Hidrológiai tájékoztató, 1985

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Szakáll György: A rizstermesztés rekonstrukciója

2. táblázat 100 m

3/nap iszap kezelési és elhelyezési költségei Tisztító telepen belüli iszapkezelés Elhelyezendő területen felmerülő üzemelési költség beruházási költség Ft/m

5 üzemelési költség Ft£n

3 Ft/m

3 IszapAzonnali szikkasztó kiszórással 6,5 ágy 75 500 7 Azonnali Gépi vízkiszórással 7.8 telenítés 100 000 21 komposztálással 8.5 Folyékon injektálással 10,0 kezelés 72 000 3,2 öntözéssel (mélyárok) 1,2 zetten csak a költségtényezőkre vonatkozik! Az egyéb szempontok figyelembevételét ezúttal mellőztük. Az iszapszikkasztó ágyas víztelenítés ugyan olcsóbb, azonban a nagy kézimunka igény miatt a jövőben már nem számolhatunk vele. Legkedvezőbbnek a folyékony iszapkezelés látszik. Ez abból adódik, hogy a tisztító telepen csak stabilizálják az iszapot, majd csővezetéken keresztül közvetlenül az elhelyező területre nyomják. A táblázatban szereplő 72 000 Ft/m

3 beruházási költség 5 km nyomóvezetéket és 10 ha cellulóznyár telepítése és öntözésre történő berendezés költségeit is tartalmazza. Lényegesnek tartjuk, hogy a kapcsolódó mezőgazdasági iszapelhelyezö telepek létesítési költségét a település szennyvíztisztító művének szerves részeként kell kezelni. A víztelenített iszap kiszórása a mezőgazdaságban használt szervestrágya-szóró gépsorokkal lehetséges, a kalkuláció ez alapján történt. Az elhelyező területen a mezőgazdasági üzem számára csak üzemelési költség jelentkezhet, aminek nagysága az alkalmazott módszertől függ, mint azt a 2. táblázat adatai mutatják. A költségek megtérítése az előző fejezetben leírtak szerint történhet. E térítések forrása a tisztítótelep kezelési technológiájából az elmaradó létesítmények beruházási és üzemelési költségmegtakarítás. Természetesen ilyen megtakarítás csak kedvező ökológiai adottságok között munkálható ki. A helyi speciális adottságok figyelembevétele, és az üzemeltető vállalat és a mezőgazdasági üzem közötti kompromisszum az eredményes munka alapvető feltétele. A szennyvíziszap probléma minden tisztítástechnológa szükségszerű velejárója, ezért ha nem is sikerül a tisztítómű beruházási és üzemelési költségeinél megtakarítást elérni, a csatornamű vállalatok részére akkor is lehetővé kell tenni, hogy a szennyvíziszapot fogadó mezőgazdasági üzemet az említett kalkuláció szerint térítésben részesítse. E nélkül a kommunális szennyvíziszapok megnyugtató elhelyezése a jövőben sem várható. A rizstermesztés rekonstrukciója* DR. SZAKÁLL GYÖRGY Mezőgazdasági Szolgáltató Központ, Mezőtúr Gazdaságaink, a jelenlegi termelési körzetben 44 éve termesztenek rizst. Felhasználása, táplálkozási és ipari szerepe közismert. Mint élelmiszer nagy tápértékű, és könnyen emészthető, diétás eledelként fogyasztható. A rizsfehérje az állati fehérjéhez közel azonos aminosavakból tevődik ösze, így biológiai értéke és az emberi szervezetben való hasznosulása igen jó. A zsírban oldódó vitaminok közül az E és B vitaminokat tartalmazza. A benne található methionin a máj hathatós védője. A rizsliszt emberi táplálkozása is terjed. A rizs egy főre jutó fogyasztása hazánkban 4 kg, ezt az egészséges táplálkozáshoz célszerű lenne megkétszerezni. Ez indokolta a rizstermesztésünk felülvizsgálatát, a rizstelepek korszerű kialakítását, felújítását, a termelési módszer gyökeres átszervezését, az új technológiák kipróbálását és bevezetését. A rizstermesztésünk rekonstrukcióját mind agronómiai, mind műszaki kérdések vizsgálatával, feldolgozásával és megoldásával végeztük. A kutatás eredményeit, a termelési tapasztalatokat, az üzemi próbák adatait úgy igyekeztünk összefoglalni, hogy a gazdaságokban megteremthető termelési feltételekkel a gyakorlatban meg lehessen valósítani a rekonstrukciót. Az elmélet és a termelés öszhangja különösen fontos e munkában. A rekonstrukciós feladat meghatározásához vizsgálni kellett, hogy van e elegendő rizstermelő terület hazánkban, jók-le a talajok e kultúra sikeres termesztéséhez? Megfelelő-e időjárásunk a vízi gabona termeléséhez? Milyen termőképességűek a köztermesztében levő rizsfajták? Milyenek a rizstermesztési feltételek a gazdaságban? * Az MHT—MAE Növénytermesztési Társaságának Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztálya és a Nádudvari KITE Pizstermesztési Központjának 1983. április 28-i vitaülésére. A magyar rizsvetésterület és termésátlag ötéves adatai: Időszak Vetés ha Termésátlag t/ha 1940—1944 2 117 3,21 1946—1950 9 448 2,51 1951—1955 31 443 , 1,70 1956—1960 35 311 1,99 1961—1965 19 105 1,95 1966—1970 21 394 1,97 1971—1975 27 354 2,36 1976—1980 23 179 1,34 1981 12 975 3,01 1982 12 778 3,78 Az öntözéses gazdálkodás és a rizstermesztés az ötvenes évek közepéig gyakorlatilag egyet jelentett. Az öntözött növények között a rizstermesztés ma is az öntözéses gazdálkodásunk fontos része. Az elmúlt időszakot, termelésszervezési szempontból három szakaszra lehet osztani rizstermesztési szempontból: 1. Területfejlesztésre, sok kézimunkaerő és kis gépesítési igénybevétel, ami 1955. évig tartott. 2. A rizs vetésterületének koncentrálódása, gazdaságokban való összevonása, 1956—1975 (20 év). 60