Hidrológiai tájékoztató, 1985

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Siposs Béla-Kmeth László: Kommunális szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának ökonómiai kérdései

I [8] VGI (témafelelős: rtr. Zsuffa István): A készletkihasználtsági mérleg. Témajelentés (IvISZ: 702/81.) Bp. 1981. [9] VGI (témafelelős: clr. Karűos Mária): A vízmérlegmódszertan továbbfejlesztésne. A vízügyi államigazgatási tevékenységet megalapozó vízmérlegek módszertani továbbfejlesztése. Témajelentés (MSZ: 458/81). Bp. 1981. [10] VGI (témafelelős: Hörcher Ferenc): A vízkészletgazdálkodás vízminőségi feltételeinek meghatározása. Témajelentés (MSZ: 467/1981). Bp. 1981. [11] VGI (témafelős: Németh Miklós): A folyamatos sztochasztikus felszíni vízmérleg módszertanának kialakítása. Témajelentés (MSZ: 458/81). Bp. 1981. [12] VGI (témafelelős: Szalav Miklós): A felszíni vízkészletek megosztása. Témajelentés (MSZ: 454/82). Bp. 1982. [13] VGI (témafelelős: cír. Maqnar Pál): Lefolyásszabályozással befolyásolt vízkészletek meghatározása. Témajelentés (MSZ: 453). Bp. 1982. [14] VGI (témafelelős: Bosznay Miklós): Javaslat a vízgazdálkodási mérlegelés általános módszerére. Témajelentés (MSZ: 45

r) 82). Bp. 1982. [15] VITUKI (témafelelős: Gillyéné Hofer Alice): A Tiszavölgyi tározó szimulációs vizsgálata különböző fejlesztési szintekhez tartozó várható külföldi vízelhasználások és hazai vízigények figyelembevételével. Témajelentés (7785/1/25). Bp. 1977. Kommunális szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának ökonómiai kérdései SÍPOS BÉLA—KMETH LASZLÖ Dél-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat, Kiskunhalas 1. A szennyvíziszap-kezelés, -elhelyezés jelenlegi helyzete A szennyvíziszap, a szennyvíztisztítás mellékterméke napjainkban már több gondot okoz a tervezőknek és üzemeltetőknek, mint maga a tisztítástechnológia. Az iszapban nagy mértékben koncentrálódnak a nyers szennyvízből kivont nem kívánatos anyagok. Minden szennyvíztisztítási technológia termel szennyvíziszapot, így a szennyvíztisztítást az iszapkezeléssel együtt szükséges megoldani. A VITUKI által összeállított szennyvízkataszter adatai mutatják, hogy az országban évente mintegy 75 000 t iszap szárazanyag keletkezik, ami kb. 10 000 nr'/d menynyiségnek felel meg, átlagosan 2% szárazanyag tartalommal. A szennyvíziszapok ártalommentes elhelyezése elsősorban környezetvédelmi kérdés, ezért e tevékenység pénzbeni értékét nehéz meghatározni. Környezetünk megóvása valamennyi állampolgárnak és gazdálkodási ágazatnak érdeke és feladata. A kommunális szennyvizek és szennyvíziszapok megfelelő kezelése, környezetkímélő elhelyezése elsősorban a vízügyi ágazat tevékenységi körébe tartozik, de a feladat megoldása csak társadalmi méretű összefogással lehetséges. Hazai viszonyok között kényszerítő megoldásként kínálkozik a szennyvíziszap bevonása a mezőgazdasági termelésbe, kihasználva a benne rejlő tápanyagforrást. A szennyvíziszapot bele kell illeszteni a termesztéstechnológiákba. Ennek lehetőségét és szükségességét az elmúlt 10 év kisparcellás, — félüzemi és üzemi méretű — kísérletei igazolták. 2. A szennyvíziszap hatása a talajra és növénykultúrára A kommunális szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználhatóságát alapvetően behatárolják annak beltartalmi jellemzői. E tekintetben sokféle adat található a szakirodalomban, aminek oka, hogy az iszap paraméterei az illető település szennyvizeinek minőségétől, az iszapkezelési technológiától függenek. Mezőgazdasági elhelyezés szempontjából a legfontosabb komponensekre vonatkozó adatokat a Kiskunhalason hat éve folyó vizsgálatok alapján ismertetjük. A mérések aerob stabilizált folyékony szennyvíziszap1 ra vonatkoznak. Az egyes beltartalmi jellemzők (1981. évi adatok) az 1. táblázatban találhatók. A NPK arány átlagosan 2:1: 0,2. Hosszabb távú iszapadagolás esetén kiegészítő kálium műtrágya szükséges. Az iszap összes szárazanyag-ltartalmának 50—70%-á szerves anyag, ami kedvező hatással lehet a talaj humusz tartalmának alakulására. Viszonylag nagy a szennyvíziszap összes sótartalma (1000 mg/l) és nátrium tartalma (80—120 mg/l). Ez a tény gátat szabhat a folyékony iszap nagyobb adagban történő hasznosításának. 1. táblázat A Kiskunhalasi aerob stabilizált szennyvíziszap beltartalmi jellemzői 1980—1981. (DATE MFI Kémiai Talajtani Tanszék) Összes szárazanyag-tartalom mg/l 10 000 —15 000 összes szervesanyag-tartalom mg/l 5 000 — 7 000 összes oldott-anyag * mg/l 800 — 1 200 összes N. száraz anyag % 5 — 6, összes P. száraz anyag % 2,43, Összes K. száraz anyag % 0,4— 0, Összes sótartalom mg/l 800 — 1 020 Zn ppm 650 — 750 Mn PPm 200 — 220 Cu ppm 200 — 250 Ni ppm 15 — 25 Cr* ppm 20 — 30 Cd ppm 0 — 2 Co ppm 0 — 2 Pb ppm 80 — 150 Ca mg/l 150 — 250 Mg mg/l 50 — 100 Na mg/l 80 — 120 Az 1. táblázatban szereplő nehézfém tartalomra vonatkozó adatok a helyi adottságokat tükrözik. Kiskun-* halason, ahol a vizsgálatokat folytattuk, még nincsenek olyan ipari üzemek, amelyek nehézfémekkel erősen szennyeznék a városi szennyvizet. A mért értékek elmaradtak az amerikai és a svéd szerzők által ismertetett koncentrációktól. A kémiai paraméterekkel párhuzamosan a szennyvíziszap fertőző képességét is vizsgáltuk. A nyers szennyvízben található patogén baktériumok, féregpeték és egyéb kórokozók a szenyvíziszapban is fellelhetők. Az iszap kiszállítása és bedolgozása során ezek fokozatosan elvesztik aktivitásukat, így az iszap hasznosításának nem képezik alapvető akadályát. A vizsgált paraméterek közül legfontosabbak közé tartozik a növényi tápanyagforrásként szolgáló N, P, K. Ha csak az eddig kipróbált 10 t/ha-os (száraz anyag) iszapadagot is alkalmazzuk, így egy alkalommal 500 kg 58