Hidrológiai tájékoztató, 1985

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Kristóf János: A Balaton térségében keletkező szilárd és folyékony hulladékok együttes kezelése

val és csatornázásával foglalkozó tervező vállalatot — egy koncepció kidolgozásával, amely lehetővé teszi a Balaton térségében keletkező különféle települési hulladékok összehangolt, együttes kezelését. A koncepció az ismertetett három fokozatnak megfelelően a hulladékkezeléssel kapcsolatos azonnali — gyors beavatkozásokat, átmeneti intézkedéseket és végleges megodást tartalmaz. » A Balaton vízminőségét számos tényező befolyásolja. Ezek közül jelentősebbek a vízgyűjtőterület településeinek kommunális és ipari hulladékai, a mezőgazdasági területekről származó szennyezések, a légszehnyeződés hatásra s a mederkialakítással, továbbá a vízháztartással kapcsolatos hatások. A tanulmány keretében a településekről származó szennyező anyagok kezelését és ártalmatlanítását vizsgáltuk. A vizsgálat a tó vízgyűjtőterületén belül, elsősorban a vízminőséget közvetlenül veszélyeztető (partközeli) területekre korlátozódik. Ez a sáv a domborzati és talajszerkezeti viszonyok miatt a felszíni és felszín alatti vízáramlások útján, közvetlenül kapcsolatban van a Balaton vizével. A parti és partközeli települések többféle hulladékát szervezetten gyűjtik és többé-kevésbé megfelelő módon ártalmatlanítják. A települési szennyvizek jelentős része csatornahálózaton keresztül a szennyvíztisztító telpekre kerül. A tisztítótelepeken, a technológiai folyamatok során keletkező iszap további kezelése volt vizsgálatunk egyik tárgya. A szennyvizek közműpótló létesítményekben való tárolásából, származó, továbbá a csatornahálózat karbantartása során kitermelt iszap, illetve szennyvíz jellegű anyagokat tekintjük települési folyékony hulladékoknak. (Ezeket szippantással gyűjtik össze.) A folyékony szippantott hulladékok kezelése és elhelyezése volt vizsgálatunk másik tárgya. A két előbbihez kapcsolódnak a településekről kikerülő szilárd hulladékok, amelyek a háztartásokból, intézményekből,, ipari és szolgáltató vállalatoktól származnak. A mérgező és egyéb veszélyes ipari hulladékok kezelése nem tartozott vizsgálatunk keretébe, ugyanis ezek ártalmatlanítása nem történhet a többi hulladékkal közösen. Kezelésüket külön előírások szabályozzák. A javaslatok előkészítése során részletes állapotfelmérést végeztünk. Az adatok összesítése után a jelenlegi állapotról az alábbi kép alakult ki: Szennyvíziszap a Balaton körül 16 szvt. telepen keletkezik. Ennek egy része víztelenített állapotban kerül elszállításra. Mennyisége mintegy 12 000 t/a. Víztelenítés nélkül helyeznek el kb. 25 000 t/a iszapot. Az összes szennyvíztisztító telepet egy vállalat — a DRW — üzemelteti. Az elhelyezés módja többnyire tőzegtelepen történő szikkasztás, kisebb mértékben szeméttelepen való deponálás, egy helyen komposztálás után mezőgazdasági hasznosítás. Szippantást a tó körüli terület 67 településén végeznek, a szippantott szennyvíz kezelése 19 különféle telepen történik. A kezelés módja tőzegtelepi elhelyezés, kazettás szikkasztás, szeméttelepen való elhelyezés, és kisebb részben szennyvíztisztító telepen történő tisztítás. A gyűjtést 12 vállalat, illetve intézmény és több magánvállalkozó végzi. Szilárd hulladékot 58 településen gyűjtenek szervezett módon. A lerakóhelyek száma 8. A gyűjtést 7 különböző vállalat végzi. Az itt vázlatosan felsorolt adatokból is kitűnik, hogy a hulladékok gyűjtésére ma még a nehezen áttekinthető és ellenőrizhető szervezés, ártalmatlanításuk módjára pedig a megtűrt állapot jellemző. A Minisztertanácsi határozatban rögzített feladatok közül, a koncepció szempontjából, az 1995-ös állapot (a „B" fokozat) volt mértékadó. Erre az időpontra szükséges és lehetséges azoknak a beruházási és szervezési intézkedéseknek a megvalósítása, amelyek a Balaton vizét az 1960-as évek elejére jellemző minőségűre javítják. A javaslat alapelvei a következők: — A hulladékok ártalmatlanításának kívánatos módja a hasznosítás. — A mezőgazdasági üzemek — mint potenciális hasznosítók — részéről legkedvezőbb fogadtatásban, várhatóan a komposzt részesül. A feldolgozás módja te

J hát a komposztálás (célszerűen a gyorskomposztálás). — A szilárd hulladékot (szemetet) és a szennyvíziszapot közösen kell komposzttá feldolgozni. — A folyékony (szippantott) hulladékot előkezelés után a regionális szennyvíztisztító telepekre kell vezetni és itt a szenyvízzel együtt tisztítani. (Tehát az e hulladékfajta is mint szennyvíziszap jelenik meg.) — A komposztálok megfelelő mennyiségű és minőségű szeméttel való ellátása csak nagyobb térségek bekapcsolásával biztosítható, ezért komposztálási régiókat kell szervezni. 1. ábra. Komposztálási régiók