Hidrológiai tájékoztató, 1985
DIPLOMATERV PÁLYÁZATOK - Kapu Zoltán-Varga József: Kifolyásvizsgálatok kötött talajú talajcsövezett területen
1. táblázat. Jellemző kifolyás értékek a különböző talajcsöveknél KifoSzívótáv, (m) Esés (%o) Szűrőzés módja q (30%) (l/s • ha) q (l/s • ha) q (mm/d) lyás időszaka q (mm) Szívótáv, (m) (d) 25 1 Árokszűrő 0,0205 0,02941 0,25 20 5,08 2,52 20 1 Árokszűrő 0,0275 0,04278 0,37 12 4,43 2,19 15 1 Árokszűrő 0,041 0,06218 0,54 15 8,06 4,99 25 1 Szűrőzés nélküli 0,0268 0,03600 0,31 26 8,09 4,00 20 1 Szűrőzés nélküli 0,0364 0,03903 0,31 16 5,40 2,67 15 1 Szűrőzés nélküli 0,0371 0,04739 0,41 16 6,55 3,24 20 0 Terfil szűrőzés 0,01305 0,021716 0,33 33 4,50 2,22 20 0 Szűrőzés nélküli 0,0078 0,01577 0,14 33 4,50 2,22 20 1 Temizol szűrőzés 0,0342 0,04388 0,38 33 12,51 6,19 2. táblázat. A N0 3 és a K + mennyisége a kifolyó drénvízben különböző elrendezésnél ízívótáv. (m) Szűrőzés módja Esés (%o> Kimosódás (kg/ha) Kimosódás a kiadagolt műtrágya %-ban ízívótáv. (m) Szűrőzés módja Esés (%o> K + | NO.r K + 1 no 325 Árokszűrőzés 1 0,08385 13,6262 0,06 1,85 20 Árokszűrőzés 1 0,0887 15,45 0,07 2,10 15 Árokszűrés 1 0,0894 12,668 0,07 1,72 25 Szűrőzés nélküli 1 0,2212 4,5827 0,17 0,62 20 Szűrőzés nélküli 1 0,2664 5,8338 0,20 0,79 15 Szűrőzés nélküli 1 0,1834 4,310 0,14 0,58 20 Terfil szűrőzés 0 0,1027 15,677 0,08 2,13 20 Szűrőzés nélküli 0 0,0899 13,669 0,07 • 1,86 20 Temizol szűrőzés 1 0,7006 36,382 0,54 4,94 Temizol alkalmazása esetén nagyobb volt a kifolyás mint más szűrőzésnél. Ez a Temizol jó vízvezetőképességével magyarázható. l%o-es esésnél a talaj sókészlete jelentősen csökken a talajszelvénybe, míg az esés nélkül kialakított szívóknál az altalajban sófelhalmozódás figyelhető meg. A kifolyó drénvízből meghatároztuk a tápanyagok mennyiségét, ezt területegységre vonatkoztattuk (2. táblázat). Szembetűnő a nitrát nitrogén kimosódás, míg a kálium és foszfát mennyisége kicsi. (A foszfát csak nyomokban volt található.) Árokszűrőzés mellett lényegesen nagyobb mértékű a kimosódás mint szűrőzés nélkül. Temizol szűrővel ellátott szívók esetén a kimosódás mértéke nagyon magas. Ez az időben lehúzódó kifolyással és a magas fajlagos vízhozammal magyarázható. A szivárgási tényező értékét lazítás előtt és lazítás után határoztuk meg a jellemző helyeken (3. táblázat). A szivárgási tényező értéke a cső fölött a csövek között mért értékhez képest 4-szeres eltérést mutat. A szűrőzött és a szűrőzetlen csövek fölött mért értékek lényeges eltérést nem mutatnak. Mélylazítás után az eredeti szivárgási tényező értéke 5—6-szorosára nő a csövek között ée eléri az árokszűrőzött cső fölött mért értéket. Ezek alapján megállapítható Az esés nélküli szívók kialakításának talajhidraulikai szempontból nincs akadálya, de olyan területeken, ahol a talaj sótartalma magas az altalajban a sófelhalmozódás miatt nem alkalmazható. 3. táblázat. A szivárgási tényező mért értékei A szivárgási tényező (K) (m/d) A szívók közötti Árokszűrőzött cső fölött Szűrőzetlen cső fölött előtt lazítás lazítás után Árokszűrőzött cső fölött Szűrőzetlen cső fölött 1 0,283 1,508 1,413 1,188 2 0,276 1,492 1,457 1,173 3 0,291 1,548 1,468 1,198 4 0,331 1,545 1,507 1,224 5 0,323 1,551 1,496 1,221 6 0,319 1,529 1,485 1,213 7 0,309 1,538 1,462 1,205 8 0,313 1,553 1,447 1,218 9 0,305 1,554 1,487 1,229 10 0,310 • 1,652 1,468 1,221 Átlag 0,306 1,537 1,472 1,209 — A szívók minimális esése síkvidéki kötött talajú területeken l%o-ig csökkenthető. Ennek következtében a befogadónál a gravitációs tovább vezetés biztosítható. 23