Hidrológiai tájékoztató, 1984
2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Obert Ferenc-Kovács Tibor: Halastavi szennyvízhasznosítás a gyulai szennyvíztisztító telep aerob tavaiban
A hígtrágya környezetkímélő elhelyezésére bázisvállalataink is kerestek megoldást, pályázat kiírására is sor került. Társaságunk is ajánlott és bemutatott az érdekelt mezőgazdasági üzemeknek számos figyelemre méltó megoldást. Kívánatos az állattartó telepek vízfelhasználásának csökkentésére törekedni. Feladataink közé tartozik a vízgazdálkodási beavatkozások hatásának figyelemmel kisérése. E feladatok közül is kiemelkedik a kiskörei tározó és főcsatornái környezeti hatásvizsgálata. Az első tíz év üzemelési tapasztalatainak számbavétele soronkövetkező feladat. A tiszai hullámtéri gazdálkodás nagyobb biztonsága, valamint a folyó árvízi biztonsága összhangolása érdekében társaságunk elvégezte a nyárigátak kialakításásának felülvizsgálatát, s meghatározta azokat az új paramétereket, amelyek mintegy 10 ezer ha hullámtéri terület nagyobb biztonságú hasznosítását teszik lehetővé. Javaslatainkat az illetékesekhez eljuttattuk. Társaságunk célja vizeink miríél több célú hasznosításának elősegítése. Ennek keretében széles körben foglalkoztunk a holtágak és a Tisza II. Vízlépcső tározótere, valamint a főcsatornák üdülései hasznosításával és a vízisportok fellendítésével. Felismertük azt a szomorú tényt, hogy a vízparti városok és lakosságuk, népességük vízzel való kapcsolata — a mai társadalmi és gazdasági viszonyok között — lazult, sőt több helyen elszakadt. A Magyar Hidro-* lógiai Társaság Szolnoki Területi Szervezete, a Magyar Urbanisztikai Társaság Északalföldi Területi Szervezetének és az Építőipari Tudományos Egyesület Szolnok megyei Csoportjával együtt elhatároztuk, hogy feltárjuk az eltávolodás okait. Konferenciát hívtunk össze a Duna és Tisza-menti városok építési, urbanisztikai és vízgazdálkodási szakembereinek részvételével. A konferencián feltártuk az okokat, s ajánlást dolgoztunk ki a városok vízhez való kapcsolatának javítására. Javasoltuk, hogy a városrendezési tervek keresség a vízparti területek tájképi és építészeti összehangolásának lehetőségét, segítsék elő a városlakók pihenési és rekreációs igényének kielégítését a víziélet feltételeinek megteremtésével. Biztosítani kell az árvízi és egyéb vízgazdálkodási létesítmények környezetbe illő megvalósítását. A felsorolt példák — bár nem tudják bemutatni a 15 éves múltra visszatekintő területi szervezet teljes tevékenységét — jelzik, hogy a közel 300 fős tagság munkájával aktívan segítette elő a Középtiszavidék társadalmi és gazdasági célkitűzésinek megvalósítását. Az elmúlt időszakban évente átlagosan 4—5 nagyrendezvény, 12—15 előadóülés, 2-«3 tanulmányút, 4—5 kerekasztal konferencia, 3—4 élménybeszámoló és 6—8 ifjúsági rendezvény sikeres szervezésére került sor. így lesz ez a jövőben is. Tagságunk szívesen segíti szaktudásával, de aktív személyes közreműködésével is területünk fejlesztését, a vízgazdálkodási célok megvalósítását. Újabb témákra számíthatunk: Tiszai hajózás fellendítése, víztakarékos ipari és állattartó technológiák kialakítása, hévíz hasznosítás, talajvízszín szabályozás megoldása. Öntöző telepek korszerűsítése, kis- és középtelepülések szennyvíztisztítása és elhelyezése, méregtemetők kialakulása stb. A társadalmi és lakossági igények hatékonyabb kielégítése mindinkább komplex megoldásokat igényel. Ennek érdekében fokozni szükséges társaságunk tevékenységét és a MTESZ keretén belül a tudományos egyesületek együttműködését a területi feladatok hatékonyabb