Hidrológiai tájékoztató, 1985
A NITRÁTTAL SZENNYEZETT VIZEK KEZELÉSÉNEK KÉRDÉSEI című ankét anyaga - Dr. Salaczné Morelli Klára: Ivóvíz nitrátmentesítésénél alkalmazható anioncserélő gyanták vízhigiénés megítélése
A különbségek fokozottabban mutatkoztak a 24 órás, 80 °C-on végzett áztatás során. Az előzetes áztatási eredmények alapján két gyantát nem tartottunk ivóvízellátás területén engedélyezhetőnek, mivel nagymennyiségű szerves anyag kioldódását tapasztaltuk. A gyártó cég mindkét gyantát utótisztitotta, amelynek eredményét a desztillált vízbe kioldódó összes szerves szén mennyisége alapján hatásosnak minősítettünk. A következő adatok az áztatóvíz TOC tartalmát mutatják tisztítás előtt és után: TOC mg/l tisztítás előtt tisztítás után 1. , 36,0 1,6 3. 9,0 4,7 Szerencsésnek mondható, hogy közel egyidőben többféle gyártmányú gyanta vizsgálatát végeztük el, mert így vízhigiénés szempontból a legstabilabbat lehet kiválasztani. Azt tapasztaltuk, hogy legmegfelelőbb minőségű a Fűzfői Nitrokémia Varion AD—E terméke, függetlenül attól, hogy Cl- vagy HCOf ciklusban van a gyanta. Tulajdonképpen ez a gyanta is utótisztitott, ennek következtében a technikai minőségből élelmiszer és ivóvízellátás területén alkalmazható gyanta minőséget biztosítanak, amit az E jelzés mutat. A gyanták szelektivitására, kapacitására vonatkozó adatokkal nem rendelkeztünk, ilyen szempontból a legmegfelelőbb gyanta kiválasztása technológiai kísérletek eredményei alapján lehetséges. Az Egészségügyi Minisztérium a laboratóriumi minősítő vizsgálatok eredményeit értékeli és az egyes gyantákra elvi, ideiglenes engedélyt ad ki. Eddig 5 anioncserélő gyantát vizsgáltunk, ezek közül 3 rendelkezik egészségügyi engedéllyel, 1 termék engedélyezése folyamatban van — a fertőtlenítésre vonatkozó előírás hiányzik —, egynek és éppen a Varion AD—E Cl" ciklusú gyantának az engedélyezését még a mai napig sem kérték. Amint hallottuk, a különböző vállalatok a már engedélyezett, íII- csak vizsgált gyantákkal nitrátmentesítés céljából berendezéseket hoztak létre és néhány ezek közül kísérleti jelleggel már üzemel is. Az egyes berendezések egy vízkezelési technológia részét képezik, létesítésükhöz vízjogi engedélyt kell kérni. Mivel az eljárás mind külföldön, mind Magyarországon új, kevéssé ismert, a közegészségügyi feltételek megszabályozásánál nagy körültekintéssel kell eljárni. A sok bizonytalanság és nyitott kérdés miatt egyelőre csak kísérleti jelleggel, 2 éves időtartamra engedélyezhető ilyen berendezés. A közegészségügyi szakhatósági állásfoglalás kiadása előtt konzultáció céljából a későbbiekben felsoroltakat az OKI Vízhigiénés osztályának kell benyújtani. Ezzel az egységes telepítési elveket, üzemeltetési-, vízminőségellenőrzési rendszert szeretnénk elérni. Az elbíráláshoz ismerni kell tehát: 1.a vízmű adatait — kapacitás, hálózati jellege, tárolók —, ellátottak száma, stb.; 2. a kút vizének kémiai összetételét és bakteriológiai minőségét. Rosszul épített kútra, vagy bakteriológiailag rossz minőségű vizet szolgáltató kútra nem szabad nitrátmentesítő berendezést még kísérleti jelleggel sem telepíteni. Az ioncserélő gyanta órási felülettel rendelkezik. Rendkívül sokat foglalkoznak a külföldi irodalomban a baktériumok gyantán történő megkötődésével, illetve szaporodásával. Itt fokozódik ez a probléma, mivel a gyanta regenerálása nem savval, illetve lúggal, hanem nátriumklorid, illetve nátriumhidrogénkarbonát