Hidrológiai tájékoztató, 1985

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Szakáll György: A rizstermesztés rekonstrukciója

3. A rizságazat intenzív fejlesztése, rekonstrukció, a termesztés felújítása, az 1976. évtől napjainkban is folyik. A területi adatokat vizsgálva megállapítható, hogy megfelelő nagyságú rizstelepek vannak gazdaságainkban. Az 1955. évben 50 356 ha területen termeltek hazánkban rizst. A jelenlegi követelményeknek meg lehet teremteni a feltételeket 36 000 ha-on rizstermesztésünkhöz. A talajvizsgálatok alapján megállapítottuk, hogy az egyik legnagyobb tűrőképességű növényünk a talaj minőségével szemben. Kezdeti fejlődésében kedveli a kissé savanyú, 5—6 pH értékű talajokat. A legnagyobb termést jó szerkezetű vályogtalajon adja. Megfelelő termelési szintet lehet elérni a régi agyagtalajon és a mésztelen szikes talajokon is. Ilyen területeken vannak a rizstelepeink. Ha a nátrium-klorid tartalom 0,3% alatt van és az összes sótartalom 0,2%-ot nem haladja meg, a rizs jól fejlődik. Tehát a talaj minősége sem korlátja sikeres rizstermesztésünknek. Az időjárási körülményeinket vizsgálva megállapítható, hogy az éghajlati elemek közül a legmegbízhatóbb és legkövetkezetesebb összefüggés a hőmérséklet és a rizs termésátlaga között van. A rizs tenyészidőszakában, május l-e és szeptember 30-a közötti hőöszszeg és az országos termésátlag, az utóbbi nyolc évben, az 1975—1982. években az alábbiak szerint alakult: A rizsfajták termőképességének, termésátlagának alakulása az 1982. évben alakult országosan: Évek Hőösszeg °C Termésátlag t/ha 1975 2950 2,54 1976 2743 1,14 1977 2718 1,22 1978 2650 0,96 1979 3142 2,04 1980 2605 1,52 1981 2872 3,01 1982 3025 3,78 A hőösszeg ingadozása a 2956 °C-os harmincéves átlaghoz viszonyítva 18%-os volt, a termésátlag az utóbbi nyolc év, az 1975—1982. évek 2,02 t/ha átlaghoz 140%-os volt. A rizs termésátlagai gazdaságonként és táblánként ennél még nagyobb mértékű volt. Ebből megállapítható, hogy országunk mérsékelt égövi klímája alkalmas a rizstermesztésre. Részletesebben vizsgáltuk ezt a kérdést a napi középhőmérsékiletek elemzésével. A rizs vetésének, kelésének idején, április 28. és május 10-e között csapadékos, hűvös, 12 °C-on aluli napokra találtunk. A rizs kezdeti fejlődésének időszakában uralkodó hűvös időjárás késlelteti a vetést. Augusztus közepén általában tartós lehűlések, borús esős napok vannak, ha ilyenkor virágzik a rizs, a megtermékenyülés hiányos, ablakos. Szeptember utolsó dekádjában, október első napjaiban egyes években hajnali fagyok is bekövetkeznek, amelyek a rizs érését megállítják. Az 1982. évi őszi jó fotometrikus index, a nagy hőmérséklet és sok napsütés 30%-kal növelte a rizstermést. A termesztési módszer kialakítása során ezt is figyelembe vettük. A fenti adatokból, termelési eredményekből megállapítható, hogy a hazai rizsfajták jó termőképességűek, kielégítik a gazdasági feltételeket, a fejlesztés segítői. A vizsgálatok alapján megállapítottuk, hogy a rizstermelésünk rekonstrukciójának legfontosabb feladata a rizs életfeltételeit jól kielégítő termőhelyi viszonyok kialakítása, amelyet az 1977. évben kezdhettek meg a gazdaságok. A rizstelepépítést Caterpillar D6D típusú lánctalpas traktorral üzemeltetett Romé 14 C Fajta megnevezése Gazdasági t/ha Fajtaösszehasonlítás Fajta megnevezése üzemi termésátlaga t/ha Nuoleoryza 3,79 5,31 Kákái 203 . 3,69 5,55 M utashali 3,15 5,17 Horizont 3,69 — Oryzella 3,89 5,29 Szarvasi 70 4,06 — M—225 3,46 5,14 Unggi 9 1,75 4,45 Szarvasi 27 3,78 5,47 típusú rétegelő földnyeső ládával, Romé 144 GB jelű rögtörő szánnal végezték. A felszín kialakítását Romé GL—14 típusú földnyesővel és terítővel végezhették, amelyet lézer berendezéssel vezéreltek. A korszerűen kialakított rizstelepeken olyanok a műszaki berendezések, amivel a vízszintesen sík felszínen a takarékos jó vízellátást és megfelelő vízlevezetést lehet végezni. A rizstelepek terméshozamának értékelését először az 1979. évben értékeltük. Az öszszes rizsvetésterület 11 144 ha volt, amelynek átlagtermése 2,3 tonna nyersrizs volt. A 7623 ha régi rizstelepeken 2,15 t/ha termés volt, az első- és másodéves rizstelepeken, 3521 ha-on 2,62 tonna termett átlagosan, amelynek többlettermése 0,47 tonna volt hektáronként. Ebből a korszerűen megépített 1761 ha, valóban vízszintes felszínre megépített területen 2,99 t/ha termés^ átlag volt, ami 0,74 tonna, 30%-os terméstöbbletet jelentett. A hagyományosan megépített 1—2 éves rizstelepeken a terméstöbblet csak 0,10 tonna volt hektáronként. Ez bizonyította, hogy érdemes korszerűen megépíteni a rizstelepeket. A szakszerűen megépített, jó vízellátású, vízszintes talajfelszínű rizstelepeken lehetőség nyílott a termelési módszer fejlesztésére, a sikeres vízbenművelésre, a vízbevetésre és a palántás rizstermesztés kipróbálására. A vízbevetés 20%-os, a palántás rizstermesztés 50%-os többlettermésre nyújtott lehetőséget. A rizstermesztésünk rekonstrukciójának megvalósítása, kombinált termelési módszerrel, három termelési szinttel tervezhető. I. II. III. tonna/hektár Elérhető termésátlag 2,60 3,00 3,50 Termelési költség 1,84 2,03 2,34 Nyereség 0,76 0,95 1,15 A rizstermesztésünk rekonstrukciójának eredménye az utóbbi két év országos termésátlagában is megmutatkozott. A fejlesztési munka tovább folyik. Ez évben fognak a Palotási Állami Gazdaságban először rizst termelni vakond-drénezett rizstelepen, amelynek vetésforgójában nagy termelési szintű kenyérgabonát is lehet majd termelni. Ismereteim és véleményem szerint a Tisza és Körös folyók vidékén, az ország kiemelt öntözési környezetében meg lehet termelni a jelenlegi hazai rizsszükségleíet 25—28 ezer hektáron, 3,2—3,5 tonna hektáronkénti termésátlaggal, szakszerű agrotechnikával. 61