Hidrológiai tájékoztató, 1985
A NITRÁTTAL SZENNYEZETT VIZEK KEZELÉSÉNEK KÉRDÉSEI című ankét anyaga - Dr. Salaczné Morelli Klára: Ivóvíz nitrátmentesítésénél alkalmazható anioncserélő gyanták vízhigiénés megítélése
teherautó segítségével nagyon rövid idő alatt elhelyezhető a kívánt helyen. Az ásott kút vizének néhány jellemző paramétere: oxigénfogyasztás: 1,52 mg/l ammnóium-ion: 0 mg/l vas-ion: 0,32 mg/l mangán-ion: 0 mg/l nitrát-ion: 163,2 mg/l szulfát-ion: 135,8 mg/l klorid-ion: 79,9 mg/l hidrogénkarbonát-ion: 751,4 mg/l Az oszlopra 8—10 l/min. vízhozamot engedtük. Mintavételt 0,5 m : l-enként végeztünk. A berendezést klorid ciklusban üzemeltetve, a nitrátmentesítésre vonatkozó eredmények a mázaszázvári nagyobb berendezéshez hasonlóan alakultak. Kémiai vizsgálatok alapján a berendezés működése jónak mondható. Kipróbáltuk a hidrogén-karbonát ciklusban való működtetést is. Ennek előnye lehetne, hogy az ioncsere során vízbe jutó hidrogén karbonát ionok mennyisége a víz használhatóságát gyakorlatilag nem befolyásolja, így a magas nitrát-ion tartalmú vizek kezelése is lehetővé válik. 2.3.3. Egyéb kísérleti berendezések. A használhatóság megállapítása érdekében a próbaüzemi méréseket különböző helyeken, különböző típusú vizekre igyekeztünk kiterjeszteni. így az eddig részeltezett kísérleteken kívül egy-egy DH—80 típusú berendezés próbaüzeme indult be Fűzfőn és Lippón (Baranya m.), továbbá egy DH—35 típusú berendezés Nagykanizsán. 3. Közegészségügyi minősítés Az eljárás víztechnológiaként való alkalmazásához szükséges a közegészségügyi minősítés. Ennek érdekében a megfelelő program kidolgozására, és az ellenőrzési rend meghatározására az Országos Közegészégügyi Intézettől kértünk támogatást. A vizsgálati szempontokat az OKI megadta, a szükséges vízihigiénés méréseket a Baranya megyei KÖJÁL elvégzi. A kémiai vizsgálatokat továbbra is vállalatunk laboratóriuma végzi. Ivóvíz nitrátmeníesítésénél alkalmazható anioncserélő gyanták vízhigiénés megítélése* DR. SALACZNÉ MORELLI KLÁRA Országos Közegészségügyi Intézet Az Egészségügyi Minisztérium a 3/1971. Eü M sz. renrendeletben szabályozta az ivóvízellátás területén újonnan felhasználásra kerülő anyagok engedélyezési eljárását. Az engedélyezés alapját képező laboratóriumi vizsgálatokat az OKI Vízhigiénés osztálya már a rendeletet megelőző időben és azóta is folyamatosan végzi. Az utóbbi 3 évben több vállalat kérte különböző gyártmányú ioncserélő gyanta vizsgálatát, amelyet az ivóvíz nitrátmentesítésére kívánnak felhasználni. Mint ahogy az előző előadásokból már kitűnt, az ivóvíz .nitráttartalmának csökkentése, a nitrát eltávolítása világviszonylatban is egyre sürgetőbb feladat. A víz nitrát tartalmának csökkentése többek között történhet a víznek ioncserélő gyantán történő kezelésével. Vízhigiénés szempontból ez a kezelés komoly problémákat vet fel. A víz az óriási felülettel rendelkező, különböző szerves anyagokból felépített gyantával töltött oszlopon halad át. A gyantában mindig vannak, illetve a regenerálások, használat, állás következtében folyamatosan keletkeznek olyan szerves anyagok, amelyek vízoldhatóak. Nem engedhető meg, hogy míg a nitrátot eltávolítjuk az ivóvízből, addig a víz szervesanyagtartalma a gyantával való érintkezés következtében növekedjék, hiszen ezt a vizet éppen a legérzékenyebb korosztály — a csecsemők, kisgyermekek — vízellátására kívánják felhasználni. A nitrátmentesítő berendezés új vízkezelő létesítmény, amelynek megvalósításához létesítési vízjogi engedélyt kell kérni. Az eljárás újszerűsége miatt sem hazai, sem tartós külföldi tapasztalat nem áll rendelkezésre. Ezért az egészségügyi álláspont a gyanták, illetve a különböző berendezések nitrátmentesítő eljárásban történő alkalmazásával kapcsolatban a következő: 1. vizsgálni kell az alkalmazni kívánt gyantát, hogy az vízhigiénés szempontból engedélyezhető legyen; 2. a különböző vállalatok által már engedélyezett gyanták felhasználásával, az összeállított teljes nitrátmentesítési technológiát közegészségügyi szempontból ellenőrizni kell, szükség esetén módosítani, beleérve a telepítéssel kapcsolatos követelménye* Előadásként elhangzott a Vízkémiai és Víztechnológiai, valamint a Vízellátási Szakosztály 1983. november 9-i „A nitráttal szennyezett vizek kezelésének kérdései" cimü közös rendezésű ankétján. ket, a vízminőség ellenőrzésének mélységét és gyakoriságát, a termelt víz felhasználhatóságának szempontjait. A gyantákat laboratóriumban minden esetben kétféle körülmény között vizsgáljuk:stasrnóió és átfolyó rendszerben. A gyantát olyan ciklusban vizsgáljuk, amelyben a nitrátmentesítési technológiában alkalmazni kívánják. A gyanták vizsgálatára, minősítésére vonatkozó külföldi előírások mind csak élelmiszeripari felhasználásra vonatkoznak. Ivóvízellátás területén történő engedélyezés vizsgálati módszereit, az eredmények értékeléséhez alkalmazandó határértékeket egyéb műanyagoknál szisztematikusan a Német Szövetségi Köztársaság Egészségügyi Hivatala (BGA) foglalja össze és hozza nyilvánosságra. Az ioncserélő gyanták higiénés vizsgálatára, minősítésére a BGA nem ad szempontokat, mivel a gyanták ivóvízelátás területén történő alkalmazását veszélyesnek tartja. Az Intézetben kialakított áztatási eljárás előtt a gyantákat a gyártó cég előírásai szerint regeneráljuk, a regenerálószer felesleget desztillált vízzel mossuk (kloridmentesre) illetve közel semleges pH eléréséig,. Meghatározzuk a 4-féle stagnáló vízben áztatott, különböző gyanta által leadott összes szerves szén menynyiséget — permanganátos oxigénfogyasztással és TOCvel mérve, — a nem illó szerves és szervetlen anyag tartalmat — bepárlási maradékkal mérve, formaldehid, fenol, amin, I. rendű aromás amin tartalmat, az áztató vizek organoleptikus tulajdonságait — íz, szag, szín. Táblázatban mutatjuk be, hogy a vizsgált gyanták milyen különböző mértékben növelték az áztatóvíz összes szerves szén tartalmát és bepárlási maradékát. Áztatóvíz: desztillált víz Áztatási idő: 7 nap 1 nap Szobahőmérséklet 80 °C mg/l TOC Bepárlási maradék mg/l TOC mg/l 1. 1,6 28 24 2. 3,5 110 85 3. 4,7 4 — (290) 4. 0,0 0 21 5. 0,8 2 27 36
