Hidrológiai tájékoztató, 1984
2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Gilyénné Hofer Alice: Vízhozam-előrejelzés Zalaapátira
kérdését nem sikerült ebben a vizsgálati ciklusban megnyugtatóan tisztázni. A felmerülő új kérdések további kutatást, az eddigiektől eltérő, új kutatási módszereket követelnek. A Fertő tudományos kutatása természetesen nem merült ki — a tárgyalt időszakban sem — az előbbiekben ismertetett munkálatokkal. Mind magyar, mind osztrák részről még számos kutató foglalkozik a Fertővel kapcsolatos tudományos kérdésekkel. Az eredményekről a kutatók általában az illmitzi Biológiai Állomáson évenként tartott „Neusiedlersee Tagung" előadásain számolnak be. Jó lenne, ha a magyar kutatóknak is módjukban állana, rendszeresen ismétlődő rendezvény keretében kutatási eredményeik bemutatása, mert az illmitzi publikációs anyag beszerzése, hazai körülmények között nehézségekbe ütközik. Végső megállapításként leszögezhető, hogy a Fertővel kapcsolatos kutatások eredményességét fokozta az osztrák szakemberekkel való szoros együttműködés, tehát a jövőben is keresni kell azokat a lehetőségeket és módozatokat, hogy a két orezág szakértőinele együttműködése megszervezhető és kivitelezhető legyen. IRODALOM [1] Bárányi S.—Hajós B.: Neusiedlerseeforshungen In Ungarn. B. F. B. Illmitz—Bericht 43. 1982. 117—123. [2] Boroviczeny, F.—Dreher, J.—Rajner, V.—Rank, J.-Reitinger, J.: Hydrogeologische untersuchungen am Ostufer des Neusiedlersees. B. F. B. Illmitz—Bericht 47. 1983. 5—23. [31 Deák J.: Umweltisotopen-Untersuchung von Sichtengewassern lm ungarischen Raum des Neusiedlersees. B. F. B. Illmitz—Bericht 1984. (sajtó alatt). [4] Deák J.—Neppel F.: Hydrogeologische Untersuchungen den Bohrungen 821—825 am Ostufer des Neusiedlersees. B. v. F. Neusiedlersees und seiner Umgebung. B. F. B. Illmitz—Bericht 47. 1983. 93—101. [5] Dreher, J.—Reitinger, J.: Hydrogeologischer Bericht zu den Bohrungen 821—825 am Ostufer des Neusiedlersees. B. V. F. Arsenal—Bericht 3. (Kézirat). [6] Dreher, J.—Reitinger, J.: Hydrogeologische Untersuchungen am Ostufer des Neusiedlersees. B. V. F. Arsenal—Bericht 3. 1983. (Kézirat). [7] Dreher, J.—Reitinger, J.: Isotopenhydrologische Voruntersuchungen am Westufer des Neusiedlersees B. V. F. Arsenal—Bericht 3. 1983. (Kézirat). [8] Dreher, J.—Reitinger, J.: Wasserhaushaltstudie für den Neusiedlersee mit hilfe der Geochemie und Geophysik; I. Teil: Zwischenarbeit über die hydrologischen Arbeit B. F. B. Illmitz—Bericht 42. 1981. 79—90. [9] Neppel F.: A Fertő-medence és környéke hidrológiai viszonyainak részletes leírása és elemzése. VITUKI kutatási jelentés 1981. (Kézirat). [10] Rajner, V.—Rank, D.: Wasserhaushaltstudie für den Neusiedlersee mit hilfe der Geochemie und Geophysik; II. Teil: Isotopenhydrologische Untersuchungen. B. F. B. Illmitz— Bericht 43; 1982. 91—107. [11] Rank, D.—Rajner, V.—Staudner J.—Papesch, w.: Zur Altesdatierung der Grundwasser am Ostufer des Neusiedlersees. B. F. B. Illmitz—Bericht 43. 1982. 197—204. [12] Rank, D.—Schroll, E.: Errichtung von Sondierungsbohrungen am Ostufer des Neusiedlersess. B. V. F. Arsenal— Bericht 3. 1983. 5 + 12. [13] Tykall, J.—Schwab, E—Schroll, E.: Bodenmechanische Laboratoriumsversuche zur Klassifizierung und Bestimmung der Durchlassigkeit von Bodenproben. B. V. F. Arsenal—Bericht 3. 