Hidrológiai tájékoztató, 1985

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Vendl Aladár: Véleményes jelentés a székesfőváros budai fürdőinek forrásairól

Véleményes jelentés a székesfőváros budai fürdőinek forrásairól DR. VENDL ALADÁR* A polgármesteri 220.528/1945. XI. számú átirat kívánságára a következő véleményes jelentést terjesztem elő. A források földtani és fizikai sajátságainak megfigyelését a Fürdő- és Rheumakutató Intézet Forráskutató Osztálya egészen a múlt év karácsonyáig rendszeresen végezte. Különös figyelemmel voltunk a források vízmennyiségére, hőmérsékletére, a Duna vízállásának, a légnyomás befolyására és a források közötti összefüggések nyomozására. Az eredmények nagy részét a Magyar Tudományos Akadémia 1944. februári összes ülésén népszerűen összefoglalva a nyilvánossággal is közöltem. Ez a véleményes jelentés ezeket az eredményeket is tartalmazza. Kívánatos, hogy ezek a vizsgálatok a jövőben is folytatódjanak, mert eddig is máitöbb gyakorlati megoldás fakadt e vizsgálatok eredményeiből. Mint a Forráskutató Osztály vezetője, a székesfőváros budai forrásait folyó évi április hó 17-én Szűts Tivadar dr. igazgató úr kíséretében újból megvizsgáltam. Papp Ferenc dr. egyetemi c. rk. tanár április 11-én a források hőmérsékletét és hozamát mérte meg. A források földtani viszonyainak ismeretében ezek a észlelések és mérések röviden a következő eredményre vezettek. 1. Szt. Gellért Gyógyfürdő A források fölött 9,5 m magas betonoszloppal alátámasztott betonboltozat ép. A mintegy 103 m2 keresztmetszetű fort-ásmedencében kilenc helyen 18 forrás tör elő. A legbővebb vizű a nyugati forrás, amely a dolomit és a szarukőbreccsa határán fakad. A források vize — egy 23 °C-os kivételével — 40 °C-nál melegebb. A forrásmedencében összegyűlt víz hőmérséklete általában meghaladja a 40 °C-t. A hőmérséklet azonban meglehetősen ingadozik. A legnagyobb hőmérsékletet (46 °C) a Duna alacsony vízállásakor, a legkisebbet (34 °C) igen magas vízálláskor észlelték. Az összefüggést az elmúlt heti (1945. április 11-i) mérés is bizonyítja. A Duna magas vízállásakor ui. mindössze 35,5 "C hőmérsékletet mértek. A medence vizének közepes hőmérséklete 40,2 °C. A Duna vízállásával együtt változik a források vízhozama is: ha a Duna vízbősége nagyobb, akkor a foríásók hozama is nagyobb. A hőmérséklet kis csökkenését az is okozza, hogy a forrásmedencében — szivattyúzás hiányában — magas a vízoszlop. Ez a magas vízoszlop ellensúlyozza a források erősebb feltörését, hevesebb melegvíz tör fel, tehát a medence vizének hőmérséklete is alacsonyabb. A lejárati folyosó és a medence gondos szigetelésével a felső, hidegebb talajvíz-szivárgásokat ki kell küszöbölni. A II. számú fúrás a barlangkápolna bejárata alatt, a Kelenhegyi út északi széle mellett eddig is csak tartalékul szolgált. Ezentúl is megmaradhat ez a szerepe. A gellértfürdői források ezek szerint jó állapotban levőknek mondhatók, s az említett kisebb javítások elvégzése után semmi akadálya sem lesz, hogy vizük felhasználható legyen. 