Hidrológiai tájékoztató, 1984

2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Rajczy István: Vízminőség-vizsgálatok a Balatonon Badacsony térségében

Sajnálatos tény, hogy a nádasállomány pusztulása már ezen a területen is megkezdődött. A parthoz közelebb eső részen a nád csomókban áll (2. kép.). A különböző hínárfajok vízmélység szerinti elhelyezkezdése (1. táblázat) is érdekes adatokkal szolgál. Az 1. táblázat Növénytársulások a vízmélység szerint vízFajösszetétel mélység (cm) íiydrocharis morsus-ranae L. 40 Lemna minor L. 50 Lemna trisulca L. Spirodela polyrrhiza L. Schleid összefüggő szőnyeget alkot Ceratophyllum demersum L. sűrű állomány Pragmites communis Trin. Hydrocliaris morsus-ranae L. 100 Lemna trisulca L. békalencse fajok Lemna minor L. csökkennek Spirodela polyrrhiza L. Schleid Phragmites communis L. Ceratophyllum demersum L. Potamogeton perfoliatus L. csak szálanként Phragmites communis L. 130 Ceratophyllum demersum L. mennyisége csökken Potamogeton perfoliatus L. mennyisége nő Phragmites communis L. 160 Ceratophyllum demersum L. csak szálanként Potamogeton perfoliatus L. sok Myriophyllum spicatum L. Potamogeton perfoliatus L. 180 Myriophyllum spicatum L. Potamogeton perfoliatus L. 190 5—8 méter átmérőjű foltokat alkot Najas marina L. érdes tócsagaz (Ceratophyllum demersum L.) a parttól 170 cm-es vízmélységig megtalálható. A nádas teljes keresztszelvényében mindenütt gyakori. 150 cm-es vízmélységnél a nádason belül és kívül egyaránt megjelenik a füzéres süllőhínár (Myriophyllum spicatum L.) és a hínáros békaszőlő (Potamogeton perfoliatus L,.). A hínarak mellett a nádasban nagy tömegben élhetnek a külöböző békalencsék. 190 cm-«es vízmélységig a terület fő hínártársulását a füzéres süllőhínár (Myriophyllum spicatum L.) és a hináros békaszőlő (Potamogeton perfoliatus L.) alkotja. Utóbbi homogén állománya már itt is megtalálható, de igazán csak beljebb jellemző. Bevonatalgák Az algák alkotta élőbevonat fajokban gazdag volt. Az élőbevonatban a fenéklakó (bentikus) algafajok uralkodtak. Több faj közülük eutróf vizekre jellemző indikátor szervezet, némelyik pedig a savanyú lápi vizekben gyakori algák közé tartoznak. A hínáron nagy mennyiségű rátelepült alga található (fitotekton). Háromféle vízinövényről gyűjtöttem algákat, amelyeket mikroszkóppal vizsgáltam: a) hínáros békaszőlőről (Potamogeton perfoliatus L.), b) érdes tócsagazról (Ceratophyllum demersum L.), c) elpusztult nádszárról (Phragmites communis Trin.). 1. kép. Bojtos békalencse (Spirodela polyrrhza L./Schleid) tömeg a nádasban 2. kép Nád (Phragmties communis Trin.) csomókban A nádas külső széléről begyűjtött hináros békaszőlőről (Potamogeton perfoliatus L.) lerázott algatömegben gazdag kovaalga állományt találtam. A nádasban begyűjtött érdes tócsagazról (Ceratophyllum demersum L.) lerázott mintában is a kovaalgáit uralkodtak, de megjelentek a fonalas zöldalgák (Cladophora fajok) is. Az elpusztult nádszáron levő bevonatban szintén kovaalgákat és fonalas zöldalgákat találtam. Összegzés A Balaton vize Badacsony mellett a vizsgálat időtartama alatt a következők szerint jellemezhető. A vízben levő összes szervetlen ionkoncentrációtól függő halobitása közepesen édesvíz (béta-alfa oligohalobikus) jellegű volt, ami egyezik a tó egészére jel22