oldattal történik. Sok hazai tapasztalattal is rendelkezünk, hogy egy bakteriológiailag elszennyezett gyanta, illetve ionmentesítő berendezés fertőtlenítése milyen komoly feladatot jelent, legtöbb esetben egyszeri fertőtlenítéssel nem kapunk 100%-os eredményt. Ügy kell megépíteni a vízkezelő rendszert, hogy a nitrátmentesített víz fertőtlenítésére mód legyen — tartály, tartózkodási idő biztosítása —. Nyitott kérdés marad, hogy a nagy baktériumszámmal rendelkező víz fertőtlenítésekor mi történik a baktériumok által termelt toxdnokkal. 3. a vízkezelő rendszer pontos leírását, tervrajzokkal, technológiai leírással, kezelési utasítással együtt; 4. a fertőtlenítésre vonatkozó adatokat, amelyek egyrészt a gyanta fertőtlenítésére vonatkozzanak, másrészt a kezelendő víz elő-, illetve utóklórozására; 5. a berendezés üzemeltetésére vonatkozó adatokat, elsősorban egy-egy cikluson belül a folyamatos, illetve a szakaszos üzemelés feltételeire kell kitérni; 6. a vízminőség ellenőrzésére vonatkozó vizsgálati programot; 7. a keletkezett hulladékvíz, mosófolyadék elhelyezésének terveit. Próbaüzemre engedélyt csak a fenti adatok elbírálása után kaphat az üzemeltető. A kísérleti periódus alatt gondoskodniuk kell a nitrátmentesített víz rendszeres kémiai és bakteriológiai vizsgálatáról. Ahhoz, hogy a későbbi, biztonságos üzemmódra egyértelmű előírásokat lehessen adni, minimálisan a következő vizsgálatok elvégzését tartjuk szükségesnek: Kémiai vizsgálatok Kezelendő nyersvíz: hetente: Cl-, N0 3~, lúgosság, SO4 2-, ha > 50 mg/1; havonta: az előbbieken kívül össz. keménység, NO->-, NH/ 1 +, Fe, Mn, faji. vez. kép., S0 4 2-, Na +, KOI p s. Kezelt víz: folyamatosan (10 percenként regisztrálva) vagy félóránként, kimerülés előtt: N0 3naponta kétszer: Cl-, N0 3~, lúgosság, SO/ 2-, ha nyersvízben > 50 mg/l, szabad és összes aktív klór; hetente: az előbbieken kívül: pH, N0 2-, NH./, KOI p„ HC0 3~ ciklusnál ö. keménység és faji. vez. képesség; havonta: az előbbieken kívül ö. keménység, faji. vezetőképesség, Fe, Mn, Na +, SO/, 2-; a ciklus kezdetén (reg. után): N0 3-, Cl-, lúgosság, pH, Na +. Szokásos üzemmódnál meg kell határozni, hogy hány liter öblítővizet kell a gyantán átengedni ahhoz, hogy a kezelt víz kémiai komponensei a kívánalmaknak megfeleljenek. Bakteriológiai vizsgálatok Kezelendő nyersvíz: havonta: coliformszám, baktériumszám, Pseudomonas aeruginosa jelenléte. a Kezelt víz: naponta: próbaüzem első 4 hetében — hetente kétszer vagy periódusonként egyszer: coliformszám, baktériumszám, Pseudomonas aeruginosa jelenléte. A gyanta fertőtlenítésének szükségességét és ennek gyakoriságát a próbaüzem elején kapott vizsgálati eredmények alapján kell eldönteni, akkor, amikor a víz még nem kerül fogyasztásra. A gyanta fertőtlenítéséhez olyan szert kell felhasználni, amely a fertőtlenítő hatást előidézi, a gyanta szerkezetét, ioncserélő kapacitását nem károsítja, a gyantáról maradéktalanul eltávolítható. Éppen ezért a gyanta fertőtlenítésére vonatkozó előírást minden esetben a gyanta előállítójának kell megadni. Az előző előadásban hallottuk, hogy a gyanta fertőtlenítése a gyakorlatban alkalmazott fertőtlenítő-szerekkel nehézkes. A formaldehid kötődik a gyantán, az onnan történő eltávolítás nagy vízfelesleget igényel. A nátriumhypokloritot pedig nagy feleslegben kell alkalmazni ahhoz, hogy még a gyantáról távozó vízben is legalább 1 mg/l szabad klór tartalma legyen. Szóba jöhet még esetleg 37