megoldása érdekében. Dr. Hegedűs Lajos Halastavi szennyvízhasznosítás a gyulai szennyvíztisztító telep aerob tavaiban OBERT FERENC—KOVÁCS TIBOR Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság — Gyulai Vízmüvek Bevezetés Gyula város kommunális szennyvizeinek tisztítására és elhelyezésére 1969-ben 33.3 ha-os bakhátas nyáras öntözőtelep létesült. A nagy ipari üzemek (Húsüzem. Vágóhíd és Tejporgyár) közcsatornára kötését követően az összesen 52 ha-os telepet a Gyulai Vízmüvek vette át. A kedvezőtlen talaj és talajvízviszonyok miatt a szennyvizek öntözéses elhelyezése a téli és csapadékos időszakokban nem volt biztosítható. Ezért 1974ben 327 000 m : l össztérfogattal 4 rekeszes, aerob- és 3 rekeszes, fakultatív tóként is üzemeltethető vésztározó épült. A Húskombinát szennyvízelhelyezésének megoldására a telepen jelentős területi és technológiai bővítés történt 1976—79 között. A vésztározók üzemeltetésére 1978-tól így nem volt szükség. 1. A kísérlet célja A 16 hektáros tófelület hasznosítására 1980-ban a KÖVIZIG és a Gyulai Vízművek közös műszaki fejlesztési feladatként elhatározta a szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet által kidolgozott halastavi szennyvízhasznosítási megoldás üzemszerű alkalmazási feltételeinek kimérését erősen szennyezett élelmiszeripari és városi kevertvizek esetére. Célul tűztük ki a szennyvíztavak halasítási lehetőségeinek feltárása mellett a tavak III. tisztítási fokozatként történő felhasználhatóságának vizsgálatát is. Kísérleti céllal 1981-ben a HAKI támogatásával egy 4 hektáros 0,8 m átlagos vízmélységű 32 000 m 3 térfogatú aerob tóba busa és ponty betelepítése történt. 2. A kísérlet leírása A tavak feltöltése a haltelepítést megelőzően műanyagtöltetű csepegtetőtesten részbiológiailag tisztított városi szennyvízzel április 26-án kezdődött, majd a Húskombinát ipari szennyvizével kevert szennyvízzel folytatódott, összesen 128 888 m 3 szennyvíz bevezetésével. A busa május 16-án, a ponty június 5-én került a tavakba. A halastóba a szennyvíz 3 db sorbakötött, azonos méretű aerob tórekeszen át került bevezetésre a párolgási és szivárgási veszteség pótlására a hétvégeken. A vízpótlás júniusban 40 122 m 3, júliusban 59 440 m 3, augusztusiban 14 117 m 3, szeptemberben 31 949 m 3, összesen 145 628 m 3 volt. A tavakban a vízmagasság a négy hónap alatt- nem változott. A szennyvízadagok meghatározása során az oldott oxigénkoncentráció optimális szinten tartása és a túlzott algaprodukció megakadályozása volt a cél. A tavak kémiai vízminőségének rendszeres ellenőrzése melletti szennyvíz betáplálással az oldott oxigénkoncentrációt 5,6 +1,8 mg/l szinten sikerült tartani. Az oxigénbevitelben az algaprodukción kívül a nagy tófelület és a jelentős hullámzás is szerepet játszott, mely a megfelelő elkeveredést is biztosította. A tavak eredeti csőátereszes összeköttetése — pénzügyi forrás hiányában — csak a haltelepítés után került felváltásra levegőztető bukó kialakításával. Megépült a fakultatív tavak gravitációs összekötő vezetéke is. A betelepített hal mennyisége — 0,2—0,3 kg-os egyedekből — 600 kg volt. A lehalászást megelőzően szeptember 30-ától a szennyvízbetáplálást megszüntetve 41 napos karantén időszakot biztosítottunk. A halastó leürítése november 5-én kezdődött, a lehalászásra 11-én került sor. E műveletet a tavak kialakítása jelentősen megnehezítette, mely eredményeként a teljes halállomány nem is került lehalászásra, mivel a HAKI csak költségeinek megtérüléséig volt érdekelt a fogásban. Viszont sikerült tapasztalatot szerezni arra, hogy a halak képesek áttelelni a tóban. 3 33
