Hidrológiai tájékoztató, 1984

2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Obert Ferenc-Kovács Tibor: Halastavi szennyvízhasznosítás a gyulai szennyvíztisztító telep aerob tavaiban

Húskombinát ^ I co Qj I M I N C D •c Osztó akna Városi szennyvíz A 2 Kézi rács \ Előlevegőztető Osztó akna T Ketszintes ülepítők Egyesítő műtárgy Meglevő ülepítő medencék (utorohasztás ) [._..! L.J. Hidráns Osztó Szikk -ín Hidráns árok árok Ó • mintavételi hely 1. ábra. A gyulai városi központi szennyvíztisztító telep működési blokk sémája 3. A kísérlet értékelése A kifogott busák súlya 0,8—1,5 kg között, a pontyok súlya 0,8 és 2,7 kg között változott. A halegészségügyi vizsgálatokat a HAKI végezte, közlése szerint az állomány egészséges, jól fejlett, a kontroll halastavi mintákkal összevetve egyértelműen jobbnak értékelhető. A vízkémiai vizsgálatok a Gyulai Vízművek laboratóriumában július 28. és október 31. között általában napi gyakorisággal 14 jellemző komponensre kerültek elvégzésre. A vizsgálatok kiterjedtek a tavakat tápláló tisztított szennyvíz és a tavak vízminőségének jellemzésére. A Vízművek párhuzamosan üzemellenőrző vizsgálatait is végezte, melyből következtetni lehet az érkező városi és ipari nyers, illetve előtisztított szennyvizek minőségére, a tisztítótelep műtárgyainak tisztítási hatásfokára és a telepről elfolyó tisztított szennyvíz minőségére. 4. Következtetések, tapasztalatok A vizsgálati eredményekből egyértelműen megállapítható, hogy az aerob halastó tisztítási hatásfoka mind a KOI, mind a BOI

5, mind pedig a tápanyagforgalom jellemző komponenseire elfogadható. Különösen jó a tápanyageltávolítás hatásfoka, mely a tavak III. tisztítási fokozatban betöltött jelentős szerepét húzza alá. Mivel a tisztítótelep befogadója az Élővízcsatorna igen érzékeny, ez rendkívül fontos. A vi34