájékoztató, 1987

1. szám, április - DIPLOMATERV PÁLYÁZATOK - Pétery Kristóf: Kartogramkészítés lehetőségei személyi számítógéppel

lítási idő miatt jóformán csak a felhasznált nyersanyag határozza meg (esetünkben pausz-, írógép-, stencilpapír, fólia stb.). 2. A kartogramok és a kategóriaképzés szempontjai A kartogrammal a tárgyát képező terület részeire vonatkozó minőségi, illetve mennyiségi jellemzők ábrázolhatók. A határvonallal, kontúrral elkülönített területre vonatkozó megírással, indexszel, piktogrammal, vonalkázással, illetve a homogén vagy heterogén színek tónuskülönbségeivel tesszük áttekinthetővé a területre vonatkozó jellemzőt. Az ábrázolni kívánt adathalmaz felosztására több lehetőség is kínálkozik és a személyi számítógépek nagy előnye, hogy ezeket egymás után kipróbálva percek alatt kiválasztható a vizuálisan legmegfelelőbb hatású megoldás. Ugyanez Vonatkozik a felhasznált karakterek formájára, illetve a szemiotikailag optimális jel meghatározására. Az adatsor értéktartományokra bontása a program szerint ötféleképpen lehetséges: a) Egyenletes értéklépcsők. A számítógép határozza meg az értékek sorozatát, felosztja a sorozatot az értéklépcsők száma szerint, majd az adathalmazt egyenlő osztályokba rendezi. b) Számtani sorozat szerinti értéklépcsők. c) Mértani sorozat szerinti értéklépcsők. Ebben az esetben a gép az adatállományt a választott sorozatnak megfelelő módon osztja fel osztályokra és az osztályba sorolás eszerint történik. E három módszer bár egyszerű esetekben elfogadható, a kihagyott értékek miatti torzulás veszélye azonban fennáll és ez egyes témák esetében nem kívánatos. d) Azonos telítettségű értéklépcsők. Választásánál a gép a sorba rendezett adatállományból a felhasználó által meghatározott osztályszám szerint minden osztályba azonos számú adatot rendel. e) Tetszőlegesen választott értékfokozatok. Alkalmazásakor a felhasználó előre meghatároz kategóriákat. A kiválasztás segítésére a gép az adatokat tabellálja, sorba rendezi, majd meghatározza az adatsor átlagát, szórását, mediánját és hisztogramot készít. 3. Felületkartogram készítés A kartogrammal a pontos vonatkozási hely nélküli, nagyobb területre vonatkozó mennyiségi vagy minőségi adatokat ábrázolják térbelileg hű formában (csak formailag azonos a felületi térképjellel). A bemutatott programrendszer vonatkozási felülete 20 db statisztikai egység — 19 megye és Budapest — területe. Természetesen a módszer alkalmazható földrajzi és mértani vonatkozási felületekre is. A felületkartogram kb. 6000 karakterrel ábrázolja az országot. Ez azt is jelenti, hogy ennyi mértani vonatkozási felületet állítottunk elő. 4. Jelkartogram előállítása mátrixnyomtatóval A számszerű adatok ábrázolására használhatunk képszerű rajzokat, illetve mértani idomokat (négyzet, kör stb.), melyek méretét számítással határozzuk meg, a megjelenítés folyamatos vagy fokozatos értéklépcsőkkel lehetséges. Ezekből következően a módszer formailag nem különbözik a pontszerű elemek jelekkel való ábrázolásától, innen ered a jelkartogram elnevezés. 5. Adatok bemutatása értékegységjel módszerrel A mennyiséget ebben az esetben azonos nagyságú és értéket kifejező, szabályosan elrendezett jelek (értékegységjelek) összegezése szolgáltatja. Az eljárás áttekinthető, továbbá gyors és pontos értékegybevetést tesz lehetővé. 6. Kartodiagram előállítása Több egymással kapcsolatban álló adat egy ábrába vagy ábracsoportba történő grafikus összevonásával keletkezik a diagram. A diagramok valamely tárgy, jelenség mennyiségi és minőségi összetevőinek, időbeli fejlődésének ábrázolására alkalmasak. 7. A térképi nevek megjelenítése A személyi számítógépekkel a szedés — a térképnévrajzot adó karatersorozat kialakítása — könnyen, gyorsan és nem utolsósorban gazdaságosan megoldható. Ipar i w I i i 1. ábra. A számítógéppel kidolgozott Vízkészlet-gazdálkodási Atlaszban szereplő felületkartogram 12