Hidrológiai tájékoztató, 1985
ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Németh Miklós: Kísérletek a vízgazdálkodási mérleg hatékonyságának növelésére
— Figyelembe vettem a vízhasználatok együttjárását. (A példa esetében ez a rendelkezésre álló adatok alapján történt. A vízhasználatok eredőjéhez egy normál típusú sűrűségfüggvényt rendeltem.) — Figyelembe vettem a készlet-igény együttjárást. (A példa esetében a vízhasználatok sűsűségfüggvényét vetettem össze a vízkészletek sűrűségfüggvényével, oly módon, hogy — tekintettel az igények ipari jellegére — függetlenséget tételeztem fel.) — A vizsgálatokat az egész évre kiterjesztettem (1. ábra). i i i 1/ i h i iv 1 v i w i m i w i ix i x 1 x 1 xi 1 1. ábra. A havi vízmérleg-egyenleg éven belüli alakulása a Bódva torkolati szelvényében (A tározás nélküli állapot jellemzése) — A számításokat több időegységre — dekád, hónap ... év — bővítettem (2. és 3. ábra). — A vízmérleg eredményét valószínűségi változónak teltintettem* (1., 2. és 3. ábra). III. Következtetések, javaslatok Bár történtek kísérletek a vízkészletgazdálkodási egyensúly átfogó értékelésére, megállapítható, hogy az ilyen próbálkozások, módszerek is tartalmaznak — gyakorlati okokból — durva közelítéseket, egyszerűsítéseket. Az egész egyensúlyi helyzetről azonban sokkal részletesebb következtetésekhez így sem juthatunk. Bármilyen új próbálkozás is történt, mindegyikről elmondható, hogy jelentős munkamennyiség-növekedéssel járt, sokszor minimális információtöbblet mellett. Ez feltétlenül azt támasztja alá, hogy a jelenlegi gyakorlatban alkalmazott — és sokszor bírált — vízmérleg szerkezete, közelítései, egyszerűsítései indokoltak. Meg kell állapítani: egy vízgyűjtő mennyiségi viszonyainak közelítő jellemzésére ma sem tudunk jobban megfogalmazott vízmérleg-konstrukciót előállítani. Következtetéseim: 1. Továbbiakban is a jelenlegi vízmérleg-módszert alkalmazzuk — első közelítésként — minden vízgyűjtőn. 2. Ha a fenti közelítő számítások nagy készlet-kihasználtságot mutatnak, akkor végezzünk részletesebb, pontosabb, kevesebb egyszerűsítést tartalmazó, munkaigényesebb számításokat. A meglevő módszei-ek ezt lehetővé teszik. Azt, hogy milyen — minőségi, egyiittjárási, valószínűségi stb. — szempontok fokozottabb érvényesítése szükséges, azt a konkrét eset alapján, a gyakorlati szakemberele, a terület ismerői döntsék el. 3. A meglevő módszereket célszerű volna a gyakorlat számára áttekinthetőbbé, kezelhetőbbé tenni. Az I. fejezetben felsorolt felszíni mérlegeken kívül ugyanis még sok tanulmány készült a felszín alatti vizekre vonat* A valószínűségi jellemzés alapelveit ismertetem a [5, 111 tanulmányokban. A konkrét példa számításai, illetve a gyakorlati alkalmazás céljára készült számítógépi program az [6] értekezésben található meg. ———— 0 4i0 0,i0 öjjff kO^O.06 0,01 ^sGooi 7.f w-rtr/Mó 1 •——— T'tvm hó k-—7*. ouguutvs 1 drká* 1 — 2. ábra. A vízmérleg-egyenleg alakulása az időegységek függvényében a Bódva torkolatánál (A tározás nélküli állapot jellemzése) 3. ábra. A hiányzó — pótlandó — víztömegek alakulása az időhossz és a valószínűség függvényében kozóan, de több kísérlet történt a vízminőségi mérlegelés tekintetében is. Javaslom ezért egy olyan segédlet összeállítását, amelyből világosan kitűnne az új — kb. 10—12 — módszerekre vonatkozóan: — mikor, milyen célra érdemes alkalmazni; — az alkalmazás korlátai, feltételei (pl. adatigény stb.); — a módszer közelítései, egyszerűsítései; — a módszer alapelve; — az eredmények értelmezése, a levonható következtetések. Ügy ítélem meg, hogy a vázolt — 25—30 oldalas — segédlet révén a gyakorlati elvárások is kielégíthetőek lennének és hasznosulnának az eddigi szellemi erőfeszítések is. 4. Ujabb kutatások, fejlesztések esetén az I. fejezetben felsorolt szempontok valamelyikére kell koncentrálni és nem az összes egyidejű érvényesítésére. Meggyőződésem ugyanis, hogy univerzális — mindenhol alkalmazható — vízmérleg-módszertan nem dolgozható ki, így az ilyenarányú kísérletek hiábavalóak. IRODALOM [1] Dávid L.: A vízgazdálkodási rendszerek szerepe a vízkészletgazdálkodásban. Hidrológiai Közlöny, 54. 3—4. 1974. 184—190. [2] Dávid L.: A vízkészletgazdálkodás fejlesztése a vízkészlet-vízigény egyensúly folyamatszabályozásával. Kézirat. 1981. [3| Dimitrov, P. N.: A rendszerelemzés alkalmazása a vízkészletek real-tlme elosztására, különös tekintettel a bolgár öntözőrendszerekre. Kandidátusi értekezés. Bp. 1978. [4] Iritz L.—Szöllösi Nagy A.: A vízigények kielégítési biztonságának becslése hagyományos módszerrel és sztochasztikus szimulációval. Hidrológiai Közlöny, 55. 8. 1975. 375—378. [5] Németh M.: A vízkészletgazdálkodási helyzet jellemzése a vízmérleg egyenleg eloszlási alakzatával. Vízügyi Közlemények, 3. 1981. 411—423. [6] Németh M.: A vízkészlet és a vízigény egyensúlyának valószínűségi jellemzése. Doktori értekezés. Bp. 1983. [7] VGI (témafelelős: dr. Kardos Mária): A vízmérleg gyakorlati módszerelnek továbbfejlesztése. Témajelentés (M9£: 7440). Bp. 1980. 57