2. Asványvízüzcm és Rudasfürdő i • • Az ásványvízüzemet az Árpád II. forrás kitűnő vízzel látná el. Az alsó töltő-berendezés aránylag könnyen üzembe helyezhető, s • esetleg napi 4000—5000 palack víz is termelhető ebben a kis üzemben. * A neves Szerző 1945. április 18-án kelt tanulmánya a Gellérthegy tövében fakadó források, a II. világháborút követő állapotát történeti dokumentumként rögzíti, és egyúttal Társaságunk tagjainak az ország újjáépítésében való szerepét is reprezentálja. A felszabadulás 40. évfordulójára és dr. Vend! Aladár tiszteleti tagunkra emlékezve — a Hidrológiai Tájékoztató 1961. évi Beköszöntője szellemében — ezúton tesszük közzé (Szerk.). A Juventus-forrás hőmérséklete a a múlt héten 45 °C volt, korábban 46,4—46,9 °C. Az előbbi hőmérséklethez 2,5 l/s, az utóbbihoz 2,1—6,6 l/s vízhozam tartozott. A forrásfoglalást újból el kell készíteni, s akkor a forrás ismét hasznosítható. Az üvegvezetékhez a helyszíni vizsgálatkor még nem lehetett hozzáférni. Az Attila-forrás most 39 °C hőmérsékletű. A forrás csöve megrepedt, a víz azonban ma is feltör. Az ostrom előtt 46,7—47 °C volt a hőmérséklete, hozama 1,6—1,76 l/s. Űjbóli foglalása szükséges, s ezzel a talajvíz beszivárgása megakadályozható. A Hungária-forrás alapos tisztításra szorul, csövezete rendbehozandó. Az említett utolsó három forrás körül ma a környékbeli lakosság nagymosást végez. Ezzel természetesen az egész terület, a forrásmedencékkel együtt, szennyeződik. Ez az állapot egészségügyi szempontból tűrhetetlen és haladéktalanul meg kell szüntetni. A fürdő gőzmedencéjét most a Gülbaba-forrás táplálja. Vizének hőmérséklete most 30 °C, korábban 42,5— 43,8 °C között változott, vízhozama pedig 1—1,8 l/s volt a Duna vízállásától függően. Valószínű, hogy magasabb szintből langyos víz hűti most kissé le, ami a bombázások okozta repedéseken keresztül kisebb mennyiségben behatol. A Rákóczi- és a Török forrás kevert vizének hőmérséklete tér el a régi állapottól. Míg ma 40,5 °C, addig régebben 40—43,2 °C között ingadozott a hőmérséklet. Á medencék a helyszíni vizsgálatkor már java részben ki voltak tisztítva. A Rákóczi- és a Mátyás-forrás vizét célszerű közvetlenül a nagy medencébe vezetni. A Mátyás-forrás hőmérséklete 43,8 °C-ról 41 °C-ra csökkent. Tökéletes tisztítása 42,8 °C után várható, hogy a kis hőmérséklet-különbség megszűnik. Vízbősége egyébként már régebben is erősen függött a Duna vízállásától: hozama ugyanis a Duna vízállása szerint 1—1,9 l/s között ingadozott. A Beatrix-forrás lényegileg már rendben van, s ha a bakteriológiai vizsgálat eredménye megfelelő, akkor az uszoda számára felhasználható. A Kara Musztafa-forrás tisztítása is folyik. Az Udvari-, a Kossuth-, a Diana-, a Hygiea- és a Kinizsi-forrás pillanatnyilag kisebb jelentőségű. Gondos tisztításuk azonban elengedhetetlen. 3. Szent Imre-fürdő A Nagyforrás vize 42 °C hőmérsékletű, régebben 41,8—43 C°-ot mértünk. Vízhozama ma nem mérhető, de valószínű, hogy ez sem változott a korábbi állapothoz viszonyítva. A Kisforrás (Mátyás-forrás) vize most 25 °C hőmérsékletű, régebben ennél jóval nagyobb, 37,6—41,4 °C között ingadozott. Vízhozama lényegesen kisebb, mint a múlt év első hónapjaiban. A forrás a budai márgának átlagosan mintegy 1 "m széles és 21 m hosszú hasadékából fakad. Ez a hasadék tulajdonképpen nem az eredeti feltörési hely, hanem az egészen közeli dolomit. A forráshasadékot ma újból a mállott budai márga iszapja tömi el, ezért a forrást a korábbi években alkalmazott módszer szerint gondosan ki kell tisztítani, s akkor vízbősége és összetétele újból kedvezőbb lesz. A Kénes-forrás vize a múlt héten 42 °C-os volt, hozama ugyanekkor 3,3 l/s. Régebben jóval bővebb vizű volt. A vízcsökkenés oka minden valószínűség szerint az, hogy a fúrt kútban az ideiglenes jellegű béléscső a a víz korrodáló hatására átlyukadt. Üj kútkiképzéssel nemcsak a vízhozam növelhető, hanem a hideg talajvizet is ki lehetne zárni, s így a hévíz hőmérséklete is nagyobb lesz. 72