Hidrológiai tájékoztató, 1986

1. szám, április - MEGEMLÉKEZÉS - Takács Lajos: A Körös-völgy vízgazdálkodásának 150 éve

Öntözőrendszer 1978 1982 (ha) 4. Körösladányi 2880 2447 5. Félhalmi 2418 1332 6. Szarvas—Kákái 1862 548 7. Décs—Fazekasszugi 2440 2034 8. Horgai 861 314 9. NK—XIV. — 415 A KöVÍZIG területén 1978-ban volt a legnagyobb az öntözőkapacitás, amikor 30 010 ha öntözőterületet tartottak nyilván. 1982-ben 19 862 ha öntözőterület volt, ami az öntözési módok, illetve növénykultúrák szerint a következőképpen oszlik meg. öntözési mód 1978 1982 (ha) felületi esőztető 10 691 19 319 8 011 11 851 Növénykultúra rizs szántó rét-legelő egyéb 30 010 19 862 1978 1982~ (ha) 8 067 6 793 19 526 11 854 1 844 1 212 59

3 3 30 010 19 862 Az öntözőtelepek kihasználtsága átlagosan 50%-osra tehető. Az öntözésben jelenleg ellentmondásos helyzet van, a főművek nagy költséggel megépültek, öntözővíz is rendelkezésre áll, ezzel szemben az öntözési tevékenység csökkenő tendenciát mutat. A felszíni vizek másik nagy felhasználója a halgazdálkodás. A Körösvidéken az első halastavakat 1894ben építették Biharugrán 1 024 ha-on. 1950—60 között számos 200—300 ha-os halastó létesült. Az 1970-es években a Biharugrai Halgazdaság a begécsi 832 ha-os belvíztározót halastóvá építette ki, és a biharugrai tavakhoz csatolta. Ma a KÖVIZIG területén 3 032 ha felületű halastó van, amelynek vízigénye 1 270 l/'s, illetve 55—60 millió m

3/év. A vízigényt a körösi vízkészlet kielégíti. A halgazdasági kutatások nemzetközi hírű bázisa a HAKI, amelynek jogelődje a Halkísérleti Állomás 1955 óta, a HAKI pedig 1960 óta működik ugyancsak Szarvason. Az ipari vízhasználat nem jelentős. Az összes felszíni vízkivitelnek mindössze 0,3%-a. 4. Vízellátás, csatornázás, szennyvíztisztítás A terület első mélyfúrású kútja Békésen készült 1880-ban. 1890-től már tömegesen létesültek a jó ivóvizet szolgáltató mélyfúrású kutak. A felszabadulás idején az ivóvízellátásban már ezeknek volt nagyobb szerepük. A közkutaknak mintegy 70%-a volt fúrott, 30%-a ásott. A megfelelő kiépítésű és hozamú kutak egy részére ún. törpe vízműveket létesítettek. Erőteljesebb fejlődést a vízműtársulatok alakulása hozott. Az első társulatunk Szeghalmon alakult 1961ben. Ezt követően még 35 településen jött létre társulat. A KÖVIZIG területén levő 48 település közül 44ben működik közüzemi vízmű, összesen 87 000 m

