Hidrológiai tájékoztató, 1984

2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Rajczy István: Vízminőség-vizsgálatok a Balatonon Badacsony térségében

makrovegetáció, az azon élő nagymennyiségű alga (fitotekton) és azok élettevékenysége. A víz színét elsősorban a hullámzás hatására felkavarodó CaCO;) tartalmú iszap változtatta meg. Ebből a szempontból az algák kisebb jelentőségűek. Melegebb napokon a víz kellemetlen kénhidrogénes szagát lehetett érezni a nádasban. Mivel a területen számottevő mennyiségben nem találtam kékalgát, azért a rothadás (pl. a learatott nád nagy része nincs elhordva) és a rossz oxigénellátás — a dús hínárvegetáció következményeként — lehet a kellemetlen szag kiváltója. A hőmérséklet is nagy hatással volt a vízminőségre, az algák élettevékenységét, ezáltal a pH és vezetőképesség értékét befolyásolva. Néhány kémiai tulajdonság A pH horizontális változását a parttól a nyílt víz felé való növekedés jellemezte. A mérési időszak alatt a minimumérték 7,6; a maximum 8,8 volt. A napszakos ingadozás a sekély vizű partmenti mintavételi helyeken volt a legnagyobb. Itt ugyanis a hőmérséklet napi változását a víz jobban követi, mint a mélyebb vizű területeken. Ez befolyásolja az itt élő algák és makro-' fitonok életműködésének intenzitását. A napszakos pH ingadozás arányos volt a hőmérséklet változásával. A víz fajlagos vezetőképessége utal a vízben oldott összes ion mennyiségére. Ez tehát fontos a víz termőképességének meghatározásában. A vezetőképesség horizontális változása a pH-éval ellentétes irányú volt, a parttól a nyílt víz felé csökkent. A mért minimum 501 /<S-cm

_

1, a maximum pedig 562 fiS-cm~'. A nádas keresztmetszetében a (nyílt vízzel együtt) a fajlagos vezetőképesség alapján a mérések 80%-ában közepesen édesvíz (béta-alfa oligohalobikus) jellegű volt a Balaton vize. A napszakos ingadozás a nádas belsejében reggeli, a nádas szélén és a nyílt vízben déli maximumot mutatott. Különböző időpontban végzett napszakos mérések eredményei majdnem azonosak voltak. 07.14. 07.19. 1. ábra. 07.21. 07.28. 06.04. 07.26. 06.02. 06.09. dátum 'S t Trofitás A trofitási szintet az algákból kivonható klorofill-a tartalommal jellemezzük. A klorofill-a koncentrációk alapján a vizsgálat időtartama alatt a víz közepesen termő (mezotrofikus) jelleget mutatott. A minimum 2,5 mgm3, a maximum pedig 19,1 mg-m"

3 volt. (A klorofill-a változását az 1. ábra szemlélteti.) A mért értékeket befolyásolta a túlzottan erős fény, mely gátlólag hat az algák életműködésére, a hullámzás sodró hatása és az áramlási viszonyok. A napszakos koncentráció változások meglehetősen nagy eltéréseket mutattak. (A klorofill-a napszakos változása a 2. ábrán látható.) Ez magyarázható a szélsőséges sugárzási viszonyokkal is. A víz trofitásfoka itt jóval elmaradt Keszthelyi-öbölétől, 1979-ben a kloíofill-a maximuma 169 mg-m3 volt [3]. klorofill [mgm

3] I napnak 07.H. reggel R délben: O este E D 1 klorofill [mgm

1] 2015? rn * 11 R 2 R O E 3 06.02. 5 mintahtly la napszak R D E 1 R 0 E 2 R D E 3 r a e 4 R D E 5 minta/tel/ A klorofill-a koncentráció változása Badacsony térségében 2. ábra. A klorofill-a koncentráció napszakos változása Badacsony térségében A makrovegetáció összetétele Az adott terület vízminőségére hasznos információkat nyerhetünk a hínárflóra elemzésével. Egyes hínárfajok bioindikátorai lehetnek a víz trofitási szintjének. A Balatonban az uralkodó fajok-hínáros békaszőlő (Potamogeton perfoliatus L.), füzéres süllőhínár (Myriophyllum spicatum L.) — mellett eddig alárendelt fajok terjednek. Ilyenek a tócsagaz fajok (Ceratophyllaceae), a kolokán (Stratiotes aloides L.), az átokhínár (Anacharis • canadensis Rich./Planchon.), a fésűs békaszőlő (Potomageton pectinatus L.) és a bojtos békalencse (Spirodela polyrrhiza L. Schleid) [2], Az általam megfigyelt területen a felsorolt növények közül az érdes tócsagaz (Ceratophyllum demersum L.) és a bojtos békalencse (Spirodella polyrrhiza L./Schleid) található nagy tömegben. Az érdes tócsagaz (Ceratophyllum demersum L.) sűrű állománya fényhiányt, ezáltal pedig oxigénhiányt okozhat. A bojtos békalencse (Spirodela polyrrhiza L./Schleid) összefüggő zöld szőnyeget alkotott a nádas külső, partmenti részén (1. kép). 21