1983. 10+20. [14] Ullrich, P. Hacker, P.—Schroll, E.: Geoelektrische Tiefsondierungen am Ostufer des Neusiedlersees im Bereich der Bohrungen 821—825. B. V. F. Arsenal—Berich 3.; 1983. p. 5. [15] Vargay Z.: A Fertő-tó környéki talajvízmegfigyelő kútcsoportok 5 éves adatainak feldolgozása. VITUKI kutatási jelentés (Kézirat), Bp. 1980. Vízhozamelőrejelzés Zalaapátira* GILYÉNNÉ HOFER ALICE Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ 1. A vizsgálat célja A Kis-Balaton védőrendszer működtetésének megtervezéséhez különböző hidrológiai és hidraulikai [1, 5] vizsgálatok elvégzése szükséges. E tanulmány célja: a Zala folyó védőrendszer felső tavába való belépési szelvényéhez közel eső 1534 km 2 vízgyűjtőjű zalaapáti vízmérceszelvényre olyan árvízi előrejelző modellt keresni és hitelesíteni, amelyet az irányító vízügyi igazgatóság napi munkájában közvetlenül felhasználhat. 2. Előzmények A feladat megoldásánál a VITUKI-ban a Zala-vízgyűjtőre vonatkozóan végzett vizsgálatokra támaszkodhattunk [6]. Ezek eredményeként csapadékból vízhozamadatokat előrejelző, Nash-típusú lineáris diszkretizált kaszkádmodell készült, amelyet R—10-es számítógépre programoztak. A VITUKI említett munkájában a program bemenő adatai: összetartozó óránkénti csapadék- és lefolyásidősor, N modellrendszám, K tározási tényező és a lefolyási tényező; futtatásának eredménye pedig az árhullám óránkénti vízhozamainak sorozata. Ezekhez a vizsgálatokhoz 4 év (1976—79) esőből származó Zala zalaegerszegi árhullámainak észlelt vízhozamadatait és — hat csapadékmérő állomás adatainak átlagolásával kapott — területi csapadék adatait használták fel. * Előadásként elhangzott a MHT Ifjúsági Tanácsa által szervezett 1983. szeptember 14-i IX. Ifjúsági Napokon. 3. A vizsgálat alapelve és módszere Arra törekedtünk, hogy a 2. pont alatt vázolt modellt — egyszerűsítésekkel — az operatív előrejelzés számára hozzáférhetőbbé tegyük. a) Óránkénti adatok helyett napi csapadék- és vízhozamadatokkal számoltunk. b) Vizsgálatunkhoz 4 év helyett a zalaapáti szelvény teljes 29 éves (1952—1980) vízhozamészlelési időszakának valamennyi jelentősebb — összesen 25 — árhullámának adatait felhasználtuk. c) A vizsgálatba nemcsak a csapadékból, hanem a csapadékból és hóolvadásből származó (vegyes eredetű) árhullámokat is bevontuk. d) A 30 év észleléséből, árhullámonként meghatározott paraméterek értékeiből általánosítható következtetetések levonására törekedtünk, annak érdekében, hogy a modell-paraméterek legvalószínűbb értékei már az esetenkénti modellfuttatás megkezdésekor becsülhetők és operatív előrejelzésre felhasználhatók legyenek. 4. Alkalmazott diszkretizált kaszkád-modell A Nash-iféle folytonos kaszkádmodell diszkrét megfelelőjét — amelyet tanulmányunkban alkalmaztunk — Szöllösi-Nagy András [4] dolgozta ki. 4.1. A modell számítógépi programja. A számítógépi futtatásokhoz a VITUKI-ban kidolgozott számítógépes programcsomagot használtuk fel [2], amelyet a jelenlegi célkitűzésünk igényehez igazodó — 3. a) és d) pontok alatt vázoltaknak megfelelő — főprogrammal egészítettünk ki. A programok magukba foglalják az előrejelző eljárás paraméterbecslését, az előrejelzést és az eredmények különböző formájú megjelenítését. 18