3/d kapacitással. A lakosságnak 87,8%-a ellátott vezetékes vízzel. A fajlagos vízfogyasztás 1983-ban 126,6 1/d volt. Ma már egyes településeknél — a megye északi részén — nehéz feladatot jelent a szükséges vízmennyiség előteremtése. A minőség biztosítása pedig általános gond. A megye legdélibb területét kivéve, a víz metános. Egyes helyeken a metán a határérték 80—120szorosát is eléri. A határértéket meghaladó vas- és mangántartalom szinte minden kút vizében előfordul, esetenként 10—17-szeres mennyiségben. Ugyanilyen általános az ammónia jelenléte is. Az utóbbi években pedig nehéz fémek nemkívánatos nyomelemeit fedezték fel ivóvizeink jelentős részében. Természetesen megtörténtek a szükséges intézkedések a megfelelő minőség biztosítása érdekében. Könnyebben leküzdhetővé tenné a problémákat egy térségi vízmű rendszer kiépítése. Ehhez a Maros hordalékkúpban megfelelő mennyiségű és minőségű vízkészlettel rendelkezünk. Csatornázás és szennyvíztisztítás vonatkozásában a Körösvidék kezdettől elmaradt helyzetben volt, amit ezidáig sem tudott bepótolni. Jellemző, hogy egy 1950beli felmérés szerint Békéscsabán 5,5 km, Gyulán 10,3, Békésen 3,1 km egyesített és elválasztó rendszerű csatorna volt található, amiket 1894—1950 között építettek. A problémák megoldásának szükségességét a többszintes épületek emelése és a vízművesítés hozta előtérbe. A csatorna- és tisztítóművek létesítése nagyobb ütemben az 1960-as évek második felében indult meg Különösen az 1970—80 közötti fejlődés volt erőteljes Ez idő alatt a csatornahálózatban 100%-os, a mechanikai és biológiai tisztítókapacitás vonatkozásában 450%-os növekedés jelentkezett. Ennek ellenére a lemaradás ma is igen nagy. A közcsatornával ellátott lakosság, valamint a bekapcsolt lakások aránya alig haladja meg az országos átlag egyharmadát. A vízművek által termelt víznek mindössze 42%-át vezetik el közcsatornán. A többi a talajba kerül. Ez a településekben műszaki és közegészségügyi szempontból jelentős problémák forrása. Jelenleg a 48-ból 11 településen üzemel szennyvíztiszító telep 29 000 m

3/d összkapacitással. Ebből 8 csatornamű társulati úton valósult meg. Biológiai tisztítómű 6 településen üzemel, ahol a mechanikailag tisztított összes szennyvíz 45%-a kerül további tisztításra. Jó műszaki megoldásként kell említeni a gyulai szennyvíztisztító telepet, ahol napi 7000 m

:! — felerészben a húskombináttól származó — mechanikailag és biológiailag előtisztított szennyvíz bakhátas, nyárfás szűrőmezőn kerül elszikkasztásra, illetve talajszűrésre. Most folyik a békéscsabai 28 000 m

3/d kapacitású biológiai tisztítótelep építése, ami elkészülte után a tisztítási arányokat jelentősen javítani fogja. Említést kell még tenni a Körösvidék nagy kincséről, a hévízről, amely Békés megyében eddig 76 helyen került feltárásra. Itt a hévíz, illetve gyógyvíz-nyerési lehetőségek igen kedvezőek. Az üzemelő 65 hévízkút 30%-a a fürdők, 27%-a a közüzemi vízellátás, 26%-a mezőgazdasági, illetve ipari hasznosítás céljait szolgálja. A hőenergia csak a kutak 50%-ánál került felhasználásra. Melegvizes fürdőink országosan, sőt némelyek országhatáron túl is ismertek. Mindenekelőtt a Gyulai Várfürdő említhető, amely 1959-től napjainkig fejlődött korszerű fürdőkomplexummá és amely évi 1 millió körüli vendégének egyidejűleg vízgyógyászati, valamint strandolási, üdülési lehetőséget is biztosít. A KÖVIZIG területén ma 14 településen 15 gyógy-, strand, illetve tisztasági fürdő üzemel. Ezek egyidejű befogadóképessége közel 20 000 fő. A fürdők éves vízfelhasználása 1,7 millió m

3, melyből 0,98 millió m

3 hévíz. Az utóbbi években — az energiahordozók drágulásának hatására — a hévíz gazdasági felhasználása is kezd előtérbe kerülni. Elsősorban a mezőgazdaságban mutatkozik igény, mindenekelőtt fóliasátrak, üvegházak, halkeltető medencék és szarvasmarha telep fűtésére. Kívánatos volna a hévizek többlépcsős hasznosítása. 5. Vízminőscg-védelem A Körösvidék felszíni vizeivel néhány évtizeddel ezelőtt nem voltak problémák. Az ország legtisztább vizei voltak. Ma valamivel rosszabb a helyzet. A folyók vizei ipari és öntöző vízhasználatokra I. o., közületi és halas hasznosításra I—III. osztályúak. A Sebes-Körös vizét