Hidrológiai tájékoztató, 1984

2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Rajczy István: Vízminőség-vizsgálatok a Balatonon Badacsony térségében

0-1 501001506 -r-r 10 12 14 16 18 20 22 _j I i i i [nap] [mm] [ml/s] 50 100150C 9 11 I 1 I 13 15 17 19 21 23 ^ 1 I I I I I I L. Tpáp] [mm] [mis] 504030Rögzitett modellparaméterek: N K =lnap d.=0,25 Figyelembevett csapadékidősor: 2010Rögzitett modellparameterek: N = 4 K=Inap d. = 0,30 Figyelembevett csapadékidésor: IV. 5-15. IV. 5-11. IV. 5-12. IV. 5. IV. 5-t IV. 5-6. IV. 5-13. 2. 12 14 16 1964 április 1967 április ábra. Az előrejelzett árhullám alakjának függése a felhasznált csapadékidősor hosszától c) A fenti két kiegészítő vizsgálat elvégzése után kísérletet lehet tenni a zalaapáti vízhozamok folyamatos — vagyis nem csupán árhullámokra korlátozódó — előrerejedzésére, aminek a Kis-Balaton védőrendszer tározói folyamatos operatív üzemirányítása szempontjából különösen nagy jelentősége lesz. IRODALOM [1] Domokos M.—Kovács Gy.: Vízhozam-idősor meghosszabbítása regresszióval. Vízügyi Közlemények, LXIV. 4. 1982. 594— 604. [2] Harkányi K.: Közvetlen optimalizáló eljárás hidrológiai előrejelző modellek paramétereinek gyors meghatározásához. Vízügyi Közlemények, LXIV. 4. 1982. 605—616. [3] Hofer A.—Kontúr I.: Előrejelzés a Tisza folyón idősorelemzési módszerek alkalmazásával. A Duna-menti országok VIII. előrejelzési konferenciája. Regensburg, 1975. [4] Szöllösi-Nagy A.: The discretization of the continuous linear cascade by means of state space analysis. Journal of Hydrology. 58., 3—4. 1982. 223—236. [5] VITUKI (Gilyénné H. A.—Domokos M.): A Kis-Balaton tervezését és üzemirányítását megalapozó hidrológiai vizsgálatok. Témaszám: 722/3—5. 1. Kutatási jelentés, kézirat. Bp. 1982. re] VITUKI (Iritz L.): A Zala vízgyűjtő hidrológiai előrejelző modelljei. Témaszám: 7783/1/97. Kutatási jelentés, kézirat. Bp.. 1981. Vízminőség-vizsgálatok a Balatonon Badacsony térségében* RAJCZY ISTVÁN Allatorvostudományi Egyetem A Balaton vízminőségének romlása az ország közvéleményének szélesebb rétegeiben keltett visszhangot, hiszen a tó és környéke egyik leglátogatottabb üdülőterületünk. Maga ez a tény és számos egyéb hatás (példuál a mezőgazdaság kemizálása vagy a szennyvízbevezetés) veszélyezteti Európában egyedülálló természeti kincsünket. A Balaton viszonylag kis területén, Badacsony térségében vizsgáltam a víz néhány jellemzőjét. Különös tekintettel a trofitás-szintre, valamint a part menti régió makrovegetációjának szintes elhelyezkedésére és vízmélység szerinti változására. Méréseimet az 1980. július 14-től augusztus 9-dg terjedő időszakban végeztem, amikor a Balaton partján az üdülők száma nagyon nagy volt. t * A dolgozat, kivonata az 1982-es évi Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyre készült munkának. A vizsgálatokat a Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízminőségvizsgáló Laboratóriumában végeztem. Köszönetet mondok a laboratórium vezetőjének, Kardos József vegyészmérnöknek, hogy lehetőséget adott a feladat elvégzésére, valamint Vízkelety Éva hidrobiológusnak a szakmai irányításért. A mintavételi helyek kijelölésében az a cél vezetett, hogy egy olyan részen végezzem méréseimet, ahol a lehető legkevesebb szennyezőförrás, közvetlen külső behatás éri a vizet és a környező partszakaszt. Ennek megfelelően a vizsgálati területet Badacsony nyugati részén választottam ki. Itt a part az országút és a víz között lakatlan. A mintavételi helyektől számított 500 m-es körzetben nem észleltem semmiféle közvetlen szennyezőforrást. Az öt mintavételi hely közül négy a nádasban (különböző vízmélységeknél), egy pedig a nyílt vízben került kijelölésre. A parti nádas körülbelül 80 m széles, ami balatoni viszonylatban jelentős állománynak számít. A víz állagára vonatkozó megfigyelések Az átlátszóság, a szín és a szag felvilágosítást ad a víz minőségével kapcsolatban. A Balaton vizének átlátszóságát az algák mellett a hullámzás és az abból adódó intenzív felkeveredés határozza meg. A vizsgált területen az átlátszóságot befolyásolta még a sűrű 20