Hidrológiai tájékoztató, 1985

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Elek István: Újabb radiohidrogeológia adatok a budai hévforrásokról

összefoglalva az eddigieket, véleményem szerint a források állapota olyan, hogy kisebb javításokkal ismét rendbehozhatók. A javítások keresztülvitele előtt — szükség szerint — a vállalkozón kívül esetleg megfelelő szakértő véleménye is meghallgatandó. Természetes, hogy a forrásmedencék tökéletes megtisztítása higiéniai szempontból elemi követelmény. Feltétlenül szükséges azonban a források állandó földtani, fizikai, kémiai, biológiai és bakteriológiai tanulmányozását újból megindítani, illetőleg fokozott mértékben folytatni. Ezeket a vizsgálatokat eddig a Fürdő- és Rheumakutató Iintézet osztályainak szikemberei igen gondosan és nagy eredménnyel végezték. Űjabb radiohidrogeológiai adatok a budai hévforrásokról ELEK ISTVÁN Mecseki Ércbányászati Vállalat, Pécs A budapesti hévforrások első izotópradiohidrogeológiai vizsgálatát Szabó A. végezte, melynek adataiból megfelelő következtetéseket, vont le [4], Az 1943—1948. évek között hasonló jellegű kutatásokról szakirodalmi utalás nem fellelhető, sőt Szabó A. tudománytörténeti szempontból is fontos munkájára való utalással sem találkoztunk a vonatkozó hazai szakirodalomban. Az 1958. évben a Mecseki Ércbányászati Vállalat (MÉV) Radiohidrogeológiai Csoportja Németh L. [3] vezetésével vizsgálta néhány budai gyógyfürdő (1. ábra) forrásvizének radioaktivitását, a Buda—Pilisi hegységben Budakeszi környékén talált Th indikációval — Wéber B. [5] — való lehetséges kapcsolat összefüggésében. A MÉV Radiohidrogeológiai Csoportja meghatározta e forrásvizek Ra tartalmát, emanációs jellegörbéjét. A vízben oldott egyéb radioaktív elemmeghatározásra vett vízmintákban a MÉV Vegyi Laboratóriumában U-t és Th-ot nem sikerült kimutatni. Ezt a tényközlést Németh L. elfogadja azzal, hogy „a források nagy vizhozamúak és majdnem, teljesen karsztvízből táplálkoznak" [3], (jóllehet szakvéleményének 2. táblázataban — Weszelszky Gy. közlésére utalva — ugyanazon forrásokra Th adatot is közöl: 11-105 g/l Rudas fürdő, Hungária forrás, Juventus forrás; 12-105 g/l Rudas fürdő Attila forrás). Németh L. szakvéleményében javaslatot tesz a Buda—Pilisi hegységben található összes hévforrásnyom tadiológiai—kémiai vizsgálatára, mivel az „eredményekből következtetni lehetne a triász össziet feküjére", amelynek ismerete — a mélységbeli kutatás megindításának vagy elvetésének fontos kritériuma [3], Németh L. 1958-ban tett javaslatai — radiológiai vonalon —, tudomásom szerint, sajnos mind a mai napig nem realizálódtak, szakvéleménye sem kapott publicitást. Németh L. szakvéleményében — paleohidrogeológiai alapon — tárgyalja a budai „hőforrásoknak azokat az adottságait, melyek alapján a Budakeszi környékén talált" Th anomáliák „keletkezését a hőforrás tevékenységének tulajdoníthatjuk" ... „bizonyítottnak vehetjük, hogy a Buda—Pilisi hegység területén geizirek működtek, amelyek azután átalakultak karsztos hévforrássá". Feltevései arra, hogy ezek a hőforrások alakították ki a „Buda—Pilisi hegység Th anomáliáit", a következők: „1. Az anomáliák, mint a hőforrások, szerkezeti vonalakhoz csatlakoznak. 2. Az anomáliákat, mint a hőforrásnyomokat, porló dolomit kiséri. Pünkösdfürdő (f-1 Csillaghegyi /Oi strandfürdő KZS ^Római strandfürdővé \ X•• Ili) A. - . "'J»/ /ricYSzabadsag (Dagály) strandfürdő TF-iJMargitszigeti termál Komjádi sportuszodaC^f/^-í)-1,11 / /\_ ' 1-5,13 É^eyscuszi 2 [km] blatmusf Lukács gyógy- fajfcSförmjKürM. fürdő l-V* — - BM Király gyógyfürdő spörtuszoda(f-K) Széchenyi gyógyfürdő ís Racz gyogyfürdo / Rudas gyógyfürdő 1-1,2,9,10 Gellért gyógy fürt Dandár utcai gyógyfürdő „A u . ^Ci-t.tJ'J Ktrpi'

k rvrt Albertfalvai psepeli Pesterzsébeti strandfürdő strandfürdő strandfürdő ©L -f® > ~ ábra. Budapest gyógyfürdői és fürdői (Chatel A. et al. után) 1. (F—20) fürdő, 2. (f—11) forrás! 3. (I., II., III.) mélyfuratú kút. 73