Hidrológiai tájékoztató, 1985
TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Csuhai Sándor: A parádfürdői gyógyvíz-előállítás rekonstrukciója
Dolomit CaMg(C0 3) 2 Alunit KA^ÍOHJ^SO,^ Limonit Fe 20 3 • nH 20 Nátrolit Na 2Al 2Si 3Oio • 2H 20 Ortoklász KAlSi 3Og Albit NaAlSi 3O g Anortit CaAl 2Si 20 8 Aluminit A1 2(0H)íS0V7H 20 A Mátrai Állami Gyógyintézet (MÁGy) Parádfürdői Egységének befejezéshez közeledő felújítása elkerülhetetlenné tette, hogy a VAT fürdővíz nagy mennyiségben és jó minőségben álljon rendelkezésre, ezért bízta meg az Intézet az OÉÁ Rézércművet (Recsk), hogy rekonstruálja a VAT-víz előállításához szükséges rendszert A gyógyvízelőállító rendszeren ugyanis alig történt változás a közelmúltban (1982-ben) befejezett rekonstrukcióig. A közel 5 hónapig tartó és több mint 1 millió forintba kerülő munkálatok célját az alábbiakban foglalhatjuk össze: 1. Az Egység Táró reaktiválása a korszerű bányabiztonsági követelmények figyelembevételével, 2. A meddő kőzetet feltáró oldalvágatok lezárása, 3. A geológusok által kijelölt és már vizsgált hasznosítható kőzetek kitermelése kb. 400—450 tonna mennyiségben, 4. Az áztató medencékből az elhasznált kőzetek eltávolítása, a medencék javítása és feltöltése a bányászott hasznosítható kőzetanyaggal, 5. Az áztatóban a kőzetanyag kilúgozásának megindítása oxigéndús vízzel, 6. A VAT-víz tárolásának és elvezetésének korszerű, zártrendszerű megoldása, 7. A VAT-víz bevezetése megfelelő szűrőrendszereken az új gyógyfürdő komplexumba, 8. A VAT-víz analízise és ellenőrzése, tekintettel az atomabszorpció elemzési lehetőségekre, 9. A bányászat által létrehozott változások pontos rögzítése bányaföldtani térképen. 1979-ben kimutattuk, hogy a VAT-víz minősítése első szinten gyors tájékoztatásul elvégezhető a víz fajsúlyának (ami az oldott ásványi anyaggal arányos) és pHjának (a savas pirit bomlás hatásfok jelzőjének) mérésével. A részletes kémiai elemzésnek csak a nagy fajsúlyú és kis pH-jú (1,5—2,5) víz esetében van értelme. Különösen fontosnak tartjuk a rendszeres részletes elemzést, különösen a vas, réz, arzén, kálium, alumíniurrj, illetve ezek anionjaira. Nem lényegtelen ugyanis, hogy az egyes elemek milyen vegyületekben fordulnak elő a VAT-vízben, mivel a biológiai és a terápiás effectust ezek határozzák meg. Anélkül, hogy a VAT-víz hatásaival foglalkoznánk, meg kell állapítanunk, hogy az erősen savas és fémionokban gazdag VAT-víz bakteriológiai vizsgálatnál ma már érthetően mindig negatív eredményt ad, ami erős. baktericid hatást jelez, amelyben nagy szerepet játszik a fémion olygodynamiás és az említett vegyhatás (1. táblázat). A jelenleg rendelkezésünkre álló nagy koncentrációjú VAT-vizet felhasználáskor hígítjuk. Az ellenőrző vizsgálatokat az OKI és a Heves megyei KÖJÁL rendszeresen, míg a tudományos feldolgozáshoz a tájékoztató elemzéseket a recski Rézércmű atomabszorpciós laboratóriumi végzi. A biológiai, gyógyászati szempontból szükséges és veszélytelen küszöbértéket a VAT-víz ellenőrzött hígításával biztosítjuk. A VAT-vízrendszer felújítása az alábbi eredményekkel járt: 1. A bánya a felújítás során bányatörténeti szempontból is megfelelően konzerválódott, 2. A szükséges kőzetanyag a kivánt mennyiségben és minőségben került kitermelésre, 3. A lúgozás, a tárolás és az elvezetés korszerű körülményei megvalósultak, lehetőséget biztosítva a későbbi recirkulációs rendszerű áztatáshoz. Ami a jövőt illeti tény, hogy a bánya reaktiválódása, a kőzetcsere és a lúgozó karbantartása megfelelő időközökben meg kell, hogy történjék á továbbiakban is, de itt a recirkulációs lehetőség ezt esetleg évtizedekre elhalaszthatja. A VAT-víz rendszeres kémiai ellenőrzése és a berakott kőzet elemzése jelzi majd azt az időt, ami új kőzetcserét és felújítást tesz szükségessé. Parádfürdő közvetlen közelében a recski bányaművelés megindulásakor a vágatokban nagy mennyiségű gyógyvíz képződhet, amelyet ugyancsak felhasználhatunk. Ezt természetesen tudományos igényű kémiai, nyomelem, biológiai és orvosi vizsgálatsorozatnak kell megelőznie. 1. táblázat. A VAT-víz vegyvizsgálata a rekonstrukció clött ús után OKI elemzés szerint Nitrát N0 3Nitrit N0 2~ Klorid ClBromid Br~ Jodid J~ Fluorid F~ Szulfát SO/, 2Hidrogénkarbonát HC0 3 + Szulfid S 2Hidrogénarzenát HAS0 4 2~ Összes foszfát PO^ Anionok összege Arzén As Összesen Oxigén fogyasztás (lúgos) O-, mg/l pH Felújítás előtt 1979. Felújítás után 1982. Felső gyűjtő tározó (új) Alsó gyűjtő tározó mg/l Than-f.eé.%1 mg/l Than-f.eé.% mg/l Than-f.eé.% Kálium K + 2,1 0,18 2,1 0,02 0,95 0,02 Nátrium Na 2 + 33,0 5,36 29,0 0,62 17,0 0,77 Kalcium Ca 2 + 260,0 48,27 432,0 10,63 358,0 18,50 Magnézium Mg. + 46,0 14,14 365,0 14,86 198,0 16,93 Vas Fe 2 + 57,0 7,67 2 500,0 44,49 830,0 31,03 Mangán Mn 3 + 12,0 1,60 230,0 4,06 110,0 4,08 Alumínium Al 2 + 55,0 22,78 432,0 23,69 236,0 27,17 Réz Cu + 105,0 1,63 46,0 1,50 Kationok összege 465,1 100,0 4 095,1 100,0 1 796,0 100,00 nem mutatható ki nem nem mutatható ki nem 30,0 3,17 mutatható ki mutatható ki nem mutatható ki nem mutatható ki nem mutatható ki 1 250,0 96,83 0,02 — 1 280,0 100,0 1 745,1 — 3,5 3,8 74,0 11,0 11 100,0 11 185,0 9,7 15 298,8 11,0 2,3 0,89 0,25 98,86 100,0 38,0 0,95 13,0 0,60 5 320,0 98,45 5 371,0 0,66 7 167,66 14,0 2,4 100,00 76
