Hidrológiai tájékoztató, 1984
2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Neppel Ferenc: Beszámoló a Fertő környék felszín alatti vizeinek magyar és osztrák szakemberek által közösen végzett kutatásáról
Ez meglepő megállapítás, mert az eddigi feltételezések szerint a felszín alatti utánpótlás zöme észak-északkelet felől, a Duna hordalékkúpon keresztül érkezik a tómedencébe. Most, hogy a magyar oldalt és a Fertőzugot ki kell zárni az utánpótlódási útvonalak közül, fokozott figyelmet kell fordítani az osztrák rész nyugati és északnyugati szakaszára, ahol az eddigi kutatás szerint egyedül bizonyítható a felszín alatti vizeknek a tómedencébe való beáramlása [7]. A talajvízből való utánpótlódás meghatározása után, vizsgálni kellett a tó vízzel borított medencéjében az alulról, a rétegvizek felől történő utánpótlódás lehetőségét is. Ez a magyar terület vízföldtani sajátosságainak feltárásával kapcsolatosan történt meg, ami a VITUKIban 1981-ben készült el [9], Megállapítható volt, hogy a vízzel és nádassal borított területen, a szilárd „ásványi fenék" felsőpannóniai üledékekből áll, amelyet 0,5—2 m vastag holocén iszapréteg borít. Ez utóbbin keresztül a vízmozgásnak nincs akadálya, hiszen túlnyomóan laza, sok esetben még mozgó anyagból áll. Alulról való utánpótlódással mégsem számolhatunk, mert a geofizikai mérések tanúsága szerint, a medencefelszín alatt 5 m-től 50 m mélységig, egy „geológiai csapdarendszerben" elhelyezkedő ásványvízhorizont található, amelynek puszta léte kizárja a felfelé való SZÍH várgás kialakulását. Az ásványhorizont Mörbisch és Illmitz között az osztrák terület déli részén is megtalálható, így ott is hasonló viszonyokkal kell számolni [9]. A belső medenceterület alulról jövő vízutánpótlódásának hiányát műszeres vizsgálat is alátámasztja. Egy külön erre a célra készített, érzékeny, gyorsbeállású platinaérzékelővel ellátott hőmérsékletmérő műszerrel, 1981 nyarának legmelegebb napjaiban, mérések történtek a tó nyíltvízi részein és a főbb csatornákban, az esetleges rétegvízfeltörések hideg vizének felderítésére. A mérésekkel azonban kiugróan hidegvizű hőmérsékleti anomáliákat nem sikerült kimutatni [9], Az osztrák kutatók a tó északnyugati oldalán, a nádasövben, több felszín alatti víz-felfakadást találtak, amelyek hőmérséklete és vízminősége jelentősen eltér a tóviztől. Az ásványvizes területtől északra tehát már más felszín alatti áramlási viszonyokra számíthatunk. A keleti part viszonyainak jobb megismerésére 1982ben három új talajvízmegfigyelő kút épült Saród térségében. Az észlelőhálózat kiegészítése után 1983-ban hidroizohipszás térképek szerkesztésével lehetővé vált a talajvíz áramlási viszonyainak pontosabb megismerése (2. ábra). A hidroizohipszák értékelése alapján a következő megállapítások tehetők: a) A földtani vízgyűjtő határa Peresztegtől keletre túlterjed a felszíni vízgyűjtőn, és eléri az Ikvát. Az Ikva azonban csak viszonylag rövid szakaszon, Pinnye és Ebergőc között adhat le vizet a Fertőt tápláló talajvízhez. b) Hegykő—Fertőújlak között az ún. „podergát" térségben közepes, vagy annál kisebb talajvízállás esetén a Fertőből elszivárgás történik. Az elszivárgóit vízmennyiség részben elpárolog (ezzel magyarázható a szikes talajok megjelenése), részben a csatornákba jut és eltávozik a területről. Az elszivárgás, a földtani viszonyok ismeretében, nem lehet jelentős mennyiségű. c) Fertőrákos térségében, a Vízmű depreszióján kívül még egy kisebb, lokális depressziót is jeleznek a rétegvonalak. Kialakulása és tartós fennmaradása a Vízmű leszívásának a karszton keresztül, alulról, áttételesen való érvényesülésével magyarázható. A Vízmű szenynyeződésektől való védelme szempontjából igen nagy figyelmet érdemel. A Vízmű-depresszió méreteinek megállapítására 1983-tban két talajvízmegfigyelő kút épült Fertőrákoson. 1984-ban elkészül a 4 éves vizsgálati ciklus záró értékelése. Az osztrák kutatókkal egyeztetett eredmények közös közleményben kerülnek a szakma nyilvánossága elé. Az már ma is világos, hogy a célkitűzés minden Mörbisch \ T % ^.yi r * Fer tora kos f°jf " ' Illmitz Tadteri ^pWallern Magyarfalva 10[km] Nagy,oz s ^ Ebergőc "Z^Röjtökmuzsaj 1 o V. ... 6 y 7/ 2 0 2. ábra. A Fertő környékének talajvízészlelő hálózata és a talajvízszín alakulása 1979. július 2-án közepes vízállás 1. A felszíni vízgyűjtő határa. 2. A tómedence határa (116,0 ra t. sz. f.), 3. A nyiltvíz határa, 4. Nádas, mocsár, 5. Talajvízészlelő kút, 6. A talajvízszín rétegvonalainak 1 m-es értékei (m t. sz. f.); 7. A talajvizszín rétegvonalainak 10 m-es értékei (m t. sz. f.). A t. sz. f. = Adria feletti magasság osztrák alapsík szerint. a* 17
