Hidrológiai tájékoztató, 1984
2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Hegedűs Lajos: A társasági munka szerepe a Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásában
1. kép. A Magyar Hidrológiai Társaság Szolnoki Szervezete csatornakarbantartási ankétot és a Milléri főcsatorna mellett gépbemutatót rendezett. A résztvevők népes tábora az egyik karbantartó gép munkáját tekinti meg üteme nincs összhangban, a növénytermesztés fejlődésével, a megye ötözési adottságaival. Alacsony az energiatakarékos és kevés élőmunka ráfordítást igénylő műszaki megoldások aránya. Ezért az öntözésfejlesztéssel foglalkozó rendezvények mindenekelőtt a hatékonyság-növelő megoldásokat mutatják be. A mezőgazdaság nagyüzemi fejlesztése a táblaméretek növekedését eredményezte. Ez a vízrendezési módszerek felülvizsgálatát és korszerűsítését vonta maga után. A hagyományos felszíni vízrendezés kiegészült a talaj teljes termőrétegének vízszabályozásával, majd a termelési potenciál növelésének további eszközeivel. A fejlesztés további menetében hamarosan eljutunk a talajvízszín szabályozás megoldásáig, ezzel egyben nagymértékben közelítjük a komplex melioráció megvalósítását. Elkészült Szolnok megye meliorációs terve, mely térségi rendszer szemléletben foglalja össze az elvégzendő feladatokat. A terv szerint 5 térségben, összesen 177 200 területen kell területrendezési, 2000 ha területen talajvédelmi feladatokat végrehajtani. A nagyszabású terv végrehajtása a mezőgazdasági, vízgazdálkodási, közgazdasági, környezetvédelmi, erdészeti, növényvédelmi és agrokémiai szakemberek összehangolt munkavégzését kívánja meg. Az egyes szakterületek problémáinak megismerésére, a különböző szakterületek speciális ismereteinek közreadására jó alkalmat biztosítanak az összevont társaségi ankétok, előadóülések és kerekasztal konferenciák. Az itt elhangzottak alapján a társaság ajánlásod sokat dolgozott, illetve dolgoz ki a megye gazdasági vezetése részére, melyek elősegítik a feladatok megoldásának összehangolását. A meliorációs feladatok komplex megoldása a MTESZ-en belül számos más tudományos egyesület együttműködését igényli. A munkakapcsolatok kedvezően kialakultak. A térségben a nagyarányú urbanizáció és iparfejlesztés következtében jelentősen nőtt a lakossági és ipari vízigény. Ez napjainkban évi 120 millió m : i víz fogyasztásra, illetve felhasználásra alkalmassá tételét kívánja meg. Településenik 90%-a jelenleg vezetékes vízzel ellátott. Várhatóan a 90-es évek elején valamennyi település a Közép-Tisza vidékén vezetékes ivóvízzel fog rendelkezni. A felszín alatti vízkészletek hasznosítását nehezíti, hogy a megye rétegvizei helyenként gáztartalmúak. A gázosság problémája nemcsak az új kúttelepítéseknél jelentkezik, hanem a falusi lakóházak komfortosabbá válásával, a fürdőszobák létesítésével, a korábban feltárt vízműkutak gáztartalma is robbanásveszélyt okozhat. A gázmentesítés különböző technológiáinak összehasonlításával társaságunk is foglalkozott, s gazdasági összehasonlítás után adott javaslatokat a megyében alkalmazható gázmentesítő berendezésekre. Az iparfejlesztés vízgazdálkodási hátterét társaságunkon belül munkabizottság vizsgálta. Munkájuk eredményeként megállapítható, a megye hosszú távú iparfejlesztés vízbázisa területünkön biztosítható. Körzetenként kimunkáltuk a megoldás módját és lehetőségét. Térségünk nagy része alkalmas további vízigényes iparfejlesztésre Az urbanizáció és az ipartelepítés megnövelte a szenynvizek mennyiségét. A mezőgazdaság fokozódó kemizálása és a szakosított állattartó telepek létesítése élő- és talajvizeink további szennyvízterhelését okozza. Vízfolyásaink közül a Tisza folyó vízminőségét a felsőbb szakaszon betorkolló vízfolyások és szennyvízbevezetések vízminősége jelentősen befolyásolja. A Szolnok térségében a koncentráltan kapott szenyvízterhelésből — kedvező vízáállás esetén — a Tisza 20—30 km-es szakaszon regenerálódik, öntisztulás útján. Kedvezőtlen állapotban, a regenerálódási folyamhossz ennek ötszöröse is lehet. A Zagyva folyót érő szennyvízterhelés időszakonként vízkészletének 14%-a. A felső szakaszát érő terheléseket is figyelembe véve száraz időszakban a Zagyva gyakorlatilag szennyvízfolyássá alakul. Kisvízfolyásainkon hasonlóan kedvezőtlen helyzet alakult ki. Ez is mutatja, hogy megnövekedtek a vízminőségvédelmi és környezetvédelmi feladatok. Társágunk a vízi környezetvédelem fejlesztése érdekében eddig is jelentős munkát vállalt. Részt vett a környezetszennyezések feltárásában, a szemlélet formálásában. Az eredményes védekezés érdekében új szennyvíztisztítási eljárásokat ismertetett. A fejlett külföldi szennyvíztisztítási technikák közül bemutatta a Modulrendszerű szovjet szennyvíztisztító telepeket, melyet a KEVITERV honosított és alkalmazott területünkön. Az V. és VI. ötéves terv folyamán az ipari szennyvizek tisztításával megállt a vizek minőségének romlása, helyenként javult élővizeink minősége. Az elkövetkező évtized legnagyobb feladata e területen Szolnok városa szennyvizei öszesgyűjtésének és tisztításának megoldása. A koncentrált és szakosított állattartással, valamint a tartási technológia korszerűsödésével együttjáró környezetvédelmi probléma a telepeken keletkező nagymennyiségű hígtrágya elhelyezése, hasznosítása. A szakosított tehenészeti és sertéstelepek évente több mint egy millió m 3 hígtrágyát bocsátanak ki. Területi célkitűzés, hogy a már üzemelő telepeken utólagosan, a körülményekhez igazodóan megvalósuljon a hígtrágya elhelyezés korszerű és gazdaságos módja. Az újonnan létesülő telepek hígtrágya elhelyezése megnyugtató megoldása nélkül nem léphetnek üzembe. 2. kép. Tiszakécske határában közel 1 km hosszban, a Tisza jobb partján folyamszabályozási munkát végeztek a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság dolgozói 32
